Zöld géntechnológia és agrárinnováció

Szerző

'Kádár Ferenc: Zöld géntechnológia és agrárinnováció ' összes példány

Kiadó:	Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	200 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-06-7742-4
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mindnyájunk jogos elvárása, hogy korrekt, valósághű ismereteink legyenek a világ minket érintő dolgairól, ideértve a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés aktuális kérdéseit is. Különösen érzékenyek vagyunk a biológiai törvényszerűségekre épülő orvos- és agrártudományi felfedezések hasznosítását illetően. Kitüntetett figyelem kíséri az öröklődési anyag, a DNS-molekulák műkődésének és szerepének megismerését. A genomika korszakában mind tudatosabbá és ezzel irányítottabbá válik a gének szerkezetének alakítása, és így az élőlények, köztük a növények tulajdonságainak befolyásolása az emberi célokat szolgáló génállomány kialakítása végett. A növénynemesítők századok óta a legkülönbözőbb módszerekkel befolyásolják a termesztett fajták génkészletét, ezzel jobbítják a termésbiztonságot, a minőséget. E metodikai eszköztár bővült napjainkban a géntechnológiával, amikor a DNS-molekulák módosítása kémcsőben zajlik, és az új funkciójú géneket építik vissza a növények több tízezer génje közé. Így géntechnológiával történik a fajta-előállítás. Az utóbbi évek tanúsága szerint a GM növények elterjedése megállíthatatlan éppen a gazdasági és környezetvédelmi előnyöknek köszönhetően. A legfrissebb adatok szerint a 2008. évben 125 millió hektáron termesztettek GM (biotech) növényeket a világ 25 országának 13,3 millió farmgazdaságában (James, 2009). Súlyos ellentmondásossága az agrárszereplők érdekeltségének és a társadalmi fogadtatásnak, hogy egyes országok, mint pl. Magyarország hivatalos álláspontja elutasító a zöld biotechnológia nyújtotta fejlesztésekkel szemben. Ezért a helyzetért sokban a tájékozatlanság a felelős, de nem hunyhatunk szemet a politikai indítékok felett sem. A GM növények körüli viták fellángolásai közepette a szakmai színvonal alapján kétségek merülhetnek fel abban, hogy az aktív ellenzők mennyire járatosak a rekombináns-DNS módszerek világában, ismerik-e a növénynemesítés fortélyait. így aztán könnyen elbizonytalanodhatunk az érvek hitelességét illetően és kereshetjük a tényleges ideológiai, politikai vagy akár gazdasági indítékokat. Különösen figyelmet érdemlő logikátlansága a GMO állóháború hazai eseményeinek, hogy éppen a legérintettebbek, a növénynemesítők és a földet művelő gazdák véleménye, érdekei szorulnak háttérbe. Vissza

Fülszöveg

Oly sok nehézséggel küzd a magyar agrárium, folyamatosan veszít versenyképességéből. Ilyen helyzetben indokolt lenne, hogy az új, innovatív technológiák szerepe növekedjék. Ezek közé tartozik a vetőmagként használt fajták biológiai értéke, amelyet a növénynemesítés teremt meg. A kihívásoknak a fajtát előállító növénynemesítő csak úgy tud megfelelni, ha a nemesítés módszereit is a világ vezető technológiáihoz igazítja. A genomika korszakában a géntechnológia integráns részévé válik a nemesítésnek, és így születnek az ún. GM fajták. Keveset tudnak a magyar gazdák és fogyasztók a molekuláris nemesítés lényegéről, a születőben lévő GM fajtákról, a hozzájuk kötődő gazdasági, egészségkímélő és környezetvédelmi előnyökről. Ezekben a kérdésekben nyújt naprakész információt ez a tanulmánykötet, helyet adva a géntechnológia nemesítési felhasználását elkötelezetten ellenző véleményeknek is. Az ideológiád, politikai csatározások közepette nem vesszük észre a stratégiai hibák súlyát, amelyek a... Tovább

Tartalom

Ajánlás 7
1. Génművesség és a modern növényfajták születése 11
Dudits Dénes:
1.1. Élelmiszer- és energiabiztonság: a növénynemesítés szerepvállalása 11
1.2. A génazonosítási és -izolálási stratégiákról általában 15
1.3. A génállomány megváltoztatása izolált agronómiai gének beépítésével: módszerek 22
1.4. A szárazságtűrés javítása géntechnológiával 30
1.5. Betegség-ellenállóság kialakítása rezisztenciagénekkel 42
1.6. A termésösszetevők optimalizálását szolgáló génbeépítések 47
1.7. A zöldenergia hasznosítását segítő gének 53
1.8. Transzgenikus növények mint egészségjavítók és a gyógyszergyártás fermentorai 58
1.9. A géntechnológiával nemesített (GM) növények biztonsága és a környezetkímélő agrotechnológiák megalapozása 71
1.10. A hazai géntechnológia ellenes állami döntéshozatal mint a szakmaiatlan rövidlátás diadala 82
2. Az amerikai kukoricabogár Európában: rezisztens kukoricahibridek környezeti hatásvizsgálata Európában és Magyarországon 101
Szénási Ágnes - Kiss József - Pálinkás Zoltán - Szekeres Dóra - Kádár Ferenc:
2.1. Bevezetés 101
2.2. GM növények kibocsátásához kapcsolódó kockázatelemzés és engedélyezés 102
2.3. Környezeti hatásvizsgálatok Európában 103
2.4. Környezeti hatásvizsgálatok Magyarországon 104
2.5. Kártevő Lepidoptera és Coleoptera fajok ellen rezisztens, valamint herbicidtoleráns kukoricahibridek környezeti hatásvizsgálata 104
2.6. Eredmények 106
2.7. Következtetések, javaslatok 107
3. Élelmiszerár-robbanás és a GM növények korlátozásának gazdasági hatásai az Európai Unióban 109
Popp József - Potori Norbert:
3.1. Élelmiszerár-sokk: új korszak kezdete? 109
3.2.2. A mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezők 112
3.1.2. A makrogazdasági környezet változása 114
3.1.3. Agrár- és kereskedelempolitika 120
3.2. A GM növények termelése a világban 126
3.3. A GM növények jelentősége a bioetanol-előállításban 129
3.4. GMO-szabályozás az Európai Unióban 131
3.4.2. Az engedélyezési eljárás a gyakorlatban 133
3.5. A nem engedélyezett GM növények gazdasági hatása az EU takarmányimportjára 135
3.5.1. Gabonafélék és származékaik importja 135
3.5.2. Fehérjetakarmány-import 137
3.6. Modell-szcenáriók 142
3.6.2. A fehérjetakarmány helyettesítésének lehetősége 144
3.6.2. Következmények az állattenyésztésre 144
3.7. Összefoglalás és következtetések 146
4. A genetikailag módosított szerveztek magyarországi felhasználásának törvényi és hatósági szabályozása 153
Vértes Csabáné:
4.1. Engedélyezés 159
4.2. Eredetvizsgálat 163
4.3. Fajtaelismerés, köztermesztés 164
4.4. Ellenőrzés 167
4.5. Összefoglalás 169
5. AZ ökológiai gazdálkodás és a növényi géntechnológiai viszonya 173
Roszík Péter:
5.1. Bevezetés 173
5.2. A probléma felvetése 176
5.3. A biogazdálkodás főbb kifogásai a géntechnikailag módosított növényekkel szemben 181
5.4. Gazdasági hatások 190
6. Gazdaszemmel az újgenerációs GM növények az Egyesült Államokban 197
Pájtli József: