Fülszöveg
Az Ab Ovo azért jött létre, hogy a színvonalas szépirodalom kiadója legyen. Támogatóink az írók és az olvasók.
"Nagyon örülök, hogy április negyedike megszűnt ünnep lenni; végre egyszer azon a napon is vehettem sört", mondja Spiró György, a középnemzedék egyik legjelentősebb írója, akinek a szóban forgó nap egyúttal a születésnapja is, idén ünnepeljük a negyvenhatodikat.
Spiró eredetileg zeneszerzőnek készült, s hegedülni tanult. Országos blattolási versenyt is nyert. Érdeklődése azonban hamarosan a nyelvek, a színház és az irodalom felé fordult. A Bolyai Gimnáziumban érettségizett, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára jelentkezett, magyar-filozófia szakra. Ehelyett magyar-oroszra jut be. "Semmit se tudtam oroszul, végül két hónap alatt tanultam meg." Hasonló sebességgel tette magáévá a lengyel, szerb-horvát, cseh, román, bolgár, angol, német, francia, olasz nyelvet. "A nyelvekre szükségem van, munkaeszközként", mondja Spiró, aki műfordítóként és irodalomtörténészként...
Tovább
Fülszöveg
Az Ab Ovo azért jött létre, hogy a színvonalas szépirodalom kiadója legyen. Támogatóink az írók és az olvasók.
"Nagyon örülök, hogy április negyedike megszűnt ünnep lenni; végre egyszer azon a napon is vehettem sört", mondja Spiró György, a középnemzedék egyik legjelentősebb írója, akinek a szóban forgó nap egyúttal a születésnapja is, idén ünnepeljük a negyvenhatodikat.
Spiró eredetileg zeneszerzőnek készült, s hegedülni tanult. Országos blattolási versenyt is nyert. Érdeklődése azonban hamarosan a nyelvek, a színház és az irodalom felé fordult. A Bolyai Gimnáziumban érettségizett, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára jelentkezett, magyar-filozófia szakra. Ehelyett magyar-oroszra jut be. "Semmit se tudtam oroszul, végül két hónap alatt tanultam meg." Hasonló sebességgel tette magáévá a lengyel, szerb-horvát, cseh, román, bolgár, angol, német, francia, olasz nyelvet. "A nyelvekre szükségem van, munkaeszközként", mondja Spiró, aki műfordítóként és irodalomtörténészként is nevet szerzett magának.
1970-ben diplomázott, utána egy darabig a rádió külpolitikai rovatánál, majd a Corvina Kiadóban dolgozott. 1974-ben megjelent első regénye, a Kerengő egyszeriben íróvá avatja. Később drámaíróként is az élvonalba kerül, az Imposztor és a Csirkefej óriási sikert ara hazai és külföldi színpadokon.
1981-től a Kaposvári Csiki Gergely Színház dramaturgja. E kötet megjelenésével egyidőben nevezték ki a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának. Jó ideje tanít a bölcsészkaron és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. József Attila- és Erzsébet-díjas.
Spiró György sokak szerint nemzedéke egyik legokosabb tagja. Ha ő mond valamit, arra érdemes odafigyelni. Ha ír valamit, arra még inkább. Új könyvébe 1985 óta írt esszéi, vallomásai és publicisztikái legjavát válogatta. A kötetben a híressé vált nagyesszéken kívül három ciklust talál az olvasó. Az első témakör helyszíne a szépirodalom csatatere. A másodiké a színház, a harmadiké pedig olyasmi, ami életünk szinte valamennyi szeletével kapcsolatos: ezek az írások a televízióról szólnak. Spiró nagysikerű és némely érintettek szerint fölháborít sorozatban szemlézte a tévé műsorait - s a televíziót, mint jelenséget - a Népszabadság hasábjain. a szerkesztőség e kötet megjelenése alkalmából (sp)írói nívódíjban részesítette.
A szerző mosolygós és rosszkedvű portréit (a derűlátóbbik a Népszabadság számára készült, s ott jelent meg rendszeresen, Spiró cikkeinek márkavédjegyeként) maga a szerző rajzolta, egy önfeledt pillanatában.
Vissza