1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zsidóság Európában a modern korban

Társadalomtörténeti vázlat

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Új Mandátum Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 503 oldal
Sorozatcím: Nagyítás szociológiai könyvek
Kötetszám: 24
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-9158-08-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az európai zsidóság történelme nem zárult le a nácizmus rombolásaival, sőt, a soá utáni korszakban még újfajta dimenziókkal is bővült, melyek megértése nem lehetséges a múlt ismerete nélkül. A könyv az objektivista társadalomtörténet eszköztárával kísérli meg ennek feltárását. Bár visszanyúl a középkori előzményekhez, tárgya a modern kor zsidósága és a környező társadalmak kapcsolata a 18. századtól napjainkig. Ehhez mozgósítja a demográfia, a politológia és a szociológia eredményeit, de nem mellőzi az idevágó mozgalmaknak és folyamatoknak tényszerű bemutatását sem. A munka ezért egyszerre felvilágosító - bár nem népszerűsítő - és tudományos igényű. Történelmi keretbe helyezi és értelmezni próbálja a zsidóságot érintő számtalan tévhitet. Ugyanakkor vizsgál egy sor, a szakkutatás által továbbra is vitatott alapvető történelmi-szociológiai kérdést. Ilyen - egyebek közt - a zsidóságra jellemző gyors demográfiai átmenet, „polgári" szakmaszerkezet és mobilitás, a feudalizmus utáni... Tovább

Fülszöveg

Az európai zsidóság történelme nem zárult le a nácizmus rombolásaival, sőt, a soá utáni korszakban még újfajta dimenziókkal is bővült, melyek megértése nem lehetséges a múlt ismerete nélkül. A könyv az objektivista társadalomtörténet eszköztárával kísérli meg ennek feltárását. Bár visszanyúl a középkori előzményekhez, tárgya a modern kor zsidósága és a környező társadalmak kapcsolata a 18. századtól napjainkig. Ehhez mozgósítja a demográfia, a politológia és a szociológia eredményeit, de nem mellőzi az idevágó mozgalmaknak és folyamatoknak tényszerű bemutatását sem. A munka ezért egyszerre felvilágosító - bár nem népszerűsítő - és tudományos igényű. Történelmi keretbe helyezi és értelmezni próbálja a zsidóságot érintő számtalan tévhitet. Ugyanakkor vizsgál egy sor, a szakkutatás által továbbra is vitatott alapvető történelmi-szociológiai kérdést. Ilyen - egyebek közt - a zsidóságra jellemző gyors demográfiai átmenet, „polgári" szakmaszerkezet és mobilitás, a feudalizmus utáni modernizációban (különösen Közép-Európában) betöltött egyedülálló szerep, a vallási intellektualizmus, a világi „túliskolázás" és a szellemi alkotókészség összefüggései, az egyenjogúsítás és a nemzetállamokba való beilleszkedés Európa-szerte eltérő körülményei, az asszimiláció és az identitásélmény ehhez kötődő patológiái, a hithűség és az elvilágosodás dilemmái mint az ortodoxia és a reformzsidóság konfliktusainak forrásai. Mindennek oknyomozó elemzésével a könyv talán hozzájárulhat az itt bőségesen dokumentált judeofób gaztettek áldozatainak kijáró erkölcsi igazságtételhez is. Ezen a téren, Pilinszky Passiójának szavaival „ami történt, valahogy mégsem tud végetérni". Vissza

