1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből

1075-1685

Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága
Kiadás helye: Szolnok
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 317 oldal
Sorozatcím: Documentatio Historica
Kötetszám: 10
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-9273-36-8
Megjegyzés: Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történelmi Szolnok városának minden, korábban önálló közigazgatási egysége már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a legutóbbi időkben végrehajtott régészeti kutatások.
A... Tovább

Előszó

A történelmi Szolnok városának minden, korábban önálló közigazgatási egysége már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a legutóbbi időkben végrehajtott régészeti kutatások.
A szorosan vett Szolnok területén pl. a Gépjavító csatornázása alkalmával kora avar kori (i. e. 565-570), valamint bronzkori (i. e. 1900-900), illetve bronzeszközök kerültek elő még 1967-ben. 1992-ben pedig a Szent István híd nyugati csatlakozó részének az építése alkalmával került elő több mázsa, szarmata kori (i. u. 1-4. század) sírokban talált használati eszköz.
Szolnok-Alcsi területén 1967-ben a Tűzköves, majd 1996-ben a Strázsa-halom térségében került felszínre a tiszai kultúra (i. e. 3500-3000) majd egy honfoglalás kori (896-900) temető számos régészeti emléke. Szandán (ma: Szandaszőlősön) pedig Nagy Margit folytatott eredményes ásatásokat 1970 előtt, amely alkalommal 5-6. századi leleteket hozott felszínre.
Ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a honfoglalás idején létrejött - 1850-ig önálló Szolnok, Alcsi, Szanda és Nyénye - települések történelmi múltú tájon szerveződtek, úgy, hogy az államalapítás után írásos emlékekben is korán jelentkeztek. Szolnok és Szanda neve például először a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelében fordul elő, de ugyanitt a Millér (másként Mély-ér) révén - burkoltan - Alcsi is feltűnik.
Szolnok - amely a kezdetektől királyi falubirtok (possessio), majd 1422-től királyi mezőváros (oppidum) volt - a Tisza és Zagyva szögletében, kizárólag a Tisza jobb partján, ármentes magas teraszon feküdt, túlnyomó részben természetes határok között. Ugyanis keleten valamint északon a Zagyva, délen és délnyugaton pedig a Tisza határolta. Mindezt tetézte, hogy árvizek idején keletről és délről megközelíthetetlen volt. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
1. Szolnok a garamszentbenedeki apátság alapító- és adománylevelében
1075 11
2. János esztergomi érsek bizonyságlevele arról, hogy Szolnok faluból tizenegy
pohárnokot szerződtetett 1209 13
1. ábra 15
3. II. Endre magyar király bizonyságlevele arról, hogy Boleszlo váci püspök
kérésére a szolnoki révben lévő birtokrészeit a leleszi prépostságnak
adományozta. 1211 16
4. II. Endre magyar király megerősítette a leleszi Szent Kereszt konventet
a Szolnoki rév birtokrészében is. 1214 18
5. I. Károly bizonyságlevele arról, hogy többek között Alcsi és Kerekudvar
falubirtokokat a hűséges szolgálataiért Horsundorfi Veluingnak adományozta
1324. március 23. 20
6. I. Károly Róbert az átengedett Szolnokért cserebirtok adományozásáról
biztosítja Kakas mestert 1325. június 24. 24
7. I. Lajos király bizonyságlevele arról, hogy többek között Alcsi és Kerekudvar
falubirtokokat a néhai Harsundorfer Vulfing testvérének, Szécsényi
Kónya feleségének adományozta a Harsundorfer Vulfing katonai
szolgálatai viszonzásául. 1347. október 16. 25
8. I. Lajos király bizonyságlevele: az Alcsi falubirtok adományozásáról is kiadott
oklevelet Erzsébet úrnő kérésére megerősítette. 1353. május 16 27
9. I. Lajos magyar király parancsa a budai káptalanhoz Szolnok királyi
falubirtok határainak bejárására a Paládics és a Tétmonostor felé eső oldalon
1380. május 12. 29
10. A budai káptalan jelentése 1. Lajos királynak a Szolnok királyi falubirtok,
valamint a Tétmonostora és Paládics falubirtokok közötti határjárásról
1380. június 11. 31
2. ábra
11. Gál mester, Szolnok vármegye alispánja és a szolgabírák Szolnokon
kelt bizonyságlevele arról, hogy Nagyrévi Pált - aki az eskütételt megtagadta -
feloldozottnak nyilvánították, mivel megígérte az eskü letételét
1380. július 12. 34
3. ábra 35
12. Szolnok vármegye alispánjának, Gál mesternek Szolnokon kelt bizonyságlevele
arról, hogy Nagykata falubirtok és más birtokrészek után Ják János felesége
felmentette a megváltási kötelezettség alól Nagykátai Jakabot, továbbá Ják
fia Márton fia Mihályt 1381. július 29. 36
13. Hidagai Bálint tiltakozása a Garam melletti Szent Benedek monostor apátja és
konventje nevében Ság határrészeinek elcsatolása miatt a Szolnokon először
tartott nemesi közgyűlésen 1406. november 2 38
14. Külső-Szolnok vármegye alispánjának és szolgabíráinak Szolnokon
kiadott bizonyságlevele: Kecseti Pál özvegye érdekében letették a
kezességpénzt 1407 40
15. Zsigmond magyar király kiváltságokkal ruházta fel Szolnok királyi mezővárost
1422 41
16. Zsigmond király parancsa az ország összes vezető tisztviselőjéhez, hogy
engedjék Szolnok városba azon jobbágyaikat, akik törvényes úton oda
akarnak költözni 1429. július 2 42
4. ábra 43
17. Zsigmond király parancsa a sókamara ispánjához, valamint a szolnoki
alkamarásnak: jövőben csak ennek a levélnek a felmutatása alapján adják
ki alamizsnaként az elsőremete Szent Pál renden lévő és Buda feletti előhegyen
lévő monostornak az évenkénti 300 forint értékű sót 1433. július 15 44
5. ábra 46
18. Az országnagyok meghagyása a budai káptalannak: Nemes Vezsenyi László
kérésére végezzél el Paládics és Tószeg határjárását 1450. november 27 47
19. A budai káptalan jelentése az országnagyoknak a Paládics Mikelaka,
Vadaegyháza, Tószeg, valamint a Szolnok között végrehajtott határjárásról,
valamint a határjelek felújításáról 1450. december 21 49
20. Palóci László országbíró bizonyságlevele arról, hogy Szécsényi László fia
László többek között Alcsi falubirtokot zálogba adta Guthi Országh Mihálynak
és Losonczy Albertnek 1455. április 27 52
21. Palóci László országbíró bizonyságlevele arról, hogy a néhai Pelsőczi Bebek
Imre erdélyi vajda özvegye - Veronika úrnő - zálogügylete garanciájául
a saját tulajdonát képező Szolnok és Fehéregyháza mezővárosokat kötötte le
1455. július 25. 54
22. V. László magyar király parancsa a szolnoki sóispánhoz só kiszolgálása
ügyében 1456. április 24. 56
6. ábra 57
23. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy Tófői Mihály Szécsenyi Lászlót
eltiltotta többek között az Alcsi falubirtokban található birtokrész zálogba
adásától 1456. november 11. 58
24. Mátyás király bizonyságlevele arról, hogy Szászberek és Alcsi falubirtokok fele
részét, Fokoru és Szentivány falubirtokokat és Kölkes pusztát is Gúthi
Országh Mihály nádornak és Losonczy Albertnek adományozta
1461. június 29. 59
25 Mátyás király parancsa a budai káptalanhoz: Iktassák be Guthi Országh Mihály
nádort és Losonczy Albertet Szászberek és Alcsi falubirtokok fele részei,
Fokoru és Szentivány falubirtokok, valamint Kölkes puszta egészének birtokába 1461. június 29. 62
26. Mátyás király parancsa a szolnoki sókamara vezetőjéhez só kiszolgáltatására
1461. július 23. 64
27. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy többek között Szászberek és Alcsi falubirtokok felébe, Fokoru és Szentivány falubirtokokba, valamint Kölkes puszta egészébe beiktatták Gúthi Országh Mihály nádort és Losonczi Albertet 1462. március 15. 66
28. Külső-Szolnok vármegye alispánjának bizonyságlevele egy nagypoi
nyomozás eredményéről 1464. július 16. 68
29. Mátyás király kiváltságos levele: A Heves vármegyében fekvő Szentivány
és Fokom falvakban lévő teljes, valamint az Alcsi es Szászberek falvakban
lévő részvagyonok jussát visszaadta Velenczei Bono Mózesnek
1467. május 1. 70
30. A budai káptalan bizonyságlevele Alcsi és Fokom falubirtokok és egy
szászberki birtokrész visszaiktatásáról 1470. január 26. 72
8. ábra
31. Báthori István bizonyságlevele arról, hogy Gúthi Országh László
és Losonczi László a birtokaik zálogból való kiváltása érdekében
Dóczi Orbán egri püspök, királyi kincstartótól 6000 forintot vettek fel,
amelynek a fedezeteként Alcsi, Fokom teljes falubirtokok stb. adták át
Dóczi Orbánnak 1489. június 26. 75
32. A budai káptalan jelentése özvegy Magyar Benignának beiktatásáról a néhai
Kinizsi Pál birtokaiba 1493. június 3. 77
33. II. Ulászló király parancsa az egri káptalanhoz: írja át másolatban a Dédes várát
és tartozékait, valamint a Sajószentpéter, Szolnok, Fehéregyháza
mezővárosokat érintő oklevelet 1495. április 27. 79
9. ábra 80
34. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy II. Ulászló király parancsára
kiváltságos formában átírta II. Ulászló 1438. június 25-én kelt iktatóparancsát
és az egri káptalan 1438. augusztus 5-én kelt jelentését az iktatás
végrehajtásáról 1495. május 18. 81
35. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye vezetőihez: A nyényei
hatalmaskodás ügyében indított pert terjesszék fel a királyi kúriához
1500. augusztus 26. 83
36. Külső-Szolnok vármegye alispánjának. Gyalui Vas Lászlónak és
a szolgabíráknak a jelentése II. Ulászló királynak: A Nyénye falu birtokjogával
kapcsolatos pert felterjesztették a királyi személyes jelenlét bírósága elé
1500. október 19. 85
37. Bizonyságlevél a nyényei nemesek és a tiszavarsányi polgárok közötti
határvita elrendezéséről 1501. február 25. 87
10. ábra 89
38. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye alispánjához hogy
a Nyényei Boldizsár és Albert részére megítélt 1600 forintot kényszerítsék
ki a tiszavarsányi birtokoktól 1501 június 14. 90
11. ábra
39. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye tisztjeihez a Nyénye
és Tiszavarsány birtokosi közötti peres ügyben 1501 július 3 .92
12. ábra
40. Gyalui Vas László, Külső-Szolnok vármegye alispánja és a szolgabírák bizonyságlevele: A Szolnokon tartott törvényszékben Nyényei Boldizsár
és Albert által bemutatott oklevelet hitelesen átírták Varjas Osváth
tiszavarsányi lakos kérésére 1501. július 19. 95
41. A budai kaptalan bizonyságlevele arról, hogy Erzsébet úrnő a hitbér és a
nászajándékok, Borbála pedig a teljes Ders falu és a szandai birtokrész
visszakapása tekintetében kölcsönösen nyugtatták egymást 1511. július 6. 97
42. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy a néhai Szandai Varjas Illés
özvegye, Ilona úrnő zálogba adta a Szanda faluban lévő birtokrészét
1512. június 18.
