1.031.378

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filológiai Közlöny 2002/3-4.

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata - XLVIII. évfolyam 3-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Filológiai Közlöny James Joyce és a modernség címmel készült dupla különszámát tartja kezében a tisztelt olvasó. Az összeállítás gondolata mindenekelőtt onnan eredt, hogy éppen 120 éve, 1882-ben... Tovább

Előszó

A Filológiai Közlöny James Joyce és a modernség címmel készült dupla különszámát tartja kezében a tisztelt olvasó. Az összeállítás gondolata mindenekelőtt onnan eredt, hogy éppen 120 éve, 1882-ben született Dublinban James Joyce, a modern prózaírás alighanem legnagyobb megújítója és mestere. Hozzá való viszonyunkat tekintve azonban, ahogyan azt több magyar kutató megállapította, Joyce még ma sincs az őt megillető helyen irodalmi tudatunkban: műveit kevesen olvassák értően, iskolai oktatása nem elég hatékony. Ennek természetesen számos oka van, s közöttük az egyik minden bizonnyal az, hogy kevés róla szóló, akár eredeti szerzőségű, vagy más nyelvből fordított tanulmány olvasható magyarul, monográfiáról már nem is beszélve. A születési évfordulóra történő emlékezés mellett különszámunk összeállításának célja, hogy a fenti állapot megváltozását valamilyen mértékben a maga eszközeivel elősegítse.
Először két külföldi szerző, az amerikai Bonnie K. Scott és a francia Jacques Derrida megközelítésükben jelentősen eltérő tanulmányait közöljük magyar fordításban. Ezt követi a magyarországi Joyce-kutatásból reprezentatív ízelítőt nyújtó négy hazai írás, a szerzők Mecsnóber Tekla, Bókay Antal, Goldmann Márta és Kappanyos András. Az első két tanulmány közöttük elsősorban a közép-európai kontextusban elemzi az író legnagyobb műveinek egy-egy aspektusát, a további kettő pedig a hazai fogadtatás történetébe és Joyce-kiadásunk egyes kérdéseibe, illetve jövőjébe vezeti be az olvasót. A „Műhely" rész Hetesi István tollából közöl cikket, aki az archetípus és intertextualitás modernségbeli jelenlétét egy másik szerző, Ivan Turgenyev egyik novellájában elemzi. Mellette olvasható egy interjú, melyben Frank McGuinness mai ír drámaíró többek között Joycenak az ő művészetére tett eleven hatásáról beszél. A különszámot záró recenziók Joyce-szal illetve az ír irodalommal foglalkozó köteteket ismertetnek. Vissza

Tartalom

James Joyce és a modernség
Előszó (Kurdi Mária) 137
Bonnie Kime Scott: Részletek a Joyce és a feminizmus 8. fejezetéből (Surányi Ágnes fordítása) 138
Jacques Derrida: Két szó Joyce javára (Orbán Jolán fordítása) 161
Mecsnóber Tekla: Miért volt az Ulysses főhőse magyar (is)? A magyar motívumok szerepe Joyce műveiben 179
Bókay Antal: Nyelv és pszichoanalízis a Finnegans Wake-ben 201
Goldmann Márta: Megkésett fogadtatás: Joyce Magyarországon az 1980-as évektől 222
Kappanyos András: Megint egy „work in progress" - A magyar Joyce-kiadás és a magyar anglisztika 245
Műhely
Hetesi István: Archetípus és intertextualitás Turgenyev Első szerelem című elbeszélésében 251
"Joyce döntő hatással volt rám. Meghatározó jelentőségű a munkám szempontjából." Frank McGuinness ír drámaíróval Kurdi Mária beszélget 267
Recenziók
Attridge, Derek: Joyce Effects: On Language, Theory, and History (Farkas Ákos) 285
Focus: Papers in English Literary and Cultural Studies. Special Issue on James Joyce Eds. Mária Kurdi and Antal Bókay (Adorján István) 288
In Honour of Brian Friel at 70. A Hungarian Journal of English and American Studies Brian Frielt köszöntő különszáma (P. Müller Péter) 292
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv