Előszó
Budapest 1944/45 fordulóján több európai fővároshoz és nagyvároshoz hasonlóan drámai heteket élt át. A több hétig tartó ostromról, annak előzményeiről az utóbbi időben két jelentős munka is megjelent; korábban senki sem foglalkozott ilyen részletességgel a város történelmének ezen időszakával.
Munkám nem a főváros ostromát mutatja be - hiszen terjedelménél fogva erre alkalmatlan is lenne csupán helytörténeti vonatkozású, s egy kis területre korlátozódik, nevezetesen a XII. kerületi harcokra. A XII. kerületen belül is azokra a helyszínekre helyeztem a hangsúlyt, amelyek kutatási területem céljául szolgáltak, illetve amelyek helytörténeti voltuk miatt fehér foltoknak számítanak. Tehát célom, hogy olyan helyszíneken mutassam be az 1944/45-ös eseményeket, illetve ezek szereplőit és áldozatait, amelyek eddig nem jelentek meg a nagyközönség előtt.
A Svábhegy, illetve közvetlen környezete, vagyis a Farkasréti temető, Mártonhegy, Széchenyi-hegy, Orbánhegy, Kis-Svábhegy, János-hegy, nem a döntő ütközetek helyszíne volt - kivétel a Farkasréti temető mégis stratégiai jelentőségüket mutatja, hogy több héten keresztül folytak a harcok a különböző helyszíneken. Célom, hogy a rendelkezésre álló irodalom, illetve levéltári források felhasználása mellett olyan helyben gyűjtött visszaemlékezések alapján mutassam be az 1944/45-ös esztendőt, amelyet eddig még nem publikáltak.
Talán a történelem kutatásának nem a legklasszikusabb formáját választottam, nemcsak a száraz, csak szakember számára „élvezetes" dokumentumok alapján számolok be az eseményekről, de úgy gondolom, hogy sokkal közelibb képet kapunk az ostromról, a szenvedésekről, a mindennapokról, a helytörténeti vonatkozású eseményekről, ha jelentősebb mértékben a ma még élő szemtanúk visszaemlékezéseire is támaszkodunk.
A Svábhegy és környéke természetesen nem a legfontosabb helyszíne Magyarország második világháborús történetének, mégis úgy gondolom, hogy a budai oldal eseményei a német megszállástól, a bombázásokon és deportálásokon keresztül a város ostromáig egy apró, de fontos mozaikja lehet helytörténelmünk részletesebb megismerésének. Tanulmányomban - a Svábhegy tükrében - az eseményeket 1944. március 19-étől követhetjük nyomon, egészen a kitörést követő időszakig, néhol csak jelezve az egyéb fontos eseményeket, de különösen fontos hangsúlyt kap Budapest 51 napos ostroma, mely a második világháború egyik legvéresebb helyszíne volt.
Vissza 
