Szociális rendszer és szociális változás

A két fogalom jelentésének és történetének kutatása

Szerző

K. H. Tjaden

Szerkesztő

Bertalan László

Fordító

Józsa Péter

'K. H. Tjaden: Szociális rendszer és szociális változás ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	311 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-220-432-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E vizsgálódás kiindulópontja: számos szociológiai elméletnek ama sajátossága, hogy nem képes megoldani a társadalmi és szociális élet változatlan és változékony vonásai közötti viszony problémáját. űA mindennapi tapasztalat a társadalmasulásnak ezt a két oldalát többnyire problémamentesen állítja egymás mellé. E tapasztalat számára az emberek társadalmi viszonyai "állapotok, amelyek olyanok, amilyenek", egyszersmind pedig olyanok, amelyek "örökké változnak". Az az ellentmondás, amelyet itt egyszerűen tudomásul vesznek, kezdettől fogva foglalkoztatja a szociológiát. Ennek adózott a szociológiai statikának és dinamikának az a kétes értékű megkülönböztetése, amjely Comte és Spencer óta vált divattá a régebbi társadalomtanokban. E tanok bírálata, amely a század vége felé fogalmazódott meg Európában és az Egyesült Államokban, megpróbált ugyan megszabadulni az elméletnek ettől a kettéosztásától; elsősorban ennek az időszaknak az összehasonlító társadalomtanai, pl. Tönnies-é készítik elő az egységes elmélet gondolatát. Ekkor azonban olyan elgondolások keletkeznek, amelyek a társadalmasulás két vonása közül az egyiket, - vagy a szociális struktúrát, vagy a szociális folyamatot - részesítik előnyben. Különösen érvényes ez az általános empirikus szociológiának azokra a kezdeményeire, amelyek a húszas, harmincas években születnek. Ettől kezdve viszonylag könnyen megkülönböztethetők a szociális rendszer és a szociális változás elméletei, s e kétfajta elmélet alig hozható egymással kapcsolatba. A szociológiai tanoknak hol a statikát, hol a dinamikát tudomásul vevő belső megkülönböztetése olyan egymással versenyző elméleti próbálkozások elkülönülése alakjában tér vissza, amelyeknek egyik fajtája a strukturális, a másik fajtája pedig a folyamati vonásokat hangsúlyozza a társadalmasulásban. Vissza

Tartalom

Bevezetés	19
Statika és dinamika megkülönböztetése a régebbi szociológiában	25
A statikus szemléletmód önállósulása
Történet- és társadalomfilozófiai kiindulópontok: Condorcet és Millar
A kettős társadalomtudomány forradalom utáni jellege és pozitivista igénye
Társadalmi struktúrák és folyamatok és az univerzalista társadalomtanok kimerítése	31
A természettudományos szemléletmód az univerzalista társadalomtanokban
Statika, dinamika és szellemtörténeti haladás: Auguste Comte
Statika, dinamika és természettörténeti evolúció: Herbert Spencer
A szociológiai univerzalizmus belső bírálata: Lester Frank, Ward és William Graham Summer
A szociológiai kettősség metamorfózisai Albion Woodbury Smallnál, Edward Alsworth Rossnál és Franklin Henry Giddingsnél
Társadalmi struktúrák és folyamatok, s a társadalmi jelenségeknek személyek közötti tevékenységre való visszavezetése	47
Összehasonlító társadalomtanok mint a szűk körű elméletalkotás kiindulópontjai: Ferdinanad Tönnies és Emile Durkheim
A sajátosan társadalmi objektumok meghatározása a formalizáló szociológiában
William Isaac Thomas cselekvésfogalma
George Herbert Mead viselkedésfogalma
A statika és a dinamika megkülönböztetésének fokozatos elavulása
Statika és dinamika összekapcsolása mint a szociológiai elméletalkotás problémája	64
A kutatási terület összeszűkülése és a tevékenység kategóriáinak mint a szociológiatörténet alapvonásainak kibomlása
A régebbi szociológiai programok módszerbeli kettőssége, vonatkoztatási területe és megismerési törekvései
A megállapodott modell, az egyensúlymodell és az elméleti kisegítő elgondolások megjelenése a szociológiai dogmatörténetben
A tapasztalati tudomány igényével fellépő szociológia tárgyterületének megalkotásával összefüggő problémák
Szociális rendszer és szociális változás mint a szociológiai elmélet vonatkoztatási szférái	81
Személyek közötti tevékenység mint a szociológia tárgya
"Szociális aktivitás" mint oksági és kölcsönhatási összefüggés: Edward Cary Hayes és Floyd N. House
Az akciók folyamati és strukturális összekapcsolási módjai
Szociális rendszerek elméleti modelljei	88
Tevékenységek közötti összefüggések mint kölcsönhatások
A szocialista rendszer koncepciójának előfeltételei
A szociális rendszer fogalmának fejlődése	90
A szociális rendszerek újabb modelljeinek alapvonásai	110
A szervezeti rendszer szociológiai koncepciói	134
A szociális változás elméleti modelljei	152
Tevékenységek közötti összefüggések az idő dimenziójában
A szociális változás koncepciójának előfeltételei
A szociális változás fogalmának fejlődése	155
A szociális változás újabb modelljeinek alapvonásai	172
A rendszerváltozás szociológiai koncepciói	194
A szervezeti tevékenységek rendszere és változása mint az emberi társadalmasulás formái	213
A szervezeti rendszerre és a rendszer megváltozására kidolgozott modellek korlátozott kiegészítő viszonya
Kiindulópontok a szervezeti rendszerek változásának koncepciójához
A két modell ötvözésének elméleti jelentősége
A szervezeti tevékenységkomplexum súrlódásai	219
A szervezeti ésszerűség és uralom eltérése és ennek megjelenési formái
A szervezeti tevékenységformák és a nem hivatalos tevékenységmódok empirikus összefonódottsága és az előírás-fogalom bizonytalanságai
A szervezeti tevékenységcélok és a szűk körű tevékenységmódok empirikus összefonódottsága és a célhoz kötöttség fogalmának bizonytalanságai
Szervezeti célirányító és formalizáló folyamatok mint a tökéletlen társadalmi tett társadalmasulásai
A szervezeti tevékenységkomplexum tényezői	238
Statikus mozzanatok a szociális szervezetekkel kapcsolatos újabb koncepciókban
A szervezeti tevékenységmódok folyamatának és struktúrájának elkülönülései, valamint kiinduló feltételeinek és strukturális állandóinak közvetítő jellege
A szervezeti tevékenység gyakorlati és értelmező dimenziói
Munka- és kulturális viszonyok mint a szervezeti tevékenységkomplexum tényezői: Tom Burns és George Stalker, Michel Crozier
A személyek közötti tevékenység szervezetének társadalmiasulási jellege	255
A szervezet környezetében és a szervezet alaptényezőjében rejlő tevékenységfeltételeknek szűk körű és nem hivatalos tevékenységmódokba való átcsapása
A szervezeti tevékenységkomplexumok formálhatósága és építményük társadalmi jellege
A társadalmasult tevékenység struktúráinak megjelenítése Talcott Parsons fejlődési modelljében
A társadalmasult tevékenység mechanikus értelmezésének problematikus hagyománya és e tevékenység nem lineáris alakja
Összefoglalás	269
Bibliográfia	275
Névmutató	305
Tárgymutató	311