43. A budai káptalan bizonyságlevele a Maráz falubirtok után járó hitbér
és nászajándék megváltásáról 1512. július 10. 101
44. II. Ulászló király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezőváros
kiváltságait megerősítette 1513. július 25. 103
45. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy a nemzetes Csulai Móré László
az Alcsi nevezetű birtokát feltételesen zálogba adta a kölcsönkért személyes
fegyverzet garanciájaként 1515. március 18. 104
13. ábra 105
46. II. Lajos király parancsa a budai káptalannak: Az általa történt adományozás
alapján vezesse be Báthori Györgyöt, Istvánt és Andrást, valamint Csulai
Móré Györgyöt és Lászlót többek között Bánréve, Szolnok és Nagykőrös
teljes birtokába 1517. február 16. 106
47. Szalkay László váci püspök, királyi kincstárnok utasítása a szolnoki sóispánok
részére 1517. március 26. 108
14. ábra 109
48. A budai káptalan jelentése II. Lajos magyar királynak arról, hogy ellentmondás
miatt Csulai Móré Lászlót és Györgyöt nem tudták beiktatni többek között
Szolnok falubirtokba 1518. február 14. 110
49. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy Nyényei Albert és fiai
megváltották a hűbért és a nászajándékot Apollónia úrnőtől, a leány-negyedet
pedig Julianna leányától 1518. július 25. 113
15. ábra 114
50. Eltiltás Szanda falubirtok elfoglalásától a budai káptalan előtt
1521. január 10. 115
16. ábra 116
51. A budai káptalan bizonyságlevele Benigna asszony eltiltásáról, számos - köztük
Szolnok környéki - birtok tekintetében 1521. augusztus 13. 117
52. Abonyt, Tószeget és Paládicsot II. Lajos király Werbőczy Istvánnak
adományozza 1522. november 23. 119
17. ábra 121
53. Szapolyai János király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost
Kun Gotthárdnak adományozta 1527. június 122
54. Szapolyai János király - II. Ulászló király után - másodszor is kiadta a
Szolnok város kiváltságait megerősítő levelet 123
55.1. Ferdinánd magyar király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost
újból a nemzetes Félegyházi Miklósnak adományozta 124
56. Szapolyai János király bizonyságlevele arról, hogy Devecseri Csoron
Andrásnak adományozta Szolnok mezővárost és a tartozékait
1530. augusztus 18. 125
57. I. Ferdinánd magyar király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost
az összes tartozékaival Devecseri Csoron Andrásnak adományozta
1535. augusztus 14.
58. A budai káptalan bizonyságlevele arról, hogy kétszeres ellentmondás ellenére
beiktatta Werbőczy Istvánt és fiát Szolnok, Fehéregyháza, Csász és Kiskoré
falubirtokok tulajdonába 1537. október 22 .
59. Lapolyai János bizonyságlevele arról hogy Szolnok mezővárosnak
vásártartási jogot adományozott
60 Martonosi Pestényi Gergely országbíró bizonyságlevele arról, hogy a nemzetes
Dobó (?) többek között eltiltotta Werbőczy Istvánt Szolnok
falubirtok visszatartásától 7559. 132
61. János Zsigmond király bizonyságlevele: A személyes jelenléte előtt Ruszkai
Dobó Domonkos mindenkit eltiltott többek között Szolnok
mezőváros elidegenítésétől 134
62.1. Ferdinánd magyar király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost
Perényi Péter főkapitánynak és Abaúj vármegye örökös ispánjának
adományozta 1540. december 13. 136
63. Paládics falu adózása a töröknek a XVI. század második felében 1546 -1590 138
64. Alcsi az egri püspökség terménytized-jegyzékében 140
