A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A szilicium kémiája és a szilikátok fizikai kémiája

Szerző
Fordító

Kiadó: Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 407 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 650 példányban. 280 fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor Jevsztropjev és Toropov könyvét a szilicium kémiájáról és a szilikátok fizikai-kémiájáról magyar nyelven kiadjuk, nagyjelentőségű lépést teszünk szilikátiparunk fejlesztése, a szilikátokkal... Tovább

Előszó

Amikor Jevsztropjev és Toropov könyvét a szilicium kémiájáról és a szilikátok fizikai-kémiájáról magyar nyelven kiadjuk, nagyjelentőségű lépést teszünk szilikátiparunk fejlesztése, a szilikátokkal foglalkozó egyetemi szakoktatás és a magyar szilikátkutatás érdekében. Ez a könyv az első magyar nyelven megjelenő, tudományos szinten mozgó szakkönyvünk és egyetemi tankönyvünk, amely a szilikátok fizikai-kémiáját egészében tárgyalja. Ezzel a könyvvel kívánjuk az eddig teljesen hiányzó szilikátipari és szilikátkémiai magyar szakirodalmat megindítani.
A legutóbbi évekig magyar szilikátkémiai szakirodalom és szakoktatás nem volt. 1949-ben, a Magyar Kémikusok Egyesületében tartott előadás alkalmával hangsúlyozták először nyomatékosan a magyar szilikátkémiai kutatás szükségességét, ezt rövidesen követte a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet keretében felállított szilikátkémiai osztály megállapítása. E szakkönyv megjelenésével egyidejűen indul meg ugyancsak Veszprémben a Nehézipari Műszaki Egyetem szilikátkémiai tagozata, melynek eredményes működését igyekszünk e szovjet tankönyv magyar fordításában való kiadásával elősegíteni.
Ily módon e könyv éppen a legmegfelelőbb időben kerül az egyetemi hallgatók, a tagozat oktatói és a kutatóosztály szakemberei kezébe. Ez a mű, bár az egész szilikátkémiát és fizikai kémiát felöleli, mégis inkább az üvegipar elméleti kérdéseire helyez súlyt. De így is mintául szolgáló magyar szerzőknek a jövőben megjelenő munkáik megírásához, elsősorban azzal a szerencsés tárgyalási móddal, amellyel a szerzők az elméletet a gyakorlattal összekapcsolják. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Előszó a magyar kiadáshoz 5
Bevezetés 6
I. rész. A szilikátanyagok halmazállapotai
I. fejezet. Kristályos állapot 11
1. §. A térrács 11
2. §. A szilikátok térszerkezete 23
II. fejezet. Üveges állapot 46
1. §. Az üveges rendszerek általános sajátságai 46
2. §. Az üveg szerkezete 49
III. fejezet. Az üveg kristályosodási képessége 63
1. §. Az üveg kristályosodása 63
2. §. Az üveg kristályosodási képességének meghatározása 65
IV. fejezet. A szilikátolvadékok és az üveg viszkozitása 69
1. §. A szilikátolvadékok és az üveg viszkozitásának
függése a hőmérséklettől 70
2. §. Az üveg viszkozitásának függése a kémiai összetételtől 72
3. §. A szilikátolvadékok és az üvegek viszkozitásának
mérési módszerei 73
4. §. Az üveg viszkozitásának mérése a kidolgozás hőmérsékletszakaszán 78
5. §. Az üveg késleltetett rugalmas alakváltozásáról 81
V. fejezet. Az olvadt szilikátok és az üvegek felületi feszültsége 83
i; §. Általános ismeretek 83
2. §. A felületi feszültség mérésének módszerei 84
VI. fejezet. Az üveg kémiai ellenállóképessége
1. S. Általános ismeretek 87
2 § Az üveg kémiai ellenállóképessege és vegyi összetétele közötti összefüggés
VII. fejezet. Az üveg termikus sajátságai 91
1. §. Az üveg hőkapacitása 91
2. §. Az üveg hőtágulási együtthatója 94
VIII. fejezet. Az üveg optikai sajátságai 97
1. §. Az üveg optikai állandói 97
2. §. Az üveg törésmutatójának függése a hőmérséklettől 98
3. §. A törésmutató függése a vegyi összetételtől 100
4. §. Az üveg molekuláris refrakciója 102
5. §. A fény visszaverődése az üveg felületéről 103
6. §. Az üveg fényelnyelése 104
7. §. Üvegek színezése különféle színes anyagokkal 106
8. §. A kettőstörés 108
- - 9. §. A kettőstörés' mérése 111
IX. fejezet. Az üveg sűrűsége 113
1. §. Általános tudnivalók 113
2. §. Az üveg sűrűségének mérése 114
X. fejezet. Az üvegek elektromos sajátságai 117
1. §. Az üvegek elektromos vezetőképessége 117
2. §. Az elektromosság üvegen való áthaladásának
mechanizmusa 117
3. §. Szilárd üvegek elektromos vezetőképességének mérése 119
4. §. A polarizáció jelensége szilárd üvegek elektromos
vezetőképességének mérésénél 123
5. §. Megolvasztott szilikátok és üvegek elektromos
vezetőképességének mérése 124
6. §. Az elektromos vezetőképesség függése a hőmérséklettől 125
7. §. Az üvegek elektromos vezetőképességének függése a vegyi összetételtől 129
8. §. A szilikátüvegek felületi vezetőképessége 132
9. §. A dielektromos állandó és a dielektromos veszteségek az üvegekben 133
10. §. A dielektromos állandó és a dielektromos veszteségek mérése az üvegekben 133
XI. fejezet. Reakciók szilárd fázisban 142
rész. Heterogén egyensúlyok a szilikátrendszerekben
I. fejezet. Alapelvek. Fázisszabály 153
II. fejezet. Egyösszetevős rendszerek 155
1. §. Polimorf átalakulások 155
2. §. Az olvadáspont és a polimorf átalakulási pont
meghatározásának kísérleti módszerei 158
3 § A nyomás hatása az átalakulási hőmérsékletre 163
4 § Az egyösszetevős rendszerek állapotdiagrammja 165
III. fejezet. Kétösszetevős rendszerek
1. §. I. típus. Rendszerek egy eutektikummal 168
2. §. II. típus. Rendszerek bomlás nélkül olvadó vegyületei 172
3. §. III. típus. Rendszerek bomlás közben ' olvadó
vegyülettel
4. §. IV. típus. Rendszerek eutektikummai 'és'a komponensek polimorf átalakulásával 175
5. §. V. típus. Rendszerek szilárd állapotban keletkező
vagy elbomló vegyületekkel 177
6. §. VI. típus. Rendszerek korlátlan elegyedésű szilárd oldatokkal 179
7. §. VII. típus. Rendszerek szilárd fázisban korlátolt
oldhatóságú komponensekkel 182
8. §. VIII. típus. Rendszerek a szilárd oldatokat alkotó
kristályos fázisok polimorf átalakulásaival 183
9. §. IX. típus. Rendszerek a komponensek korlátolt
kölcsönös oldhatóságával a folyékony fázisban 184
IV. fejezet. Háromösszetevős rendszerek 189
1. §. Alaptételek. Grafikus ábrázolás 189
2. §. A háromösszetevős rendszerek alaptípusai szilárd oldatok nélkül 193
3. §. Bomlás nélkül olvadó kettős vegyületek a hármas rendszerekben 196
4. §. Bomlás közben olvadó kettős vegyületek a hármas rendszerekben 197
5. §. Hármas vegyületek a háromösszetevős rendszerekben 202
6. §. Három összetevős rendszerek szilárd oldatokkal 203
7. §. Likváció a háromösszetevős rendszerekben 206
V. fejezet. Négyösszetevős rendszerek 208
1. §. Bevezetés 208
2. §. A kristályosodás körülményei a négyösszetevős
rendszerekben 212
3. §. Inkongruens kristályosodás a négyösszetevős
rendszerekben 213
VI. fejezet. A szilikátok termokémiája 218
VI. rész. A szilícium kémiája
I. fejezet. Elemi szilicium 277
II. fejezet. Szilicium vegyületei hidrogénnel. Sziliciumhidrogének (szilánok) 233
III. fejezet. Szilicidek 235
IV. fejezet. A szilicium vegyületei halogénekkel 237
V. fejezet. A szilicium vegyületei nitrogénnel 243
VI, fejezet. A szilicium vegyületei borral 245
VII. fejezet. A szilicium vegyületei szénnel 246
VIII. fejezet. Szilikoorganikus vegyületek 250
IX. fejezet. A szilicium oxigénvegyületei 260
IV. rész* Sajátos szilikátrendszerek
I. fejezet. Si02-rendszer 262
II. fejezet. Al203-rendszer 271
III. fejezet. A1203 - Si02-rendszer 276
IV. fejezet. CaO - Al203-rendszer 283
V. fejezet. Si02 - CaO-rendszer 286
VI. fejezet. Si02 - A1203 - CaO-rendszer 294
VII. fejezet. CáO - A1203 - Si02-Fe203-rendszer 306
VIII. fejezet. Si02 - MgO-rendszer 319
IX. fejezet. Si02 - FeO-rendszer 322
X. fejezet. Si02 - CaO - FeO-rendszer 324
XI. fejezet. Si02 - FeO - MgO-rendszer 327
XII. fejezet. Si02 - CaO - MgO-rendszer 329
XIII. fejezet. Si02 - A1203 - MgO-rendszer 332
XIV. fejezet. Si02 - A1203 - K20-rendszer 334
XV. fejezet. Si02 - Na20-rendszer 335
1. §. Állapotegyenlet 336
2. §. Az üvegek viszkozitása 337
3. §. Az üvegek sűrűsége 339
4. §. Az üvegek olvadékainak felületi feszültsége 341
5. §. Az üvegek optikai sajátságai 343
6. §. Az üvegek elektromos vezetőképessége 346
7. §. Dielektromos veszteségek a nátriumszilikát-üvegekben 347
XVI. fejezet. Si02 - K20-rendszer 349
1. §. A rendszer állapotdiagrammja 349
2. §. Az üvegek sűrűsége 351
3. §. Az üvegek optikai állandói 352
XVII. fejezet. Si02 - Li02-rendszer 355
1. §. Állapotdiagramm 355
2. §. Az üvegek néhány sajátsága 356
XVIII. fejezet. Si02 - PbO-rendszer 358
1, §. A rendszer állapotdiagrammja 358
2* 8 Az üvegek viszkozitása 360
3] §, Az üvegek olvadékainak felületi feszültsége 361
4. §. Az üvegek sűrűsége 362
5. §. Az üvegek optikai sajátságai 363
6. §. Az üvegek elektromos vezetőképessége 364
XIX. fejezet. ANa20.Si02 - Ca0.Si02 - Si02-rendszer 366
1. §. A rendszer állapotdiagrammja 366
2. §. Az üvegek kristályosodási képessége 368
3. §. Az üvegek viszkozitása 371
4. §. Az üvegek vegyi ellenállóképessége 375
5. §. Az üvegek sűrűsége 377
6. §. Az üvegek törésmutatója és diszperziója 378
7. §. Néhány nátriumkalciumszilikát-üveg elektromos
vezetőképessége 378
XX. fejezet. A Si02 - K20 - PbO-rendszer 383
1. §. A rendszer állapotdiagrammja 383
2. §. Az üvegek optikai állandói 385
XXI. fejezet. A Si02 - Na20 - PbO-rendszer 389
1. §. A rendszer állapotdiagrammja 389
2. §. Az üvegek viszkozitása 391
3. §. Az üvegek sűrűsége 397
4. §. Az üvegek törésmutatói 398
5. §. Az üvegek elektromos vezetőképessége 398
Irodalom 402
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv