A szocialista életmód

Előszó

Az 1970-es évtizedben az európai KGST-országokban - a szocialista épitőmunka során és az elért eredmények alapján - a fejlődés számos kérdése bizonyos értelemben ujszerüen vetődött fel. Ennek lényege a komplex megközelitésben, illetve a gazdaságfejlesztés minőségi tényezőinek és intenziv módszerének előtérbe kerülésében jelölhető meg. E folyamatokat az emlitett országok és fejlődő együttmüködésük eredményei, valamint a nemzetközi erőviszonyok alakulása alapozták meg. Szükségszerüvé pedig az tette, hogy a szocialista országok többségében az 1960-as évek közepére-végére lényegében kimerültek az extenziv fejlődés forrásai, s igy most már a munka termelékenységének növelése vált a gazdaságfejlesztés fő forrásává.
A fentiek ráirányitották a figyelmet a foglalkoztatott munkaerő minőségére és ujratermelési feltételeinek - a lakossági fogyasztás, az infrastruktura, az életmód - korszerüsitése problémáira is. A szocialista gazdaság fő célja korábban is a népjólét általános emelése, a tervszerüen növekvő életszinvonal feltételeinek biztositása volt. a szocialista országok teljesitették is erre vonatkozó terveiket. a hetvenes években azonban már másképp tették fel a kérdést: mind a lakossági fogyasztás szerkezetének alakulása, mid a dolgozók munkahelyi és közéleti törekvései, mind pedig az elméleti elemzések arra utaltak, hogy a korábbi mennyiségi szemlélet nem elégséges. A társadalmi tevékenység tervezésében és irányitásában, magában a munkában, de a fogyasztás területén is objektiv előtérbe kerültek a minőség, a hatékonyság, a gazdaságosság szempontjai. Vissza