Kalandnak indult

Előszó

Részlet a könyvből:

Józsi lassította lépteit. Megállt a Váci-utca üzletei előtt, szórakozott pillantást vetve a kiállított tárgyakra.
Meleg volt. Az első tavaszi meleg este, már majdnem nyári, május végén. Valami virágillat lebegett a levegőben, összevegyült az autók benzinszagával - Józsi nem tudta, hogy a mellette ellibbenő nők parfőmjét érezte-e, vagy tényleg a természet üzenetét röpítette a szél a belvárosba.
Jó volna holnap egész napra kimenni a strandfürdőbe - gondolta Józsi, - Zsuzsit belemártani a vízbe, kifeküdni vele a partra, lustálkodni. Remek alakja van Zsuzsinak. Feltűnt előtte a süldőlány nyurga termete, vékony bokája, magasan ülő melle és hosszú, kecses nyaka. - Csínos nőcske Zsuzska, - állapította meg elégedetten Józsi. - Kár, hogy a szülei nem engedik a kislányt egyedül a hullámfürdőbe, hanem állandóan az öreg franciával kísértetik. Pont olyanok, mint saját szülei - egy századdal a jelen mögött kullognak... Vissza

Fülszöveg

A szerelem örök témája az irodalomnak, de kevés írónak sikerült még olyan őszintén, az átélés olyan közvetlen forróságával hozzáférnie, mint ebben a könyvben Drasche-Lázár Ilonának, a magyar regényírás most jelentkező, friss tehetségének.
A polgárság felső rétegéből származó fiatal banktisztviselő, Józsi, a Belváros kirakatait nézegetve, különös szépségű, fehérruhás, szőke nő tekintetével találkozik. Józsi jóvágású fiatalember, tipikusan pesti sportfiu, megszokta, hogy a nőknél sikerei vannak, gátlás nélkül ered hát az ismeretlen szépség után és követi a dunaparti nagyszálló emeleti Lakosztályáig. Egy kifutólány segítségével, küldöncnek hazudva magát, jut be a szép, idegen nő szobájába. Az ügy kalandnak indul. Fülledt, perzselő, nagy szerelemmé fejlődik, a nő mégis megőrzi inkognitóját, idegen és titokzatos marad: nevét nem árulja el, multjáról nem beszél, - csak szeret.
Ki ez a rejtélyes, csodálatos asszony? Szabad-e, lehet-e szeretni így név nélkül és mult nélkül. Szabad-e szakítani előítéletekkel, családdal, hivatással és mindennel, ami a rendezett polgári élet lényegét képezi, egy különös, lázas szerelem delíriumáért? ezekre a nyugtalanító kezdésekre válaszol egy pesti nyár történetének keretében az avatott tollú írónő.
A női lélek rezdüléseinek finom analízise, meseszövésének lebilincselő változatossága, írásának mélyen emberi hangja és bátor közvetlensége avatják irodalmi eseménnyé Drasche Lázár Ilona regényét. Vissza