| Bevezető (A tükör a valóságot és hordozóját is tükrözi) | |
| A tükör néha torzképet mutat | |
| A közeli domb a távoli csúcs | 3 |
| Mulandó és maradandó (Sophokles Antigonéjáról) | |
| Az Antigoné nem történelmi emlék | |
| Szenvedélyes érzelmeket ébreszt | |
| A pusztulásra ítélt Labdakidák | |
| Írtózatos történet | |
| Utolérhetetlen példakép | |
| Leszámoltak a szörnyekkel | |
| Az ember intézze maga a sorsát | |
| A változás hagyománya | |
| A lelkeken is uralkodni | |
| Bűnrészessé tenni mindenkit | |
| A zsarnokot kötik bűnei | |
| Az erkölcsi törvény és az írott | |
| Az új régi álarcában | |
| A demokrácia kibékít | |
| Látszólagos ellentmondások | |
| Kinek engedelmeskedjék? | |
| Hadésszal eljegyzett? | |
| Meghalni az életért | |
| Ne a pillanatot szolgáld | |
| Saját törvényed szerint | |
| "Légy király a pusta föld felett" | |
| A szerelem legyőzhetetlen | |
| A boldogság joga | |
| A zsarnok tulajdonságai | |
| Képmutató és fondorlatos | |
| Meg sem érti az önzetlenséget | |
| Nem szerelmi dráma | |
| Egyéni szerelem | |
| Hitvány bukás | |
| Felemelő vég | |
| Egy fényes jellemű nő | |
| A természet urává lenni | |
| A gyermek igazsága | |
| A gyermek csalódása | |
| Egyre magasabb fokon | 7 |
| A karrierregény (Stendhal: Vörös és fekete című művéről) | |
| Az mulattató, ami alapos | |
| A karrier felfelé ível | |
| Börtönben a boldogság | |
| Rendkívüli tömörség | |
| A nagy regények tárgya | |
| A szilárd jellem a legveszélyesebb | |
| A nemes jellemnek buknia kell | |
| Társadalmi lét és tudat | |
| Megítélni saját tetteit | |
| Ítéletei mindig nemesek | |
| A bűntudat ereje | |
| A győzelem nem boldogít | |
| Juliennek színlelnie kell | |
| Tragikus-e a halál? | |
| Egyértelmű nem | 43 |
| Az író eszközei. Goethe Faustjáról - Tovább, előre jutni... | |
| "Adj sok történést..." | |
| Friss szemmel látni | |
| Odamondogató bohóckodsá | |
| Gúny és csípkelődés | |
| Egyre mélyebben | |
| Hit és kétely | |
| Más szavakkal? | |
| Kereső emberi értelem | |
| Az ember a legnagyszerűbb | |
| Az ördög nagyon silány | |
| Az értelem önmagában kevés | |
| Értelmétől fosztot érzelem | |
| Az ember erkölcsi lény | |
| A szerelemben teljesedik ki | |
| Az örök asszonyi felemel | |
| Kik az ítélkezők? | |
| A képmutató erkölcs | |
| Ki a Gonosz Szellem? | |
| Végső kétségbeesés | |
| A legerősebb fegyver | 59 |
| A befogadó szerepe (Elsüllyedt és feltámadt remekművek) | |
| Tetszhalottak | |
| A feltámadás pillanata | |
| A kétségbeesés vigasza | |
| Jajkiáltás az emberért | |
| A jó és rossz harca | |
| A boldogság ára | |
| Feltárni a bajt | |
| "Hová tevé boldogtalan fiait?" | |
| Rendületlenül... | 81 |
| Való és igaz (Móricz Zsigmond módszeréről) | |
| Az ökörítói tűzvész | |
| Egyszeriségében is tipikus | |
| A hétköznapot szeretni | |
| "Semmi sem tisztáztatott..." | |
| Az urakra ég a ház | |
| Száz alakban | |
| Maradjon minden, ahogy van... | |
| A lehetséges a valóságban | |
| Élettárs és szerető | 91 |
| A bomlás irodalma (Jegyzetek Márai Sándor műveihez) | |
| Szépet álmodni | |
| Szökni, menekülni | |
| A belső valóság | |
| A polgárság bomlása | |
| Kedvenc szavak | |
| Úgy szaporodnak, mint az ázalagok | |
| Sértődöttek | |
| Tiltakozás? | |
| Torz csak torzat szülhet | |
| A bomlás édeskés illata | |
| A kultúra őrzői? | |
| A semmiből semmi sem jön | |
| "A háború törvény..." | |
| Nem tenni | |
| Tehetetlenek | |
| Eleve elrendelés | |
| Káosz és álmítosz | |
| Az értelem sugarával | 101 |
| A regényes szociográfia (Nagy Lajos Kiskunhalom című művéről) | |
| A regény életrevalósága | |
| Keresztmetszet regény | |
| Közelebb a valósághoz | |
| A hős kérdése | |
| Hős nélkül | |
| A parasztság újrafelfedezése | |
| Látszólagos szenvtelenség | |
| Hétköznap | |
| Eseménytelen események | |
| Tények szembeállítása | |
| Elhallgatással kimondva | |
| Miért, miért, miért? | |
| Lényeges és lényegtelen | |
| Kép és ellenkép | |
| Sok kis tragédiácska | |
| A folytatás | 120 |
| A szocialista realizmus felé (Gorkij művészi fejlődésének első szakasza) | |
| A felkészülés ideje | |
| Pusztító szépség | |
| A keret szerepe | |
| Az élet börtön | |
| A szabadság szépsége | |
| A mű önálló életet él | |
| Ne töprengj az élet értelmén? | |
| Légy szabad! | |
| Dankó útja Mítoszokban és mesékben | |
| Romantika és realitás | |
| Az igazság megmutatása | |
| A becsületes és a becstelen | |
| "Alkotásuk leigázta őket" | |
| A közösség ereje | |
| Emberség és önzés | |
| Kérdések | |
| Válaszok | |
| Együtt érez a szenvedőkkel | |
| A látóhatár tágul | |
| Minden összegeződik | |
| A megtalált út | |
| Az eszme ereje | |
| Fény és árnyék | |
| Irodalommá lombosodik | 137 |
| Az új úton (Gorbatov Donyeci Bányászok című regénye) | |
| A nagy nekifutás éve | |
| Egy lehetséges megoldás | |
| Semmire sem vinni | |
| Önmagunkkal vívott harc | |
| Kitartás, türelem | |
| Lelki válság | |
| Véletlen megmenekülés? | |
| Kulcs a lélekhez | |
| A megszokás ellen | |
| Alapvető vonások | |
| Ami azonos | 163 |
| A mai riport (Karinthy Ferenc Hazai tudósítások című kötetéről) | |
| Az ember a középpontban | |
| Újfajta szenzáció | |
| "Ezer év" | |
| Mi az új? | |
| Sűrít és jellemez | |
| "Verjétek az asztalt!" | |
| Az embert szem elől vesztik | |
| A fattyúhajtás eredete | |
| Ki a felelős? | |
| Embertelenség az elvhűség köntösében | 175 |