A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'K. G. Mitjajev: A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban ' összes példány

Kiadó:	Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya-Levéltárak Országos Központja
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	400 példányban jelent meg.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A levéltárügy elmélete és gyakorlata, mint tudományos diszciplina a marxista-leninista metodológia alapján a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja iratanyagai nyilvántartásának, őrzésének és... Tovább

Tartalom

A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja és Levéltárai
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja	6
Az Állami Levéltári Fond létrehozása	6
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja dokumentumanyagainak állománya	7
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának felépítése	9
A Szovjetunió levéltárai	10
A Szovjetunió állami levéltárai	10
A Szovjetunió központi állami levéltárai	10
A szövetségi és autonóm köztársaságok állami levéltárai	12
A határterületi, területi, körzeti levéltárak és az állandó állományú városi levéltárak	13
A változó iratanyag állományú járási és városi levéltárak	13
A hivatalok irattárai	13
Az ügyvitel anyagai mint a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja feltöltésének alapforrása
Az ügyvitel jelentősége a szovjet hivatalokban	15
Az ügyvitel értelmezése	15
Az ügyvitel jelentősége az államapparátus munkájában	16
Az ügyvitel megszervezése s annak jelentősége a Szovjetunió állami levéltári fondja kiegészítésében	17
A szovjet hivatalok ügyvitelének megszervezése és irataik általános jellemzése	18
Az ügyvitel megszervezése	18
Az ügyvitel folyamán keletkező iratanyag főbb csoportjai	18
Belső dokumentáció	18
Külső dokumentáció	19
Speciális dokumentáció	19
Típus és jelleg /specifikus/ dokumentáció	20
Eredeti iratok és másolatok	20
A dokumentumok egyéb ismérvei	20
A hivatalos dokumentumok előállítása és a levelezés szervezete	21
A hivatali dokumentumok előállítása	21
Dokumentum-fajták	24
A dokumentum szerzője	24
Az iratok tartalma /szövege/	24
Az iratok keletkezése	26
A hivatalos iratok aláírása	26
A címzett megjelölése	27
Rendelkezések, megjegyzések, jelzések és iktatószámok az iratokon	27
A hivatalos iratok előállítási anyaga	28
A levelezés megszervezése	29
Az iratok iktatása /regisztrálása/ a szovjet hivatalok ügyvitelében	30
Az iktatás /regisztrálás/ feladata az ügyvitelben	30
Az iktatás könyvformája	30
Az iktatás kartotékos formái	31
Az iktatás egyéb formái	31
Az iratanyag osztályozása, tudományos csoportosítása a szovjet hivatalok ügyvitelében	33
Az osztályozás jelentősége	33
Az iratok ügyiratba /gyélo/ csoportosításának ismérvei	33
Az ügyiratok nomenklaturája	34
A klasszifikátorok	36
A tizedes osztályozás	36
Az őrzési időt feltüntető dokumentumanyag jegyzéke klasszifikátorként való felhasználása	38
Az indexek /iktatószámok/ és azok alkalmazása az ügyvitelben	9
Az iratok elhelyezése az ügyiratban	40
Az őrzési egységek külső megformálása a hivatali irattárba adás előtt	40
A dokumentációs technikai eszközök és azok jelentősége	41
A dokumentációs technikai eszközök és azok jelentősége	41
A dokumentumok leírásának és sokszorosításának technikai eszközei	41
Számológépek	42
Kisméretű szervezés-technikai eszközök	42
A Szovjetunió Levéltárainak iratanyag elosztása és kiegészítése /komplektizálása/
A szovjet levéltárak közötti anyagelosztás és a levéltári anyagkiegészítés /komplektizálás/ elvei	43
