Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz (dedikált példány)

Előszó

Századok óta Kolozsvár jelképe és központja a Főtér. Szabályos, tágas négyszöge tanúja a város mindennapi életének és a rendkívüli eseményeknek is. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt helyezkedtek el az egyházi és világi intézmények. Központi fekvésére jellemző: máig is alig lehet úgy közlekedni a városban, hogy ne kelljen áthaladni rajta.
Kialakulása, egymásra merőleges házsorai több tanulmány tárgyát képezték. Minden valószínűség szerint az Óvár főkapuja előtt húzódó kelet-nyugati kereskedelmi út, valamint a tér északi oldalát határoló óvári várfal, a szemben fekvő oldalon pedig a párhuzamos házsongárdi domboldal emelkedője játszott szerepet nemcsak a tér, de vele együtt az egész úthálózat kialakulásában. Az óvári kapu előtti hatalmas piactér (majd akkora mint az egész Óvár) lett az új vár, a nagy Kolozsvár Főtere. Eredeti neve Nagypiac volt (szemben az Óvár központjában lévő Kispiaccal), s csak 1869-től vált hivatalossá a Főtér megjelölés. Ez aztán annyira rajta maradt, hogy hiába nevezték el a századfordulón Mátyás király térnek, a két világháború között - s 1991-től újra - Egyesülés terének, közben Szabadság térnek: a kolozsváriak rendületlenül Fő térnek ismerik, emlegetik. (Városismertetőnkben lehetőleg a századforduló után kialakult, máig is közszájon forgó magyar utcaneveket használjuk; mikor magát az utcát mutatjuk be, utalunk a névváltozásokra és a jelenlegi hivatalos névre is.) Vissza