kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 435 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal. Egy kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: 2020. |
| Az irodalom hivatása | 3 |
| Petőfi Sándor: A XIX. század költői | 3 |
| Magyar népköltészet | 6 |
| Rózsakirályfi | 6 |
| A népmese | 10 |
| A népköltészeti alkotások gyűjtése | 11 |
| Kőmíves kelemen (Kottával) | 12 |
| Próza és vers. A ritmus | 15 |
| A népballada | 16 |
| Sej, a fekete hattyú ... (Kottával) | 12 |
| A természeti kép | 17 |
| Most szép lenni katonának. (Kottával) | 17 |
| Érik a szőllő ... (Kottával) | 18 |
| Pentelei hármas kocka | 19 |
| Az irodalom és a történelmi körülmények | 19 |
| Kiszáradt a tóbul ... (Kottával) | 20 |
| Hervad az a rózsa | 22 |
| Megyen már a hajnalcsillag levelé | 22 |
| Az irodalom a teljes emberi élet ábrázolása | 23 |
| Líra és epika. A népdal | 23 |
| A népköltészet és a műköltészet | 24 |
| A hangsúlyos nemzeti verselés | 25 |
| A verssor | 26 |
| A versszak. A rím.A párosrím és félrím | 27 |
| Szemelvények a klasszikus magyar irodalomból | 29 |
| Petőfi Sándor | 29 |
| A kunyhók mécsvilága | 29 |
| A szerelem, a szerelem | 30 |
| Fija, vagyok az apámnak (népdal kottával) | 31 |
| Ez a világ amilyen nagy | 32 |
| Falu végén kurta kocsma | 33 |
| A jó öreg kocsmáros | 34 |
| A Tisza | 36 |
| A helység kalapácsa | 41 |
| A hanyatló osztályok irodalmának sajátságai | 41 |
| Az almanach irodalom | 41 |
| A helység kalapácsa | 43 |
| A komikus eposz. A komikus | 58 |
| A komikus eposz sajátságai A helység kalapácsá-ban | 59 |
| Az eposzi kellékek | 59 |
| A jelző | 61 |
| A körülírás | 62 |
| A paródia | 63 |
| A helység kalapácsa realizmusa | 63 |
| Okatootáia | 64 |
| Pató Pál úr | 64 |
| A gúny. A nyilt gúny és az irónai | 65 |
| Részlet az Úti levelek-ből | 66 |
| A levél | 68 |
| Az útirajz és az útleírás | 68 |
| Az alakzatok. A megszólítás, a felkiáltás és a költői kérdés | 69 |
| Okatootáia | 70 |
| A szatira | 71 |
| A realizmus két módszere | 72 |
| Szabadság, szerelem | 73 |
| Szabadság, szerelem | 73 |
| Száll a felhő | 73 |
| Szeretlek, kedvesem! | 74 |
| Forradalom | 76 |
| Magyar vagyok | 76 |
| A metafora | 77 |
| Az elégia | 78 |
| A keresztrím | 78 |
| Az ítélet | 79 |
| A pátosz | 80 |
| Az időmértékes verselés | 81 |
| A hexameter. A daktylus. A spondeusz | 82 |
| Az antik időmértékes verselés | 82 |
| Lapok Petőfi Sándor naplójából (részlet) | 83 |
| Az irodalom társadalomformáló erő | 86 |
| A napló | 87 |
| Respublika | 88 |
| Az óda | 89 |
| A modern időmértékes verselés | 89 |
| A jambus. A trocheus | 90 |
| Forradalom | 90 |
| Az anapaestus | 92 |
| Petőfi él | 92 |
| A népiség | 93 |
| A műfajcsoportok. A líra | 94 |
| A műfajok. A lírai műfajok | 95 |
| Arany János | 96 |
| Toldi estéje | 97 |
| A mű eszmei mondanivalója és témája | 147 |
| Az eszmeimondanivaló sokrétűsége | 151 |
| A jellemek | 153 |
| A típusalkotás | 155 |
| A jellemek rendszere | 157 |
| A cselekmény | 158 |
| A mű nyelve | 158 |
| A Toldi estéje szóképei. A megszemélyesítés | 161 |
| A mű versformája. Az elbeszélő költemény | 162 |
| A tartalom és a froma egysége | 162 |
| V. László | 164 |
| A ballada | 165 |
| A megszakított mondat | 166 |
| A költemény versformája. A betűrím | 167 |
| Pázmán loval | 167 |
| A tiszta rím, a belső rím, az asszonánc | 171 |
| A kanásztánc | 172 |
| Jókai Mór | 173 |
| Eppur si muove. És mégis mozog a föld | 173 |
| A regény keletkezésének körülményei | 173 |
| A regény cselekményének magva | 175 |
| Részletek a regényből | 176 |
| Előszó | 176 |
| A cím és az előszó | 176 |
| A csittvári krónika | 177 |
| A kor meghatározása | 180 |
| A hősök bemutatása | 180 |
| Az expozíció | 181 |
| A Rákóczi harangja | 182 |
| A bonyodalom | 185 |
| A felsorolás szerepe | 185 |
| A furcsa patrónus | 186 |
| Az epizód | 189 |
| Az epikai mű szerkezete | 189 |
| Az édes otthon | 191 |
| A szereplők jellemzése | 193 |
| A persiettető | 196 |
| Szerkezeti megjegyzések | 200 |
| A jellem- és helyzetkomikum | 200 |
| A nádornál | 203 |
| Az író történetszemlélete | 206 |
| A beszélők stílusa | 207 |
| A cenzor | 208 |
| A mellékszereplők | 209 |
| Apelles csizmadiái és az igazi csizmadia | 210 |
| Az önjellemzés | 214 |
| Tseresnyés uram jellemzése | 214 |
| Jenőy és Bányaváry jellemzése | 215 |
| A cselekvmény kibontakozása | 216 |
| Az árvaság kezdete | 217 |
| A cselekmény tetőpontja | 218 |
| A jég hátán | 219 |
| A cselekményen kívüli elemek | 220 |
| Alkonysugarak | 221 |
| A megoldás | 223 |
| A regény eszmei mondanivalója | 223 |
| A regény jellemei: Jenőy Kálmán | 224 |
| A regény szerkezete | 229 |
| A regény műfaja | 231 |
| Az irodalmi mű, mint az olvasó élménye | 233 |
| Az író és műve | 234 |
| Mikszáth Kálmán | 236 |
| Az a fekete folt | 236 |
| Az elbeszélés témája és eszmei mondanivalója | 252 |
| A mű szereplői | 252 |
| A mű szerkezete és népmesei jellege | 254 |
| Az elbeszélés (novella) | 256 |
| Az elfelejtett rab | 256 |
| A mű eszmei mondanivalója, jellemzése és szerkezete | 260 |
| A pénzügyminiszter reggelije | 262 |
| A mű megírásának kora | 263 |
| Az eszmei mondanivaló és a művészeti eszközök | 264 |
| A karcolat | 264 |
| Jókai és Mikszáth | 265 |
| A kritikai realizmus | 265 |
| Ady Endre | 267 |
| Önéletrajz | 267 |
| Az írói életrajz és önéletrajz | 269 |
| Földindulás | 270 |
| A publicista Ady | 271 |
| A publicisztika | 273 |
| Havasok és Riviéra | 273 |
| A szimbolikus kifejezésmód | 273 |
| Fölszálott a páva | 275 |
| Bujdosó kuruc rigmusa | 276 |
| A csillagok csillaga | 277 |
| Az író a nyelv fejlesztője | 277 |
| Az író világnézete és osztályhelyzete | 278 |
| Móricz Zsigmond | 279 |
| Új földesurak | 279 |
| Az elbeszélés megírásának körülményei | 283 |
| Az ellentéten alapuló ábrázolás | 284 |
| A realista ábrázolás: a felszabadult ember típusa | 285 |
| Komór Ló | 286 |
| A régi és az új összeütközése | 299 |
| A Hortobágy ábrázolása | 301 |
| Móricz Zsigmond realizmusa | 302 |
| Az elbeszélő mű szövegének elemei | 302 |
| Az epika | 303 |
| József Attila | 305 |
| Nincsen apám, se anyám (József Jolán) | 305 |
| A "messzi vándor" (József Jolán) | 306 |
| Az életrajzi regény és a riport | 310 |
| Anyám | 310 |
| Aki szegény, az a legszegényebb | 311 |
| Lebukott | 312 |
| József Attila pártossága | 314 |
| Szemelvények a szovjet irodalomból | 315 |
| Maxim Gorkij | 315 |
| A viharmadár dala | 315 |
| A költemény keletkezésének körülményei | 316 |
| Eszmei mondaivalója és művészi eszközei | 316 |
| A jövő ábrázolása | 317 |
| Az ellegória | 317 |
| Emberek között (részlet) | 318 |
| Felolvasás a műhelyben | 318 |
| A regényciklus | 321 |
| Az önéletrajzi regény | 321 |
| Az irodalom ismeretnyújtó jelentősége | 322 |
| Az irodalom társadalmi jelentősége | 322 |
| A forma demokratizmusa | 324 |
| Hogyan tanultam írni? (részlet) | 324 |
| Az alkotási folyamat. Az ayaggyűjtés | 327 |
| Az alkotó képzelet szerpe | 327 |
| Az ihlet és a kidolgozás | 328 |
| Az Anya elemzése | 329 |
| Előzmények | 329 |
| A téma jelentősége | 330 |
| A szocialista realizmus fő sajátosságai a regényben | 330 |
| V.V. Majakovszkij | 333 |
| Vlagyimir Iljigy Lenin (részlet) | 333 |
| A költemény eszmei mondanivalója, szerkezete | 340 |
| A kommunista pártosság | 341 |
| A költemény műfaja | 342 |
| Majakovszkij verselése | 343 |
| A. A. Fagyejev: Az Ifjú Gárda | 344 |
| A regény történelmi előzményei | 344 |
| A téma és az író | 344 |
| Menekülők | 345 |
| A börtönben | 352 |
| Szemben a halállal | 353 |
| A pozitív hős | 355 |
| Belső monológ | 356 |
| A kritika szerepe a szovjet irodalomban | 356 |
| Az irodalmi kritika | 357 |
| Szemelvények a mai magyar irodalomból | 358 |
| Veres Péter | 358 |
| Pályamunkások (részlet) | 358 |
| A mű élményanyaga | 364 |
| A mű témája és cselekménye | 364 |
| Az ellenforradalmi korszak leleplezése | 365 |
| A munkások ábrázolása | 365 |
| A mű stílusa. Műfaja | 366 |
| Az elbeszélői közlés formái | 366 |
| Aczél Tamás | 367 |
| A szabadság árnyékában (részlet) | 367 |
| Az író és műve | 369 |
| A regény alakjai | 370 |
| Illyés Gyula | 371 |
| Fáklyaláng | 371 |
| Az író és műve | 371 |
| Második felvonás | 372 |
| A főalakok jellemzése | 392 |
| A dráma nyelve | 394 |
| A múlt ábrázolása | 394 |
| A dráma | 396 |
| A drámai feszültség | 397 |
| A színpadszerűség | 398 |
| A dráma műfajai | 398 |
| A színi előadás | 399 |
| Mai magyar költők verseiből | 401 |
| Illyés Gyula: télvégi szél | 402 |
| Zelk Zoltán: Szerelmes ének | 403 |
| Benjámin László: Megsárult könyveket lapozva | 404 |
| Irodalomelméleti összefoglaló | 405 |
| I. Az irodalom fogalma | 405 |
| II. Az irodalom az élet tipikus ábrázolása | 408 |
| III. Az irodalmi mű | 410 |
| A tartalom és a forma egysége. Az irodalmi mű tartalma | 410 |
| Az epikai és drámai művek sajátos formai eszközei | 411 |
| Az epikai és drámai művek eltérő vonásai | 415 |
| A lírai műfajcsoport sajátos eszközei | 416 |
| Az írói ábrázolás hangneme | 417 |
| Az irodalmi mű nyelve | 418 |
| A szóképek | 418 |
| A költői jelző | 419 |
| A hasonlat | 419 |
| A megszemélyesítés | 419 |
| A metafora | 420 |
| Az allegória | 420 |
| A jelkép (szimbolum) | 421 |
| A költői szókincs | 422 |
| A költői mondattan. Az alakzatok | 422 |
| Az ismétlés | 423 |
| A megszakított mondat | 423 |
| A felsorolás | 423 |
| A szóhalmozás és fokozás | 424 |
| A felkiáltás és a költői kérdés | 424 |
| A megszólítás | 425 |
| A szokásostól eltérő szórend (inverzió) | 425 |
| A párhuzam és az ellentét | 425 |
| Verstani alapismeretek | 426 |
| A rím és a rímelhelyezések | 426 |
| A műfajcsoportok | 428 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.