A szovjet levéltárak iratanyag elosztásának és anyagkiegészítésének fogalma, feladatai és forrásai	43
A szovjet levéltárak közötti anyagelosztás és az iratanyag-kiegészítés elvei	44
Az iratanyag korszakok szerinti felosztásának elve	45
A levéltári fondok oszthatatlanságának elve	46
A levéltári fondcsoportok oszthatatlanságának elve	47
A dokumentumanyagok elosztása a Szovjetunió állami levéltárai között	49
A különböző korszakok anyagának elosztása az állami levéltárak között	49
Az anyagok levéltárak szerinti megoszlása jelentőségük alapján	49
Az anyag felosztása a közigazgatás-területi beosztással és annak változásaival kapcsolatban	49
Az irányítás speciális szervei anyagának elosztása a levéltárak között	51
A működő hivatalok irattárainak kiegészítése	52
Az iratanyag átvétele a hivatali irattárakban	52
A leadott anyagokkal szemben támasztott követelmények	52
Az anyagok átadása a hivatali irattárnak	53
Az anyagkiegészítéssel és elosztással kapcsolatos munka /komplektizálás/ megszervezése	53
Az anyagkiegészítési és eloszlatási munkák ellenőrzése	53
Az anyagkiegészítési és eloszlatási munka tervezése	54
Az állami levéltárak kiegészítésének és anyagelosztásának rendje	55
Az anyagállomány kiegészítésének lehetőségei az iratok elvesztése esetén	55
A fondok tudományos-technikai feldolgozása; az iratanyag rendezése
A levéltári fondok tudományos-technikai feldolgozásának feladatai és megszervezése	57
Az iratanyag tudományos-technikai feldolgozásának tartalma	57
A fond anyagának vizsgálata és a módszertani útmutatók összeállítása	58
A történeti ismertető	59
A munkainstrukció	60
Az iratanyaggal közvetlenül végzett munka	61
Az iratanyag tudományos-technikai feldolgozásának kartotékos módszere	61
Az iratanyag rendezése	62
Az iratanyag rendezésének jelentősége	62
A rendezési sémák	63
A strukturális-kronológiai rendezési séma	63
A rendezés kronológiai-strukturális sémája	64
A kronológiai-ágazati és ágazati-kronológiai rendezési sémák	65
Az iratanyagok elhelyezési rendje az alcsoportokon belül	65
A találmányügyi bizottságok és irodák, az érettségi bizottságok és a különböző díjkiosztó bizottságok fondjainak rendezése	66
A személyi állománnyal kapcsolatos iratanyag rendezése	66
A személyi eredetű fondok iratanyagának rendezése	67
A személyi eredetű fondok rendezésének sajátságai	67
A személyi eredetű fondok rendezési sémái	68
Az írók, tudósok és művészek személyi fondjainak rendezése	70
Az ömlesztett állapotban lévő iratanyag rendezése	71
Az ömlesztett anyag fondonkénti rendezése	71
Az ömlesztett anyag rendezése a fondokon belül	72
Az anyag elhelyezése a levéltári helyiségekben; topográfiai mutatók	72
Az iratanyag csoportosításának sémái a raktárakban	72
A topográfiai mutatók és fajtáik	74
Az állványok szerinti topográfiai mutatók	74
A fondok szerinti topográfiai mutatók	75
Az iratanyag selejtezése
Az iratanyag védelmére és selejtezésére vonatkozó szovjet törvények	76
Az iratanyag-selejtezés feladatai	76
Az iratanyag megőrzésére és selejtezésére vonatkozó szovjet törvények	77
A levéltári iratselejtezés megszervezése és módszertana	80
A selejtező szervek rendszere	80
Az iratanyag értékelésének alapvető ismérvei	81
Az iratanyag-jegyzékek	83
Az iratanyag selejtezésének végzése a levéltárakban	85
A selejtezés szervezete és módszertana	85
A selejtezési lista	87
Kiselejtezett anyagok megsemmisítésére való beadása	88
Az iratanyag leírása
Az iratanyag leírása az őrzési egységek borítólapján	90
Az iratanyag leírásának feladatai és jelentősége	90
A leirandó őrzési egységek megformálása	91
Az őrzési egység borítólapjára írt adatok	91
Az őrzési egység címeivel szemben támasztott követelmények	92
Az ügyiratalkotás visszatükrözése az őrzési egységek címeiben	93
Az őrzési egység fajtája vagy az iratok fajtái	94
Az irat szerzője	95
Levelező	95
Az iratok tartalma	96
Helység /terület/	97
Dátumok	97
Az őrzési egység külső sajátságainak leírása	98
Az annotációk összeállítása	98
Az iratanyag-leltárak összeállítása	99
Az iratanyag-leltárak	99
A leltár címlapja	99
A leltár szerkezete és tartalomjegyzéke	100
A leltár előszava	101
A leltár formája az anyag leltárbevételének rendje	101
Az összesítő bejegyzés	102
A személyi eredetű fondok anyagának leírása	103
A személyi eredetű fondok őrzési egységeinek leírása a borítólapon	103
A dokumentumok tartalmának tükrözése az őrzési egység címében	105
Az iratanyag nyilvántartása, meglétének és állapotának ellenőrzése
Az iratanyagok nyilvántartásának feladatai és megszervezése	107
Az iratanyagok nyilvántartásának jelentősége	107
Az iratanyagok nyilvántartásának központosítása és szervezete	107
Az iratanyag nyilvántartása az állami levéltárakban és a hivatali irattárakban	108
Az iratanyag nyilvántartása az állami levéltárakban	108
Az iratanyagok beérkezésének nyilvántartása	109
Az iratanyagok beérkezési könyve	109
A fondjegyzék	109
A fondlap	110
Az anyagok kiadásának nyilvántartása	112
A leltárlajstrom	114
A fond ügyirata	114
A nyilvántartási tájékoztató iratok őrzése és használata	115
A változó állományú állami levéltárak iratanyagainak nyilvántartása	115
Az iratanyag nyilvántartása a hivatali irattárakban	117
Az iratanyag folyó változásainak nyilvántartása	117
A fondkatalógus	118
Tájékoztatók, a fond összetételének és nagyságának változásairól	118
A változó állományú levéltárak /és irattárak/ iratanyagának nyilvántartása	119
Az iratanyag meglétének és állapotának ellenőrzése	119
Az iratanyag meglétére és állapotára vonatkozó ellenőrzés feladatai	119
Az iratanyag meglétének és állapotának ellenőrzési rendje	120
Az ellenőrzés eredményének megformálása	120
Intézkedések foganatosítása az ellenőrzés eredményei alapján	121
A levéltári tudományos tájékoztató apparátus összetétele és szervezete: az iratanyagok katalógusai
A tudományos tájékoztató apparátus összetétele: a vele szemben támasztott követelmények	122
A tudományos tájékoztató apparátus rendeltetése és összetétele	122
A fondok iratanyag-leltárai	123
Az iratanyag-katalógusok	123
A katalógusok rendeltetése	123
Az iratanyag katalógusok különböző fajtái	124
A tárgyi-tematikus katalógus összeállításának módszertana	126
A tárgyi-tematikus katalógus összeállításával kapcsolatos munka megszervezése	126
A témára vonatkozó iratok feltárása	127
Az iratok leírása a kartotékokon	128
A kartotékok rendezése a katalógusban	130
A katalógussal végzett további munka	130
Az iratanyag áttekintése; a levéltári útmutatók
Az iratanyag áttekintések	131
A tematikus áttekintés	131
A tematikus áttekintés összeállításának módszere	131
A levéltári fondok áttekintései	134
A fond-áttekintések összeállításának módszere	134
A levéltári útmutatók	136
A levéltári útmutató rendeltetése	136
Az útmutató összeállításával kapcsolatos előkészítő munka	136
A fondok jellemzésének elhelyezési sémája	136
A fondok jellemzése az útmutatóban	137
A kiadványokhoz készült tájékoztató apparátus: A levéltárak tudományos tájékoztató könyvtárai
A kiadványokhoz készült tájékoztató apparátus	139
A tájékoztató apparátus összetétele	139
A tájékoztatóhoz készített történelmi-archeográfiai előszó	139
A rövidített szavak jegyzéke	140
A tartalomjegyzék	140
A tájékoztatók megformálása	140
