A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Információs Társadalom 2001. december

Társadalomtudományi folyóirat - I. évfolyam 1. szám

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Infonia Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 86 oldal
Sorozatcím: Információs Társadalom
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:

Fülszöveg

"Ma Magyarországon a kormányzat és a közszféra tervezési és operatív tevékenységének minősége az információs társadalom megfelelő ütemű fejlesztésének záloga. A kormányzati reform tétje tehát nem egyszerűen a racionális, hatékony igazgatási szerkezetek kiépítése, hanem ezen keresztül a helyes irányba mutató, professzionális stratégiaalkotás és cselekvés, ami választ ad az alapkérdésekre: milyen legyen a magyar információs társadalom, és milyen módon, milyen irányba fejlesszük azt?
A kormányzati reform elsősorban nem technológiai, hanem szemléleti és szervezeti kihívás, és nemcsak a folyamatok átalakítását kívánja meg, hanem a mögöttük álló tudás-infrastruktúráét is. Nem az informatizálás a cél, hanem a rendszer működési folyamatainak racionalizálása."
(Z. Karvalics László - Molnár Szilárd - Pintér Róbert)

Magyarországon az e-kormányzati tevékenységben az "e" sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás, a kormányzati munka. Az e-kormányzat fogalmát ma még a legtöbb... Tovább

Tartalom

Beköszöntő 1
A folyóirat „küldetésnyilatkozataként" felfogható szerkesztői bevezető a lap céljainak, terveinek és elveinek áttekintése mellett a hazai lap-elődök méltatására is kitér.
Klasszikusok
Daniel Bell: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TÁRSAS KERETRENDSZERE 3
Az információs társadalom szakirodalmi termése - ha nem is Daniel Bell köpönyegéből nőtt ki - de alig hozott témájában és tartalmi összetettségében újat az itt közölt klasszikus tanulmányához képest. Ebben Bell az információs korszak gazdasági, politikai és kulturális metszeteinek a rendelkezésére álló hagyomány alapján történő legteljesebb áttekintő elemzését végzi el, elsőként felismerve számos releváns gondolkodó ezirányú jelentőségét, iránymutató módon használva a később általánosan elterjedt, de ekkor még „kísérleti szakaszban" lévő alapfogalmakat.
Elmélet/Történet
Z. Karvalics László: BEVEZETŐ AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TUDOMÁNYTÖRTÉNETÉHEZ 34
A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező előhangot. Felvázolja azt a háromdimenziós teret (a vizsgált Tárgyakkal, a megközelítés-módok Tengelyeivel és az ezekhez szükséges Tudományokkal), amelyben az információs társadalom három narratívája formálódik. Végül - régi adósságot törlesztve - az információs társadalom fogalomtörténetének kezdeteit keresve Japánba vezet, első nagyhatású teoretikusaként pedig Tadao Umesao portréját rajzolja meg.
Philip E. Agre: ÚJ EURÓPAI KUTATÁSOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMRÓL 49
A szerző kísérletet tett arra, hogy egy, a legújabb európai kutatásokat felölelő, jegyzetekkel is ellátott bibliográfiát állítson össze. A rövid könyvismertetők előtt az európai és az amerikai információs társadalommal kapcsolatos kutatások ellentmondásainak és eredményeinek rövid összefoglalása olvasható. A kritikai igényű írás rávilágít az eltérő kutatási módszerek hiányosságaira, illetve szembeállítja az amerikaiak és az európaiak módszertanát, hozzáállását és eredményességét az információs társadalommal kapcsolatos kutatásokban.
Kaleidoszkóp
Serge Proulx: AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK TÁRSADALMI KONSTRUKCIÓJA: ADALÉKOK A TECHNIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK ETNOGRÁFIÁJÁHOZ 56
A szerző konstruktivista megközelítésében a technikai - s így az informatikai - eszközök nincsenek meghatározott formában, a priori megkonstruálva, hanem magukon hordozzák azon társadalmi viszonyok lenyomatát, amelyekbe használatuk során kerülnek. A használat etnográfiájának tanulmányozása a kulcs a társadalmi konstrukciós folyamat - beleértve az újítást is - megértéséhez.
Karácsony András: INDIVIDUALITÁS A NOMÁDOK FÖLDJÉN 61
Az új kommunikációs módok megjelenése (s ilyen az Internet világa is), mindig aktuálissá teszi az alábbi két kérdést: mennyiben lehetséges az individualitás kifejeződése, illetve mennyiben vagyunk képesek kommunikációs partnereink individualitását megragadni? A tanulmány ennek a problémakörnek néhány összefüggését vizsgálja.
Olvasás közben
Molnár Szilárd: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK CSOPORTSZINTŰ TŐKÉJÉNEK VÁLSÁGA 68
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a társadalmi tőke fogalmának alapos áttekintése után felsorakoztassa azokat a kutatási eredményeket, és érveket, amelyek azt mutatják be, hogy az elektronikus hálózatokon keresztüli kommunikáció elősegítheti a társadalmi tőke egyes elemeinek felhalmozását, generálását. Amellett foglal állást, hogy az Internet használata ugyan közvetett módon, de kedvező hatással van az egyének kommunikációs kompetenciájának erősödésére, a „közösségi elkötelezettség" attitűdjének, valamint a „részvételi tőke" erősödésére. Mindez nagyban elősegítheti az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak induló kisközösségi szerveződések, a civil társadalom fennmaradását, erősödését.
Szemle
Szeli Katalin: A MOBIL INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KUTATÁSI PROGRAMJA 74
2001 elején meglepő eredményeket felvonultató kutatássorozat indult a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének irányításával, melyeket eddig két kötetben tártak a nagyközönség elé. A kutatás a XXI. század kommunikációját vizsgálja filozófusok, pszichológusok, közgazdászok, tudománytörténészek, politológusok és nyelvészek bevonásával. A Nyíri Kristóf professzor által vezetett vizsgálódások arra keresnek választ, hogy az Internet és a mobil telefon egyre terjedő használata hogyan alakítja át az életet az egyén, illetve a társadalom szintjein.
Konferenciafigyelő 78.
Laptárs-ajánló 80
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Információs Társadalom 2001. december
Állapot:
780 Ft
390 ,-Ft 50
3 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Információs Társadalom 2001. december
Állapot:
780 ,-Ft
6 pont kapható
Kosárba