Tartalom

Előszó 11
I. Bevezetés
A zsidóság egyedülálló szerepe az európai társadalomtörténetben 15
A könyv szerkezete és a zsidóság fogalma 21
Néhány mentalitástörténeti és helyzeti paradigma:
elkülönülés, alávetettség, pacifizmus 23
Kényszerhelyzet, gazdasági stratégiák és rétegződés 26
Kultúrörökség, habitus és rétegződés 28
A talmudi tudományosság szerepkörei 30
A vallási intellektualizmus társadalomtörténelmi folyományai 33
II. Az ókortól a 18. századig: a jelenkori zsidó népesség kialakulása
Európában
Az európai diaszpóra eredete 39
A keresztény egyházi zsidóellenesség 42
A zsidók az Ibériai-félszigeten és a szefárd közösségek kialakulása 46
Spanyolországi „zsidó aranykor"? 48
A kiűzetés katasztrófája az Ibériai-félszigeten 51
A szefárd zsidóság szétszóratása és a marrannus kultúra 54
A zsidók Nyugat-Európában a kora középkorban 57
Az római egyház zsidóellenes fordulata a 12. században 59
A Nyugat-Európából való kiűzetés és előzményei 63
Az askenázok betelepülése Lengyelországba: az új „igéret földje"? 67
A lengyel-zsidó „szimbiózis" gazdasági és kulturális keretei 70
A részleges politikai autonómia és az askenáz civilizáció a lengyel-litván államszövetség felbomlásáig 74
A reformáció és a modern idők kezdetei Nyugaton 77
A zsidók jogállása a reformációtól a felvilágosodásig Nyugat- és Közép-Európában 81
III. A jelenkori zsidóság népességi viszonyainak fejlődése
A diaszpóra Európában és a világban a számok tükrében 89
A legújabb kori „stratégikus" vándormozgalmak kezdetei és
a magyarországi bevándorlás 91
A kelet-nyugati vándormozgalmak logikája 95
A „túlvárosiasodás" 99
Lakóhelyi átrétegződés, elkülönülés és városiasodás 103
A „demográfiai átmenet" és modernizáció 106
A gyors demográfiai modernizáció társadalmi körülményei no
A felekezet elhagyásának demográfiai következményei 114
Heterogámia és elzsidótlanodás 118
IV. A zsidók és a nemzetállamok (18-19. század)
A politikai megújulás körülményei 127
A zsidókat érintő modernizációs programok 130
A „zsidókérdés" feudalizmus utáni forrásai 133
A (majdnem) feltétel nélküli emancipáció és integráció társadalmi
körülményei Nyugaton 138
Az integráció és emancipáció felekezeti összetevői Nyugaton 143
Az integráció helyi módozatai Nyugaton 145
A „felvilágosult" abszolutizmus, avagy a közép-európai hatalmak
modern „zsidópolitikájának" történelmi előzményei 151
Az abszolutista emancipáció kezdetei és a Habsburg-zsidóság 156
Aufklärung, hászkálá és „feltételes emancipáció" a német kultúrkörben.. 160
A hászkálá és a nemzeti asszimiláció módozatai
az Osztrák Monarchiában 164
Magyarország és a Balkán: a nemzeti integráció többé-kevésbé
sikeres példái 167
Az emancipációtól való elzárkózás politikai forrásai Oroszországban
és Romániában 170
Integráció és kirekesztés az orosz önkényuralomban 173
Pogrompolitika és állami antiszemitizmus a cári rendszer végén 177
Emancipáció és kényszerasszimiláció 1917 után:
az orosz polgárháború és a bolsevik diktatúra megpróbáltatásai 180
Az egyesült Románia, avagy a judeofób nemzetépítés esete 185
V. Társadalmi-gazdasági rétegződés és modernizáció
A feudalizmus felszámolása mint felszabadulási folyamat 191
A gazdasági modernizáció történelmi előzményei: kirekesztettség
és kompenzáció 193
Vallási intellektualizmus és gazdasági modernizáció 198
Kollektív habitus és csoportazonosság mint gazdasági tőke 202
Az átrétegződés külső társadalomtörténeti feltételei 206
A gazdasági modernizáció általános vonásai: önállóság és
városi tömörülés 209
Szabadpiaci habitus és vállalkozói készségek 212
A közvetítő funkciók reprodukciója a kereskedelemben
és a pénzszakmákban 215
Szakosodás és tőkekoncentráció a kereskedelemben
és a hitelszektorban 218
Archaizmus és modernizáció az iparban 221
Hagyományosság és átrétegződés a szellemi foglalkozásokban 223
Kulturális tőke és az értelmiségi piacok „kettős struktúrája" 226
Kultúripar, asszimiláció és szellemi teljesítmények 229
A zsidó „túliskolázás" társadalmi körülményei 232
„Túliskolázás", asszimiláció és integrációs stratégiák 237
Az asszimilációs kényszerhelyzet és a kultúrörökség hatása az
átrétegződésre az értelmiségben 239
Asszimilációs kompenzáció és alkotókészség 242
VI. Zsidó identitás és modernizáció, avagy az asszimiláció paradoxonai
Az örökölt csoportazonosság és az asszimilációs kihívás 249
Az új identitásstratégiák velejárói 252
Az asszimiláció mint lehetetlen vállalkozás 255
A közeledés paradigmái: akkulturáció és „kölcsönnacionalizmus" 257
Vallási közömbösülés és vallásreform 261
A társadalmi beilleszkedés és az „ellenasszimiláció" hatástényezői 263
Össztársadalmi modernizáció és asszimilációs esélyek 265
Az „ellenasszimiláció" 268
Önfeladás és áttérés: egy asszimilációs kényszerpálya 270
Áttérés, vegyes házasság, „névnemzetiesítés" 274
Az asszimiláció krízise mint tudatzavar és mint traumaélmény 277
Más asszimilációs patológiák: disszimuláció, kompenzálás és
disszimiláció 281
VII. Az asszimiláció válsága és a zsidó nacionalizmusok
A 19. század végének krízishelyzete 287
Négy válasz a krízisre 289
A zsidó nacionalizmus főbb társadalomtörténeti dimenziói 292
A cionizmus szellemi előfutárai 296
A „Cion szerettei", avagy a „gyakorlati cionisták" 298
A politikai cionizmus alapítása és első dilemmái 301
A cionizmus ideológiai palettájának kialakulása
és a „cionista szintézis" 305
A cionizmus táborának szerveződése Európában 308
A cionistaellenes tábor és hivatkozási pontjai 312
Kivándorlók és „felvándorlók" 314
A cionista mozgalom ideológiai spektruma 316
A cionista szélsőbal és a szélsőjobb 320
A kulturális autonomizmus, avagy a zsidó nacionalizmus
liberális ága 323
A zsidó szocialista mozgalom Kelet-Európában 326
VIII. A modern antiszemitizmus elmélete és gyakorlata
Egy értelmetlenség értelmezési nehézségei 333
A stigmatizáció logikája és a keresztény előzmény 336
Az antiszemitizmus mint öngerjesztő és önmegvalósító jóslat 341
A modern antiszemitizmus funkcionális modelljei:
a negativitás kódja és a szimbolikus erőszak 344
Az antiszemitizmus mint társadalmi hátránykompenzáló mechanizmus ..347
A bűnbakszerep és a szakmai és rétegkonkurencia 349
Antiszemitizmus és politikai érdekkonfliktusok 352
A „rossz összeszerveződés" hatásmechanizmusai és a „zsidó
összeesküvés" 354
Az antiszemitizmus mint antikapitalizmus 357
Judeofóbia és romantikus nacionalizmus 359
A „begyökerezettség" ideológiájának szellemi forrásai 361
Az „árjamítosz" és a fajelmélet első verziói 364
Chamberlain, a zsidóellenes fajelmélet atyja és pápája 366
A zsidóellenes erőszak alakzatai és történelmi dimenziói a legújabb
korban 369
IX. A soá útján
A politikai antiszemitizmus megújulása Kelet-Európában 377
A két „liberális ellenpélda": Franciaország és Magyarország 381
Ausztria von Schönerertől és Luegertől az Anschlussig 384
A német birodalmi antiszemitizmus Stöcker udvari lelkésztől
Hitlerig 389
A nemzetiszocializmus kezdetei a hatalom megragadásáig 393
Előkészületek a népirtásra (1933-1939) 396
A második világháború és a tömeggyilkosság programjának
beindítása 399
Az Auschwitz-paradigma, avagy az iparosított haláltáborok rendszere 402
Kollaboráció és ellenállás: a „végső megoldás" a megszállt
Nyugat-Európában 406
A „végső megoldás" a nácizmussal szövetséges országokban 409
X. 1945 után
A soá túlélői, avagy a lehetetlen visszatérés 417
A túlélés traumája és a nehéz „felszabadulás" 421
Kivonulás és kérdéses „újrakezdés" a szovjetizált Kelet-Európában 424
A soá népe 430
Izrael és az új zsidó identitás 435
Vallási elközömbösülés és „visszajudaizálódás" 438
A hidegháború túszai a Szovjetunióban 441
Maradék zsidóság a szovjet csatlós államokban 445
Új erőviszonyok az antiszemitizmus elleni harcban 450
A társadalmi integráció új körülményei Keleten és Nyugaton 453
Kommunizmus és zsidóság 458
Zárszó 462
Jegyzetek
Válogatás a szakirodalomból 467
Névmutató 475
Tárgy-, hely- és témamutató 483

Karády Viktor

Karády Viktor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Karády Viktor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv