Karácsony a világ tetején

Fülszöveg

A 15 éve elhunyt Nobel-díjas amerikai író bejárta az egész világot. Az első világháborúban Olaszországban önkéntes, utána a Közel-Keleten és Görögországban tudósít, Spanyolországban élvezi a bikaviadalok mozgalmas vidámságát és brutalitását. Harcol a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. 1941-ben Kínában jár. A második világháború idején részt vesz a normandiai partraszállásban. Afrikában oroszlánra, a kubai partokon nagyhalra vadászik, saját bőrén érzékelve ember és természet örök harcát, hogy bebizonyítsa: az ember, ha akar, a természet legyőzhetetlennek látszó erőitől sem szenved vereséget. Az Alpesekben veszélyes sítúrákon vesz részt, Párizsban a mulatókat látogatja az "elveszett nemzedék" amerikai művészeivel, beszélget a Szajna-parti horgászokkal és könyvárusokkal. Szeretettel ír a latin ember szenvedélyességéről, derűjéről, humanizmusáról. Otthon nem érzi jól magát: Amerikáról kevés a mondanivalója. Témái a háború és a halál, a bátorság és a helytállás, a sport és a szerelem. A kalandos életre részben az élményszerzés hajtja, mert nagy súlyt helyez arra, hogy jól ismerje azt, amiről ír. "Ha az ember oda megy, ahová mennie kell, és azt teszi, amit tennie kell, eltompítja és kicsorbítja az eszközt, amivel ír. De inkább legyen csorba és tompa, és inkább kelljen újrakalapálnom, köszörülnöm és fennem, csak tudjam, hogy van miről írnom..." - ez írói felfogása. Szabályos útikönyvet soha nem írt. Novelláiból, riportjaiból állítottuk össze ezt a válogatást, amely négy színtéren: Amerikában, Afrikában, Európában és a tengeren mutatja be a világhírű utazót. Vissza