65. Szolnok és Nyénye a török kapuadó-összeírásban 142
66. Ruszkai Dobó István jelentése gróf Nádasdy Tamásnak, Magyarország
főkapitányának arról, hogy a török Szolnokon várat készül építeni
1549. március 12. 146
67. Gróf Salm Miklós királyi főkapitány levele gróf Nádasdy Tamás
magyarországi főkapitányhoz: Közli a szolnoki vár építésének a megkezdését
és a védelem tervét 1550. szeptember 17. 147
68. Kerti Gergely és Noszlopy Gáspár jelentése Devecseri Csoron Andrásnak,
a dunántúli főkapitánynak 1551. szeptember 25. 149
69. A szolnoki várkapitány, Horvátínovity Bertalan tájékoztató jelentése Nádasdy
Tamás országos főkapitánynak 1550. szeptember 27 150
70. Báthory András levele Nádasdy Tamáshoz a szolnoki vár építésének
az előkészületeiről 1550. szeptember 30. 152
71.1. Ferdinánd király meghagyta Bethlenfalvi Thurzó Ferenc pozsonyi
kamarai jószágigazgatónak, hogy vizsgáltassa meg a szolnoki
sókamara újjáépítésének a lehetőségét 1550. október 5. 154
72. Zay Ferenc számadása a Szolnokról kiküldött kémek részére kifizetett
pénzekről 1550. november 18. és 1551. június 23. között 156
73. Serédi Györgynek, a pozsonyi kamara tiszttartójának a számadása a királyi
felség részére a kamara által a szolnoki vár működésére fordított anyagi
és pénzbeli javakról 1550. december 31. 158
74.1. Ferdinánd magyar király rendtartási parancsa a szolnoki vár kinevezett
parancsnokai részére 1551. augusztus 1. 160
75. Horváthínovity Bertalan szolnoki várparancsnok levele Gyalui Vas Lászlóhoz,
a kolbászszéki kunok tiszttartójához 1551. augusztus kb. 10. 163
76.1. Ferdinánd magyar király válasza a pozsonyi kamara vezetőihez a szolnoki
vár három kapitánya munkakörének pontosítása, valamint az építendő
sokamara ügyében 1551. augusztus 11. 164
77.1. Ferdinánd magyar király meghagyása Bethlenfalvi Thurzó Ferenc pozsonyi
kamarai jószágigazgatóhoz, hogy Petrovinai Pekry Gábornak - a Zay Ferenc
helyere kinevezett alkapitánynak - ugyanannyi hópénzt és hatáskört biztosítson
mint Zay Ferencnek, valamint haladéktalanul készíttessen a számára
varrendtartási utasítást 1551. december 31. 166
78. Ismeretlen személy feljegyzése, amelyben a nemes Kakati Biencsi Gábor
vissza- követeli a szolnoki vár kapitány által lefoglalt Kakat nevezetű
falubirtokot 1552. március 24. 167
79. A szolnoki vár első török őrsége és az őrség tagjainak a jövedelme
1552-1553
80. Zay Ferenc szolnoki várkapitány felterjesztése Bethlenfalvi Thurzó Ferenchez,
a pozsonyi kamara jószágigazgatójához, nyitrai püspökhöz, amelyben
javaslatot tesz a szolnoki vár javára kémkedő két személy érdemeinek
az elismeréséről 1552. március 24. 173
81. Móré Gáspár volt szolnoki vámagy és naszádos kapitány felségárulási
(hűtlenségi) pere Bécsben, a szolnoki vár eleste miatt 1553. október 20. 175
82. Ferdinánd magyar király parancsa a sellyei naszádosok két kapitánya részére,
hogy a szolnoki vár feladása miatt jelenjenek meg a pozsonyi káptalan előtt
a nemes Móré Gáspár szerepének a tisztázása végett 1554. február 14. 176
83. A pozsonyi káptalan bizonyságlevele nemes Móré Gáspárnak a szolnoki
vár feladásában tanúsított magatartásáról, a két sellyei vajda vallomásának
a tükrében 1554. március 27. után 177
84. Nádasdy Tamás nádor meghagyja a győri káptalannak, hogy hallgassa ki
a Nyáry Lőrinc által megnevezett tanúkat a szolnoki vár eleste
körülményeinek a tisztázása érdekében 1555. július 21. 179
85. A győri káptalan jelentése Nádasdy Tamás nádor parancsára arról
a nyomozásról, amely Nyáry Lőrinc volt várkapitány szerepét tisztázta
a szolnoki vár eleste ügyében 1555. november 30. 180
86. A szolnoki vár török őrségének a zsoldjegyzéke 1557. október 22. 182
87. A szolnoki török pénzbeli jövedelmei a természetbeni adók és szolgáltatások
pénzbeli megváltása után 1557. december 31. - 1558. január 19. között 184
88. Nádasdy Tamás nádor meghagyta az egri egyház káptalanjának, hogy Horváth
Jánost és Gergelyt, valamint Parlaghy Györgyöt vezessék be Szolnok
falubirtok egészébe 1559. december 16. 188
89. Az egri egyház káptalanjának a jelentése Nádasdy Tamás nádornak arról, hogy
Szolnok falubirtokba ellentmondás miatt nem tudták bevezetni Horváth
Jánost és Horváth Gergelyt, valamint Parlagi Györgyöt 1560. április 5. 190
19. ábra 192
90. I. Ferdinánd magyar király parancsa az egri káptalanhoz arról, hogy
Dombay Anna úrnőt vezesse be Szolnok falubirtok teljes birtokjogába
1560. júniusi 193
20. ábra 195
9L Az egri káptalan jelentése l. Ferdinánd magyar királynak: Ellentmondás miatt
Dombay Anna úrnőt nem tudták bevezetni Szolnok falubirtok birtokába
1561. április 27. 196
92. A szolnoki török vár zsoldjegyzéke 1562. augusztus 29. 198
93. II. Szulejmán török császár rendelete a budai beglerbéghez [pasához], hogy
a fogságból kiszabadult Szaidnak adassa vissza a szolnoki zászlókerületben
lévő tímárbirtokát 1564. május 30. 200
94.1. Miksa magyar király rendelete: Henyei Zsófia adja vissza Henyei Margitnak
Szolnokot, Tetétlent és Nyársapáti falubirtokokat 1567. november 7. 201
95. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy Horváth Gergely egri katona
Horváth János és Paragi György ugyancsak egri katonák nevében és
személyében mindenkit eltiltott Szolnok mezőváros birtoklásától és
hasznai beszedésétől 1568. február 2. 203
96 Miksa német-római császár és magyar király parancsa Schwendy Jár és
Csömöri Zay Ferenc magyarországi
félő Külső-Szolnok vármegyei tisztviselők helyett adjak vissza a született
nemes úrnőnek Henyey Margitnak a Henyey Zsófia által törvénytelenül
birtokolt Szolnok, Tetétlen és Nyársapáti ősiségi és örökségi falubirtokokat
1568. február 20.
97 A két örökös fél - egyfelől Zeleméri Miklós, másfelől Henyey Zsófia
és Henyey János - előzetes egyezséglevele a Borsiban 1568. november 11.-én
tartott fogott bíráskodáson követett magatartásról a néhai Hennyey Miklós
által Szolnok, Tetétlen és Nyársapáti ügyében tett végrendelkezés igazságos
megoldása érdekében 1568. augusztus 12. 206
98. Szolnok város és Szanda puszta török fejadó összeírása 1571. június 25. 208
99. Nemes Kenderessy István levele a szolnoki török fogságból nemes
Kenderessy Balázshoz, a kiszabadítása érdekében 1573. július 28. 210
21. ábra 212
100. Alcsi termény tized-jegyzéke 1576. 213
101. Musztafa budai basa levélben értesíti Ernő főherceget, hogy a magyar
végváriak a fegyverszünet megszegésével Szolnok alatt újabb fegyveres
összeütközést kezdeményeztek 1576. december 12. 215
102. Márialaka, Kolbász, Póhamara, Magyarszállás és Orgondaszentmiklós adózása
a szolnoki török várhoz 1577. szeptember 216
103. A szolnoki szandzsákbég munkára rendeli a Tisza-melléki jobbágyokat
1577. szeptember 5. 219
104. III. Murád szultán rendelete a budai beglerbéghez egy szolnoki szandzsákbeli
török vitéz megjutalmazására 1581. szeptember 26. 220
105. Alcsi terménytized-jegyzéke 1583. október 19. 221
106. Szinán budai basa arról értesíti Ernő főherceget, hogy a magyar fél
a Szolnok vára elleni támadással újból megsértette a fegyverszünetet
1584. február 21. 223
107. Szolnok, Szanda és Nyénye a török kapuadó [iszpendzse] összeírásban
1591 - 1592 körül 224
108. Miksa főherceg sikertelem kísérlete Szolnok visszafoglalására
1595. november elején 228
109. Alcsi, Bala, Körű, Bő és Roff terménytized összeírása, közvetlenül
a tizenötéves háború után 1608 [---] 230
110. Alcsi falubirtok termény tized jegyzéke 1621 [---] 232
22. ábra 233
111. Hosszútóti László váci püspök és társai bizonyságlevele arról, hogy többek
között Alcsi falubirtokot visszaadni rendeli özvegy Kőrössy Anna nemes
úrnőnek 1646. június 22. 234
112. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy Hosszútóty László váci püspök
és társai bizonyságlevelét - amely többek között Alcsi falubirtok visszaadásáról
szol - hiteles másolatban kiadta 1647. március 6. 236
113. Nagykőrös mezőváros másodbírájának számadása a szolnoki töröknek való
adózásról, valamint a Lajos és Kara puszta utáni évi haszonbérleti díj
megfizetéséről 1650 [---] 237
114. Széki Péter bizonyságlevele arról, hogy Szentiványon és Alcsiban lévő két
zálogba adta fokorui jobbágyoknak 1660. május 22. 238
115. Nagykőrös mezőváros másodbírájának számadása a szolnoki török földesúrnak
a Lajos puszta után járó haszonbérleti díj megfizetéséről
1661. március 31. és október 12. 240
116. Káthay Ferenc és Keglevich Miklós alkulevele: Miután Káthay Ferenc számos
birtokát - köztük Nyényét, Szandát és Derset - átengedte Keglevich
Miklósnak, Keglevich Miklós méltó ellentételezésben részesítette
1663. május 5. 241
117. S'abán agának a szolnoki vár helyettes parancsnokának a bizonyságlevele:
A budai pasának járó árpát körösi szekerekkel útnak indította Budára
1665. január 16 245
118. A szolnoki török vár parancsnokhelyettesének [kajmekámjának] levele
a körösi bírákhoz 1665. augusztus 31. 246
119. Ismail, a szolnoki szandzsák bégje, csatlakozva Heves és Külső-Szolnok
vármegye vezetőinek elhatározásához, engedélyezte, hogy a vármegye
lakossága fegyverrel lépjen fel a garázdálkodó végvári katonaság ellen
1666. december 30. 247
120. Nagykőrös mezőváros másodbírájának számadása Lajos puszta után
a szolnoki töröknek járó haszonbérleti díj kifizetéséről
1668. március 13. és november 3. 249
121. Husszein egri pasa levele Csáky Ferenc felső-magyarországi alkapitányhoz:
Kéri, hogy az ónodiak és a szendrőiek által Szolnok alól elhajtott
700 szarvasmarhát adassa vissza 1669. augusztus 2. 250
122. Muszta, a szolnoki szandzsákbég levele a kecskeméti bírákhoz, amelyben
50 - 60 szekeret kér Szolnokra 1683. október 12. 252
123. Mercy ezredes parancsa Kecskemét közönségéhez, hogy kétszázezer adag
kenyeret szállítsanak a Szolnok ostromára készülő császári hadsereg ellátására
Szolnok alá 1685. október 16. 253
124. A Szolnokot felszabadító Mercy ezredes levélben utasítja a kecskemétieket,
hogy küldjenek hozzá követeket Szolnokon téli szállást tartó hadserege
ellátása ügyében 1685. október 19. 255
Események időrendben 257
Irodalom 263
Földrajzinév-mutató 271
Névmutató 285-309
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv