Kalazanci Szent József lelkisége és pedagógiája

Előszó

Az esztendő utolsó napján, amikor másodszor olvastam végig e mű véglegesnek szánt szövegét, Kalazanci Szent József lelkiségének és pedagógiájának régóta várt összefoglalását, Nagy Szent Leónak ezekre a szavaira bukkantam a zsolozsmában: "Ha pedig Isten saját képének hasonlatosságára teremtett bennünket, akkor az is kötelességünk, hogy igyekezzünk valóban hasonlóak lenni hozzá."
Nem könnyű feladat mindenki számára kielégítő összefoglalást írni.Ezt akkor láttuk, amikor sokadik kísérletünket is elégedetlenség fogadta. Az elégedetlenség oda vezetett, hogy a már kidolgozott részeket elvetettük és mindig újra munkába fogtunk. Végül rádöbbenünk, hogy a "nagy" összefoglalás még távoli terv csupán. Az "élet könyvének" összefoglalása majd csak ott lesz lehetséges, ahol már nem tükörben és nem csak homályosan látunk. Feladatunk most kettős: adjunk közre valamilyen értékes anyagot, ami kiindulásul szolgálhat (ez ennek a szerény kötetnek a célkitűzése), azután pedig mindnyájunkat vár a kihívás, hogy egészítsük ki e művet, teremtsük meg segítségével saját, mindig nyitott összefoglalásunkat. Ez utóbbi annyit jelent , hogy egyrészt egybevetjük látásmódunkat azokkal az iratokkal, amelyek segíthetnek rendalapítónk életének és küldetésének mind teljesebb megértésében; másrészt azt is jelenti, hogy a mi személyes lelkiségi és pedagógusi tapasztalatunk, akiket "az Isten Anyja szegényeinek", a "Kegyes Iskolák Rendjének" neveznek, világítson rá mind nyíltabban és teljesebben rendalapítónk eredeti és mértékadó karizmájára. Vissza