A tájékoztatókhoz és publikációkhoz készült mutatók és azok összeállításának metodikája	141
A mutatók rendeltetése és fajtái	141
A névmutatók	142
A földrajzi mutatók	144
A tárgymutatók	144
A mutatók összeállításával kapcsolatos munka technikája	146
A tudományos-tájékoztató könyvtár	147
A tudományos-tájékoztató könyvtár feladatai	147
A tudományos-tájékoztató könyvtár állománya	147
A tudományos-tájékoztató könyvtár munkájának formái és fajtái	148
A műszaki irattárak
A műszaki irattárak és a műszaki dokumentumok	149
A műszaki irattárak és azok megszervezése	149
A műszaki irattárak feladatai	149
A műszaki dokumentumok fajtái	150
A tervrajzok	150
A műszaki rajzok, grafikonok, diagrammok, számítások, műszaki leírások	151
A technológiai leírások és a technikai feltételek	151
A költségvetések, normák és normatívák	152
Kartográfiai anyagok	152
A műszaki dokumentációs anyagok komplexumai	153
Terv	153
A témabeszámoló	154
A geodéziai-felvételi és a kartográfiai anyagok komplexumai	154
A műszaki dokumentumok előállítása és megformálása	154
A tervrajz előállítása	154
A tervrajzok megformálása	155
A tervrajzok termelési mutatószámozása	156
A műszaki dokumentumok egyéb fajtáinak előállítása és megformálása	156
A tervezési-költségvetési műszaki dokumentációs anyagok tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban - tervenkénti rendezés esetén	157
A műszaki irattárak dokumentumanyagainak csoportjai	157
A műszaki dokumentumok tervenkénti rendezése	158
Az építészeti tervek tervrajzainak rendezési sajátságai	158
A terv őrzési egységeinek száma és azok állományának összeállítása	159
A tervezési-költségvetési anyagok leírása és nyilvántartása a műszaki irattárakban	159
Az őrzési egységek megformálása	159
A műszaki dokumentumok leírása az őrzési egység borítólapján	160
A terv leltára	161
A tervjegyzékek	162
Tárgyi katalógusok	162
A tervezési-költségvetési dokumentumanyagok tudományos-technikai feldolgozása folyamatos rendszer szerint	164
Az anyagok megszámozása és őrzése	164
A műszaki iratok leltározása és nyilvántartása; a tervrajzok leltári leírása az irattárban	164
A számítási-szöveges és költségvetési anyagok leltári leírása	164
Az objektum-katalógus	165
A tervek jegyzékei	165
A tárgyi katalógusok	166
A folyamatos rendszer változatai	166
A tudományos-kutatási munkák /témabeszámolók/ tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban	166
A témabeszámoló rendezése	166
A témabeszámolók leírása és nyilvántartása	167
A témabeszámolók leltárai	168
A tudományos kutatási munkák /témabeszámolók/ tárgyi tematikai katalógusai	168
A kartográfiai anyagok tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban	169
A kartográfiai anyagok rendezése	169
A kartográfiai anyagok leírása és nyilvántartása	170
A kartográfiai anyagok katalógusai	170
A földrajzi katalógus	171
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználásának nyilvántartása a műszaki irattárakban	171
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználása	172
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználásának nyilvántartása	172
A műszaki dokumentációs anyagok selejtezésének sajátságai	173
A műszaki dokumentációs anyagok selejtezésének megszervezése	173
A műszaki dokumentációs anyagok értékelésének kritériumai	173
Kino-, foto-, hangfelvétel archívumok
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok jelentősége és fajtái	175
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok jelentősége	175
A kinodokumentumok	176
A kinodokumentumok műfajai	176
A kinodokumentumok fajtái az elkészítés technikája szerint	177
A kinodokumentumok komplexumának elemei	177
A fotodokumentumok	178
A hangfelvétel dokumentumok /fonodokumentumok/	179
A mechanikai hangfelvétel	180
Az optikai-fotográfiai hangfelvétel	180
A mágneses hangfelvétel	181
A kino-, foto- és hangfelvétel archivumok hálózata és feltöltésük /komplektizálásuk/ rendje	181
A kino-, foto- és hangfelvétel archivumok hálózata	181
A kinodokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban	182
A fotodokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban	183
A hangfelvétel dokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban	183
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok őrzésének technikája	184
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok őrzőhelyével szemben támasztott követelmények	184
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok őrzési körülményei	185
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok csomagolása és elhelyezése	185
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok technikai állapotának ellenőrzése	186
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok megelőző restauráló feldolgozása és másolása	187
A kino-, foto- és hangvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának általános elvei	187
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának feladatai	187
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának sajátságai	188
A kinodokumentumok tudományos-technikai feldolgozása	189
A kinodokumentumok rendezése	189
A kinodokumentumok nyilvántartása	189
A kinodokumentumok számozása	190
A kinodokumentumok tartalmának a leírása	190
A kinodokumentumok összeállítási lapja, leltára és annotációja	191
A plán tartalmának leírása	191
Az összeállítási lapokhoz készült tájékoztató	192
A tematikus kartotékok	192
A filmek és filmhíradók katalógusai	193
A filmügyiratok	193
A fotódokumentumok tudományos-technikai feldolgozása	194
A szöveges fotodokumentumok szerkesztése	194
A fotonegatívok rendezése	195
A fotodokumentumok tudományos és gyakorlati értékének szakvéleményezése	195
A fotodokumentumok nyilvántartása és leírása	195
A fotodokumentumok nyilvántartási és leltári könyvei	195
A fotodokumentumok tematikus kartotékjai	197
A hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozása	198
A hangfelvétel-dokumentumok rendezése	198
A hangfelvétel-dokumentumok lehallgatása	198
A hangfelvétel-dokumentumok nyilvántartási és leíró könyve	199
A hangfelvétel-dokumentumok tematikai kartotékjai	200
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok felhasználási formái	201
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok felhasználásának megszervezése	202
A dokumentumanyag felhasználása
A felhasználás feladatai és formái	204
A felhasználás formái	204
A dokumentumanyagoknak a népgazdasági célok érdekében történő felhasználása	204
A dokumentumanyagok felhasználása tudományok célokra	206
A dokumentumanyagok tematikai feltárásával és felhasználásával kapcsolatos munka megszervezése	207
A munka megszervezése és tervezése	207
A tárgyi tematikus katalógusok összeállítása	208
Az információs dokumentumok összeállítása	210
Az információs dokumentumok fajtái	210
Az információs közlemény	210
Az orientációs tájékoztatók /szpravka orientirofka/	210
A dokumentumanyagok tematikus felsorolása	210
A tájékoztató jegyzék	211
A tematikus áttekintés	211
A levéltárak dokumentumanyagáról történő informálás rendje	211
A dokumentumanyagok felhasználásának nyilvántartása	212
A dokumentumanyagok felhasználása a levéltárak kutatótermeiben	212
A kutatótermek munkarendje	212
Az anyag kiadása a kutatóteremben	213
A dokumentumanyagok felhasználása agitációs, propaganda és kulturális felvilágosító célokra	214
A munka megszervezése	214
A dokumentumanyagok kiállításai	215
Tájékoztatók, kópiák és kivonatok kiadása a levéltárakba	216
A levéltári tájékoztatók	216
A dokumentumanyagokról készült másolatok és kivonatok	216
A levéltári dokumentumanyagok időleges használatra történő kiadása	218
A kiadás rendje	218
A kiadás megformálása	219
A dokumentumoknak publikálás céljából történő feltárása és kiválogatása
A dokumentumforrások publikálásának jelentősége, feladatai és formái	220
A szovjet archeográfia megszületése	220
N. G. Markin publikációs tevékenysége	220
A dokumentumpublikációk jelentősége	221
A dokumentumpublikáció fontosabb fajtái és azok előkészítésének fokozatai	222
A dokumentumok kiadására való előkészítésének előzetes munkálatai	223
A téma kiválasztása	223
A bibliográfia összeállítása; a gyűjtemény témájára vonatkozó irodalom és forrásanyag tanulmányozása	221
A kiadvány tervének összeállítása	221
A dokumentumok kiadásra történő feltárása	225
Történelmi hozzáállás a dokumentumok kiadásra történő feltárásához	225
Azoknak a levéltári fondoknak a kijelölése, amelyekben a dokumentumokat feltárják	225
A nyomtatott forrásanyagok feltárása	225
A feltárás technikája	225
A feltárás folyamán összeállított megjegyzések	225
A dokumentumok nyomtatásra történő kiválogatása	227
A dokumentum tanulmányozása	227
A dokumentumok nyomtatásra történő kiválogatásának feladatai és kritériumai	228
Az olyan források sajtó alá válogatása, amelyek a néptömegek szerepét tükrözik a társadalom fejlődésében	228
A kizsákmányoló osztályoktól eredő dokumentumok kiválogatása	229
Dokumentumválogatás a szovjet periodikus sajtóból	230
A szovjet publikációk komplex jellege	230
A pubikácó tudományos színvonalának és a dokumentumok kiválogatása helyességének összefüggése	231
A dokumentum szövegének visszaadása
A dokumentum alapszövegének kiválasztása	232
A dokumentum szövegének tanulmányozása	232
A nyomtatásra kerülő dokumentumszövegek kiválasztásának kritériumai	233
Az eltérések	234
A szöveg visszaadása	234
A szöveg visszaadásának alapvető követelményei	234
A dokumentumok szövegének visszaadása /18. sz. közepe - 20. sz./	235
A szöveg pontosságának kritikája	235
A szöveg hibáinak kiküszöbölése	236
A szöveg értelem szerint helyreállítot részei	236
A sor alatti textológiai megjegyzések	237
Az aláhúzások visszaadása	237
Az idézetek és a közvetlen szöveg visszaadása	238
A szövegben említésre kerülő, de nem publikált dokumentumok tartalmának feltárása	238
A személyi és földrajzi nevek leírása; a rövidítések és mérték elnevezésének visszaadása	239
A dokumentum űrlapjának a visszaadása	239
A számjelölések visszaadása	240
Az aláírások, utasítások, megjegyzések visszaadása	240
A táviratok, rádiogrammok, távmondatok szövegének visszaadása	241
A szövegkivonatok publikálása	241
A szöveg pontos visszaadásának követelménye	242
Az iratok archeográfiai megformálása és elhelyezése a gyűjteményben; a tudományos tájékoztató apparátus
Az irat címének összeállítása	244
Az irat címének elemei	244
Az irat dátuma	244
Az irat fajtája	246
Az irat szerzője és címzettje	247
Az irat kimenő száma és a megírási helye	249
Az irat tartalmának tanulmányozása	250
Az irat tartalmának hitelessége	250
Az irat tartalmának osztályjellege	250
A cím rövidítése	251
Az egyes iratok és az iratkomplexumok címei	251
Az ellenőrzött tájékoztató adatok /legenda/ összeállítása	252
Az ellenőrző tájékoztató adatok összetétele	252
A "legenda" egyes elemeinek rövidítése	252
Az iratok csoportosításának és a gyűjteményen belüli elhelyezésének rendszere	253
Az iratok gyűjteményen belüli elhelyezésének ismérvei	253
A különböző ismérvek egybekapcsolása az iratoknak a gyűjteménybe való elhelyezésénél	254
Az előszó	254
A tudományos-tájékoztató apparátus összetétele	254
A történelmi és archeográfiai előszavak	254
A rövidítések jegyzéke	256
A megjegyzések	256
A megjegyzések rendeltetése	256
A megjegyzések jellege	256
A szövegre vonatkozó megjegyzések	257
Az irat tartalmának vonatkozó megjegyzések	257
A megjegyzések összeállításának metodikája	258
Az eseménykrónika	258
Az eseménykrónika rendeltetése	258
Az eseménykrónika fajtái	258
Az eseménykrónika összeállításának metodikája	259
Mellékletek, illusztrációk, tartalomjegyzék; a kiadvány külső formája	260
A mellékletek	260
Az illusztrációk	260
A tartalomjegyzék és a gyűjtemény egyes részeinek elhelyezése	260
A kiadvány külső formája	260
Az iratanyag mikrofoto másolása
A mikrofoto-másolás és annak fajtái	262
A mikrofoto másolás fogalma	262
A mikrofoto másolás fajtái	262
A tekercses mikrofilmek	262
A 35 milliméteres film rövidebb, egyenes állapotban őrzött darabjain lévő mikrokopiák	263
A filmlapon vagy papíron készült mikrokopiák /mikrokártya, mikroklissé/	263
A mikrofoto-másolás fotoanyagai	263
A kisebbítés arányai és mikrofoto másolásnál	264
A mikrofoto másolás apparátusája és technológiája	264
A mikrofoto másolás apparaturája	264
Készülékek a mikrofilmek olvasásához	265
A mikrofoto kopiák feldolgozási technológiája	266
A mikrofoto másolatok őrzése	266
A mikrofoto másolás hasznosítása a levéltárakban	266
A mikromásolás jelentősége a levéltár számára	266
A mikrofoto másolás alkalmazása a levéltárakban	267
A levéltárak épülete és felszerelése
A levéltári épületek tervezése	269
A levéltári épületekkel szemben támasztott követelmények	269
A levéltári helyiségek összetétele	269
A fertőtlenítő kamra	270
A levéltári raktárak	270
A felelős fondőrzők dolgozószobái	270
A tudományos, a levéltár-technikai munkatársak és a levéltári adminisztráció dolgozószobái	270
A mikrofoto másolási laboratórium	271
Az iratanyag feldolgozását szolgáló helyiségek	271
A kutatóterem	271
A kisegítő helyiségek	271
A beépítendő terület kiválasztása	271
A levéltári épületek konstrukciója	272
A fundamentum és a pince falai	272
A külső falak	272
Az emeletközi és padlásfödémek	272
A padlók	273
A falak és mennyezetek belső megmunkálása	273
Az ajtók	273
A tető	273
A levéltári raktárak világítása	274
A levéltári raktárak világításának követelményei	274
A természetes világítás	274
A mesterséges világítás	274
A levegő kondicionálása	275
A hőmérséklet és páratartalom a levéltári raktárakban	275
A levegő kondicionálás vázlata	275
A tűzbiztonsági intézkedések	276
A tüzek megelőzése	276
A tüzek felszámolása	277
A levéltári raktárak belső felszerelése	277
Állványok	277
A belső szállítás	278
A raktárak portalanítása	278
A levéltárak instruálásának és felügyeletének szervezete
A levéltárak felügyeletének feladatai és szervezete	279
A levéltárak felügyeletének feladatai	279
A felügyelet formái	281
Felkészülés a vizsgálathoz	282
A vizsgálat megszervezése	282
A vizsgálat rendje	282
Az élenjáró tapasztalatok átadása	282
A levéltári munka vizsgálatának metodikája	283
A vizsgálat módszereinek kiválasztása	283
A járási /városi/ állami levéltárak ellenőrzésének sajátságai	284
A hivatali irattárak ellenőrzésének sajátságai	285
A levéltári munka ellenőrzése eredményeinek általánosítása	286
Az ellenőrzés eredményei	286
Az összegező dokumentum /zárójelentés/ összeállítása	286
A vizsgálat eredményének megvitatása	287
Mellékletek	289
Irodalomjegyzék	309