A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szennyvízhasznosítás a mezőgazdasági üzemekben

Szerző

Kiadó: Közlekedési Dokumentációs Vállalat-Országos Vízügyi Főigazgatóság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 36 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szennyvizeknek nevezzük a háztartás és ipari üzemek elfolyó használt vizeit, amelyet szerves és szervetlen anyagok többé-kevésbé szennyeztek.
Házi szennyvizek alatt a háztartásból elfolyó mosdó,... Tovább

Előszó

Szennyvizeknek nevezzük a háztartás és ipari üzemek elfolyó használt vizeit, amelyet szerves és szervetlen anyagok többé-kevésbé szennyeztek.
Házi szennyvizek alatt a háztartásból elfolyó mosdó, mosó, fürdő és konyhai vizeket /főzés előkészítő és mosogató/ valamint a vízöblítéses WC-k fekáliás vizét értjük. Természetesen a városi csatornahálózatban elvezetésre kerül még az ipari jellegű szennyvíz is. Amennyiben a bevezetett viszonylag kisebb mennyiségű ipari vizek a házi jellegű szennyvizek tulajdonságait nem változtatják lényegesen meg, úgy a kevert szennyvizet házi szennyvíznek tekintjük. Ez igen lényeges, mert a házi jellegű szennyvizek mennyisége és minősége városonként különböző lehet. A házi szennyvíz szennyezésének egyik részét a fekáliás víz, míg másik részét a fürdő, mosó és konyhai vizek adják. Az egy főre eső fekáliás szennyeződés városonként nem nagyon különbözik. A fürdő, mosó és konyhai vizek mennyisége azonban már nagyobb ingadozást mutathat a fejenként elhasznált víztől. A szennyező anyagok mennyisége azonban itt is közel azonos, csak a hígítási fok és így a mennyiség a változó.
A házi szennyvíz szennyeződését lebegő és oldott anyagok, valamint baktériumok adják. A lebegő anyagok egy része nehezebb vagy könnyebb a víznél, míg a másik része a víz fajsúlyával egyenlő. A nagyobbik rész nehezebb és így könnyen kiülepíthető a szennyvízből.
A napi fejenkénti vízfogyasztástól függően a szennyvíz töménysége változhat. Kisebb vízfogyasztás esetén a szennyvíz töményebb, míg nagyobb vízfogyasztás esetén a szennyvíz hígabb. A napi vízfogyasztás változására jellemző, hogy az Európában általában 80-300 l/fő/nap. Vissza

Tartalom

1. Mi a szennyvíz
A házi és ipari szennyvizek keletkezése és jellemző tulajdonságaik 5
Műtrágyagyártás 10
Rostipar 10
Tejipar 11
Cukoripar 11
Keményítőgyártás 12
Szeszipar 12
Konzervipar 12
2. Hogyan hasznosítsuk a szennyvizeket? 17
Hol lehet szó szennyvízöntözésről? 18
Milyen növényeket lehet szennyvízzel öntözni? 20
És mi a helyzet a zöldségnövényekkel? 28
Milyen öntözési módokat alkalmazzunk szennyvízöntözésnél? 29
Mekkora szennyvízadagokat képesek hasznosítani a növények? 33
Mi történik a szennyvízzel munkaidőn kívül az esős időben? 37
Hát a téli szennyvizeket hová tegyük? 45
Milyen legyen a szennyvízhasznosító üzem szerkezete? 47
A szennyvíztermelők és szennyvízhasznosítók kapcsolata 52
Hogyan hasznosítsuk a szennyvizeket, ha öntözés nem lehetséges? 55
Elhelyezhetők-e szennyvizek halastavakban? 57
3. A szennyvízhasznosítás hazai lehetőségei és példái 59
Hasznosítható városi szennyvizeink 66
Hasznosítható ipari szennyvizeink 69
Konzervgyárak 70
Len és kender feldolgozók 71
Szeszipari üzemek 72
Cukorgyárak 72
Keményítőgyárak 75
Sörgyárak 75
Műtrágyagyárak 76
Papír, cellulóz és faipari üzemek 76
Vegyi, festék és egyéb üzemek 77
Tejüzemek 79
Hizlaldák 80
Szennyvíziszaphasznosítás 80
Működő szennyvízhasznosítás 81
Szabadegyháza 81
Sarkad 82
Eperjes 86
Békéscsaba 86
Nagyhalász 90
Debreceni szennyvízhasznosítás 90
Kísérleti telepek 90
4. A szennyvízhasznosítás előfeltételei 99
Milyen műszaki előfeltételei vannak a szennyvízhasznosításnak 99
Öntözéssel kapcsolatos hasznosítás előkészítése 99
Halastóval kapcsolatos hasznosítás előkészítése 100
Különleges tereptárgyak,szennyvízminőség, stb. figyelembevétele 101
A szennyvízhasznosítási beruházások bonyolítása 103
A szennyvízhasznosítási beruházás területkijelölése 105
A kijelölő bizottság összehívása 106
A kijelölési eljárás 107
A beruházási javaslat összeállítása 107
5. A szennyvízhasznosítás műszaki berendezése és üzeme 113
Az előtisztítás művei 113
Szennyvízrács 115
Homokfogó 116
Ülepítő medencék 117
A szennyvíziszap 119
Komposztozás 121
Milyen eltérések vannak a tisztavízzel történő öntözés és a szennyvízöntözés között? 121
Mekkora terület öntözhető a rendelkezésre álló szennyvízből? 124
Szennyvíztározás 128
Mennyi az öntözésre felhasználható szennyvíz? 134
Mekkora az öntözhető terület 136
Milyen műszaki berendezések szükségesek a szennyvízöntözéshez? 143
Mi a szűrőmező? 147
Vízkivételi mű műtárgyai és szerelvényei 154
Vízszállítás, öntözőhálózat, műtárgyak 156
Alkalmazható öntözési módok 158
Úthálózat, közlekedés, táblabeosztás 161
Szükség van-e vízmennyiségmérésre? 162
Van-e különbség a szennyvíz öntözőberendezések téli és nyári üzeme között? 167
6. A szennyvízhasznosítás munkavédelme 173
A szennyvízhasznosítás egészségi veszélyei
Az öntözésnél 173
Munkavédelem a szennyvíziszaphasznosításnál 177
Megelőző egészségvédelmi rendszabályok 177
A szennyvízöntözést végző dolgozók egészségét fenyegető veszélyek és azok elhárítása 183
7. A szennyvízöntözés gazdaságossága 193
Legfőbb haszon az elmaradd költség 193
Mennyit teremnek a szennyvízzel öntözött növények 196
A szennyvízöntözés ráfordításai 197
Számítási példa 200
A szennyvíziszap értéke 205
A szennyvízöntözés gazdaságossági mutatói 206
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv