"Mától kezdve lövünk"

Fülszöveg

1956 októbere nem csak a XX. századi magyar történelem emlékezetes időszaka. Magyarország ezekben a napokban világtörténelmet írt. "A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon..." írta Camus a „Magyarok vére" írásában 1957-ben.
A „Magyarok vérét" nem csak a megszállók ontották, hanem saját vezetőik is, akik a „nép nevében" - idegen érdekeket kiszolgálva - ragaszkodtak a bitorolt hatalomhoz. S mert a nemzet többsége nem akarta többé a diktatúrát, azt a legszélsőségesebb eszközökkel akarták kikényszeríteni. Ezt jelenti Marosán György többször hangoztatott kijelentése: „Mától kezdve lövünk".
Ennek a küzdelemnek a napjait idézi fel a két ismert szerző Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor amikor a hatalom és a forradalmi - fegyvertelen - tömegek összecsapásait vizsgálja. Ezt a munkát a szerzők 1993-ban kezdték és tart a mai napig. A forradalom leverésétől a rendszerváltozásig eltelt évtizedekben sűrű homály fedte a megtörtént tényeket is, nem szólva az összefüggésekről. Ezt a homályt csak szívós kutatómunkával sikerült oszlatni. Az 1993-ban felállított Történelmi Tényfeltáró Bizottság munkája során meghatározta a sortűz fogalmát s feltárt több mint 60 olyan esetet, amikor a hatalom a fegyvertelen tüntetőkkel szemben fegyvert alkalmazott. Kik adták ki a tűzparancsot? Miként rendelkezett a szolgálati szabályzat? Mi volt a hatalom célja a sortüzekkel a forradalom különböző szakaszaiban? Kik voltak az áldozatok? Kik voltak a bűnösök? Cselekedhetett-e a katona emberhez méltóan? Kit terhel a történelmi felelősség a sortüzekért? Mit kezdhet a büntetőjog közel négy évtized távlatából az eseményekkel? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Kahler - M. Kiss szerzőpáros ebben a könyvben. Vissza