1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kant élete, fejlődése és philosophiája I. (töredék)
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 459 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Töredék kötet. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Előszó | |
| A XVIII. század szellemi mozgalmairól | |
| A mű feladata | |
| E feladat nehézségei | |
| A rendszer formája s tartalma | |
| E kettő különválasztása | |
| Történeti elemzés | 3 |
| I. | |
| A XVIII. század történetírása | |
| Az újkor egyes szakaszai | |
| A XVI. század gondolatalkotó | |
| A XVIII. század gondolatkifejtő | |
| Amit természetesnek tartunk a történetben | |
| Philosophia és történetírás | 10 |
| II. | |
| A korszakok jellemzó vonásai | |
| Az ellenzéki szellem az újkorban | |
| A középkori szellem minősége és ereje | |
| Descartes könyve a módszerről | |
| Az újkor szellemi magatartása | |
| Az ellenzéki szellem a XVIII. században | |
| Kant mint az ellenzéki szellem befejezője | 17 |
| III. | |
| Az újkori szellemi mozgalomnak elméleti volta, tettre irányuló törekvéseinek lassú fejlődése | |
| Az írók magatartása | |
| E magatartás okai | |
| A német reactio | |
| Az angol szellem fejlődése | |
| Newton jelentősége | |
| Locke történeti helyzete | |
| Locke philosophiai hatása | |
| Locke hatása a franczia s német műveltségre | |
| Locke gyakorlati philosophiája | |
| Montesquieu a Bousseau | |
| Az átalakulás tüneményei | |
| Anglia a XVIII. században | |
| A franczia encyclopaedia s a forradalom | |
| A német pietismus | |
| Wolff rationalismusa | |
| A népszerű philosophia | |
| Nagy Frigyes, Lessing s Kant | 26 |
| IV. | |
| A XVIII. század rationalismusa s történetellenes szelleme | |
| E két tulajdonság kapcsolata | |
| A különböző rationalistikus irányok közös sajátsága | |
| Honnét származik? | |
| A mathematikai módszer jelentősége az új-korban | |
| A mathematikai tudás két fontos tulajdonsága | |
| Descartes, Hobbes, Spinozza, Wolff, mint a mathematikai módszer philosophusai | |
| A mathematikai módszer s a fejlődés folyama | |
| A szellemi élet megértésére irányuló új fejlődés | |
| Kant | 48 |
| Kant élete | |
| Az újkor philosophusainak élete | |
| Kant belső fejlődésének képe | |
| Külső élete | |
| Kant erkölcsi nagysága | 65 |
| I. | |
| Königsberg városa | |
| Kantnak útleírások, idegen népek s földek ismerete iránti érdeklődése | |
| Apja, családja | |
| A szülői ház szelleme | |
| A pietismus erkölcsnemesítő hatása | |
| Kant anyja | |
| A pietismus s a Wolff-féle philosophiaKönigsbergen | |
| Schultz Albert Ferencz | |
| A Collegium Fridericianum | |
| Kantnak itt töltött évei | |
| Kant, Cunde s Ruhnken | 68 |
| II. | |
| Kant az egyetemen | |
| Knutzen Márton, philosophiai tanára | |
| Knutzen philosophiai helyzete | |
| Knutzen pietismusa | |
| A XVIII. század természettudományi divata | |
| Knutzer természettudományi művei | |
| Az egyetem többi tanárai | |
| Kant mint theologus | |
| Nevelői évei | |
| Milyen nevelő volt | |
| Kant akkori elmebeli állapota, amint első művének bevezetésében nyilatkozik | |
| Szellemének általános formája | |
| A königsbergi deák- s polgári élet | |
| Kant az előkelők körében | 81 |
| III. | |
| Kant mint egyetemi magántanár | |
| Első elkőadása | |
| Előadásának módja | |
| Herder, Kant hallgatója | |
| Előadásbeli szokásai | |
| Az előadások alapját képező tankönyvek | |
| Az előadások köre, a physikai földrajz s az anthropológia | |
| Kant anyagi körülményei | |
| Miért maradt oly soká magántanárnak? | |
| Kant s Lessing | |
| Kant élete virágzásának kora 1760-1770 | |
| Rendes tanárrá való kineveztetése | 96 |
| IV. | |
| Visszatekintés, Kant eddigi életének négy főszakasza: ifjúsága, egyetemi, nevelői s magántanári évei | |
| A tiszta ész bírálatának története | |
| Lamberthez, Herzhez intézett levelei | |
| Irodalmi tevékenysége | |
| A tiszta és határán belüli vallás s a berlini reactió | |
| Hivatalai | |
| Jövedelme | |
| Az elismerés | |
| Kant philosophiája a német egyetemeken s az életben | |
| Herbert Mária levele | 111 |
| V. | |
| Kant baráti köre | |
| Hamann "az éjszakai mágus" | |
| Szellemi sajátságai | |
| Goethe ítélete | |
| Kanttal való érintkezése | |
| Kraus | |
| Green | |
| Kant jótékonysága, finom, gyöngéd érzete | |
| Nőkhöz való viszonya | |
| Külső s belső nyugalom utáni vágya | |
| Életmódja | |
| Hypochondriája | |
| Utolsó évei | |
| Emlékczédulái | |
| Lampe szolgája | |
| Végelgyöngülése | |
| Halála | |
| A königsbergi Kant-társaság | 130 |
| Források | 154 |
| Kant természettudományi kutatásai | |
| Kant természettudományi műveinek általános jellemzése | |
| Kant és Descartes | |
| Kant természettudományi műveinek sorsa | 161 |
| I. | |
| Az eleven erők mértékéről szóló első műve | |
| A kérdés története | |
| D'Alembert miképen dönti el a kérdést | |
| Kant metaphysikai meghatározása | |
| Az elevenedés fogalma | |
| Források | 167 |
| II. | |
| A világegyetem keletkezésének elmélete | |
| A mű prilosophiai jelleme | |
| A görög kosmogonia | |
| Descartes kísérlete | |
| Newton elmélete | |
| Kant elméletének alapgondolatja | |
| A világegyetem keletkezésének története | |
| Laplace elmélete | |
| Ezen elméletek hypothetikus volta | |
| Herschel fölfedezései | |
| A teremtés végtelensége | |
| A csillagok lakói | |
| A lélek halhatatlansága | |
| Mechanismus és isten | |
| A szerves lények keletkezése | |
| Források | 175 |
| III. | |
| A föld tengely körüli forgásának változásai | |
| Julius Robert Mayer elmélete | |
| A tűzről szóló értekezés | |
| A lisaboni földrengés | |
| A szelek elmélete | |
| A hold súlypontjának helye | |
| A termszettudományi vizsgálatok hatása Kant fejlődésére | 188 |
| Kant philosophiai fejlődése | |
| Gondolatok fejlődéséről általában | |
| Nem tudatosan történik | |
| Néhány philosophus fejlődéséről | |
| Kant fejlődése | |
| Föladatunk | 197 |
| I. | |
| Az újkori philosophia főmozzanatai | |
| Metaphysikai és ismerettani philosophia | |
| Descartes metaphysikája és ismerettana | |
| Az occasionalismus | |
| Spinoza, a metaphysikai philosophia legkövetkezetesebb képviselője | |
| Leibnitz álláspontja | |
| Rendszerének áttekintése | |
| Ismerettanának eklektikus jellege | |
| Az ellenmondás és okság tétele | |
| Wolf, Crusius, Locke | |
| A német philosophia a XVIII. század hatvanas éveiben | 203 |
| II. | |
| Kant első philosophiai művei | |
| Mind a három egyetemi dolgozat | |
| "A metaphyísikai ismeret alapelveinek új magyarázata" | |
| E mű ismerettani induló pontja | |
| Az azonosság s ellenmondás elve | |
| Crusius | |
| Az ok fogalmának metaphyísikai oldala | |
| A metaphyísikai érdek a mű ellenmondásait magyarázza | |
| Isten létének bizonyítása a lehetség fogalmának alapján | |
| E fogalom szerepe a rationalitikus philosophiában | |
| A szabad akarat problémája | |
| Két új metaphysikai elv | |
| A "monadologia" | |
| Az optimismus fogalma | 230 |
| III. | |
| Kant fejlődésének második korszaka | |
| MI idézte elő a fordulatot? | |
| Az angol gondolkodás eredményei miképen hatnak elméjére | |
| Az öt ide tartozó mű | |
| A pályamű | |
| A mathematikai módszer nem a philosophia módszere | |
| Isten bizonyítása | |
| A lét fogalmának földerítése | |
| Az "egyetlen bizonyító ok" mivolta | |
| A tagadó mennyiségek fogalma | |
| A logikai és realis ellentét | |
| Az okság elve | |
| Hume gondolatmenete | |
| A syllogismus | |
| Az ismeret subjectiv okainak vizsgálata | 247 |
| IV. | |
| A szellemlátó álmai | |
| A mű formája | |
| Kant kora és a spiritismus | |
| Swedenborg csudatettei | |
| Kant levele Knobloch k. a.-hoz | |
| Kant kutatásai | |
| A mű igazi czélja | |
| A gondolatmenet | |
| A szellem fogalma | |
| Szellem és tér | |
| Anyagi világ | |
| Szellemi világ | |
| A szellemlátás elmélete | |
| Swedenborg és Kant metaphysikája | |
| Az ész és az érzékiség álmai | |
| A metaphysika igazi czélja | |
| A metaphysika és az erkölcs | |
| Összefoglalás | 275 |
| Az érzékiség új elmélete | |
| A metaphysika mint az emberi ész határainak tudománya | |
| A kritikai módszer | |
| A kritika positiv alapjának tudatossá tétele | 293 |
| I. | |
| Az értelem s az érzékiség | |
| A régi metaphysikai s az új ismerettani fölfogás közötti ellenmondás | |
| A tér problémája | |
| Kant korábbi nézete s Leibnitz fölfogása | |
| Az 1768-diki értekezés a tér természetéről | |
| A térben nemcsak fogalmi különbségek vannak | |
| A tér nem függ az anyag mivoltától, hanem megfordítva, az anyag elrendezése függ a tér természetétől | 296 |
| II. | |
| "Az érzéki s értelmi világ formájáról s elveiról" 1770-ben | |
| Az értelem és érzékiség közötti foki s faji különbség | |
| Az érzékiség meghatározása | |
| Az értelemé | |
| Ez utóbbinak tökéletlensége | |
| Az értelmi fogalmak új megbecsülése | |
| Kant elméletének különböző fölfogásai | |
| A főkérdés: miért hitt Kant megint a metaphysikában? | |
| Az értelem logikai s realis használata | |
| Isten fogalma s az erkölcstan | |
| A régi metaphysikai álmak:Malebranche mysticismusa | 301 |
| III. | |
| Az érzékiség új fogalmához mily viszonyban áll a tér (s az idő) régi fogalma? | |
| Kantnak előadása dogmatikus, rendszeres, nem tünteti föl a gondolat subjectiv fejlődését | |
| E subjectiv fejlődésnek a tér fogalmára vonatkozó reconstructiója | |
| A tér az elmének eredeti, subjectiv formája | |
| Miképpen oszlatja el az új fogalom a problema kifejtett nehézségeit | 313 |
| IV. | |
| Az érzékiség elméletének rendszeres előadása | |
| Az érzékiség formája s anyaga | |
| A tér nem tapasztalati fogalom | |
| A tér szemlélet | |
| A tér subjectiv valami | |
| Az érzékiség csalódásai | |
| A tér új fogalmának következményei | |
| Az érzékiség törvényei a természet törvényei | |
| Szabad körülírása Kant nézetének | 318 |
| V. | |
| Az érzékiség elméletének visszahatása Kant eddigi gondolataira | |
| Az értelemnek most van czélja s rendeltetése | |
| Tünemény s valóság | |
| A metaphysikának s a metaphysika bírálatának egy nevezetes hibája | |
| A metaphysikai módszer főelve | |
| Összefoglalás: | |
| A metaphysika még nem kész, de lehetséges tudomány | |
| Föladata | |
| Edigi hibái | |
| A dissertatio metaphysikai részének hézagos volta | |
| A dissertatio alkalmi mű | |
| Kantnak a rendszeresség iránt való előszeretete | 326 |
| Az értelem új elmélete | |
| Az értelem régibb meghatározása problémát rejt magában | |
| A főprobléma | |
| Mikor tűnt fel Kant előtt? | 339 |
| I. | |
| Kantnak 1772-ben kelt Herzhez intézett levele | |
| A főprobléma eredeti formája: Min alapszik a képzetnek tárgyra való vonatkozása? | |
| A problémának eddigi deus ex machina által való megoldása | |
| Kant a problémáról azt mondja, hogy megfejtette | 343 |
| II. | |
| Valamely gondolatmenet előadásának két módja, a tanító módszere: a magyarázó összefoglalás, a történetíró rendszere: a genetikus eljárás | |
| A constructio | |
| Az érzékiség elmélete mintája az értelem megalkotandó elméletének | |
| Az értelem is forma | |
| De az értelem nevezetes módon különbözik is az értelemtől | |
| Az értelem nem ismeri meg a világot a maga valóságában | |
| Az értelem szükséges tényező a tünemények világának létrehozásában | |
| Angol, német felfogás | |
| A mathematika szerepe Kant gondolkodásában | |
| Kételkedésének határai | |
| A főprobléma új formája | 348 |
| III. | |
| A "Tiszta ész bírálatá"-nak szerkezete | |
| A mű czíme | |
| A transscendentalis ismeretek | |
| Transscendentalis és transscendens | |
| A transscendentalis philosophia | |
| A transscendentalis dialektika | |
| Transscendentalis aesthetika és logika | |
| A transscendentalis logika három föladata | |
| E föladatok legfontosabbika a transscendentalis deductio | |
| A deductio két alkatrésze | |
| A határforgalom logika és dialektika közt: A ding an sich fogalma | |
| Áttekintés | 363 |
| IV. | |
| Az alapfogalmak meghatározása | |
| Tapasztalati és tiszta ítéletek | |
| A tiszta ítélet ismertető jele | |
| Elemző és összetételes ítéletek | |
| Összetételes tiszta ítéletek | |
| Példák az összetételes tiszta ítéletekre | |
| A metaphysika főproblémája az új műszavak formájában | |
| A problema egyes fajai | 375 |
| V. | |
| A tr. aesthetika főpontjainak rövid ismétlése | |
| Az érzetek keletkezése | |
| Mi a tünemény? | |
| A tér s idő aprioritása | |
| A geometriai és időbeli fogalmak deductiója | |
| A psychologiai meghatározás | |
| A deductió következményei | |
| Az empirikus realitás és a tr. idealitás | |
| Az idő idealitása ellen fölmerült ellenvetés | |
| Belsőm is csak tünemény | |
| A tünemény nem egy a látszattal | 385 |
| VI. | |
| Az általános logika | |
| Fajai | |
| A tr. logika | |
| Az értelem nem egyéb mint az ítélés tehetsége | |
| Az ítéletek táblája | |
| Hogyan kerül a gondolatmenetbe? | |
| A kategóriáknak az ítéletekből való leszármaztatása | |
| A kategoriák és ítéletek táblája | |
| A kategoriák táblájának hiányai | |
| A kategoriák alapgondolata | 393 |
| VII. | |
| A deductió különböző formái | |
| A tárgy fogalmának megváltoztatása | |
| Az egységes kapcsolat fogalma lép helyébe | |
| Honnét származik a kapcsolat? | |
| A tr. apperceptio fogalma | |
| A tr. tárgy fogalma | |
| Hogyan kerül a gondolatmenetbe? | |
| Kant fejlődésének rövid áttekintése | |
| A tünemények világa s maga a világ | |
| Hogyan bizonyítja | |
| Kant magának a világnak létét? | |
| Nem bizonyítja | |
| Ez magyarázza a tr. tárgy szerepét | |
| A deductio félreértése | |
| Az átdolgozás motivuma | |
| A subjectiv deductió | |
| A kapcsolat fogalma | |
| A tr. apperceptio fogalma | |
| A kategóriák leszármaztatásának új módja | |
| A kategoriák használata | |
| E használat határa | |
| Az én léte | |
| Kant Copernikusi tette | |
| Előrepillantás | 406 |
Alexander Bernát
Alexander Bernát műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexander Bernát könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.