| Bevezető | 9 |
| Rövidítések | 11 |
| A francia mondat szerkezete | 13 |
| Az alany helye | 13 |
| Az állítmány | 17 |
| Az állítmány szerkezete | 17 |
| Az állítmány egyeztetése az alannyal | 17 |
| A tárgy | 20 |
| A tárgy helye | 20 |
| Magyar tárgy - francia határozó | 22 |
| Magyar határozó - francia tárgy | 24 |
| Que sommes-nous? | 26 |
| Tárgyas igéből és főnévből álló szókapcsolatok | 27 |
| A határozó | 28 |
| A határozó helye | 28 |
| A helyhatározó | 31 |
| Határozószóval kifejezett helyhatározók | 31 |
| Viszonyszó + főnév szókapcsolattal kifejezett helyhatározók | 32 |
| Földrajzi nevek helyhatározói használata | 37 |
| Közlekedési eszközök nevének helyhatározói használata | 39 |
| Az időhatározó | 40 |
| Határozószóval kifejezett időhatározók | 41 |
| Viszonyszó + főnév szókapcsolattal kifejezett időhatározók | 41 |
| Viszonyszó nélküli főnévvel kifejezett időhatározók | 46 |
| A célhatározók | 50 |
| A jelző helye | 52 |
| A kérdezés | 56 |
| Kérdezés a beszélt nyelvben | 56 |
| Kérdezés az írott nyelvben | 58 |
| Tagadó kérdésre állító válasz | 60 |
| Példák a fontosabb kérdőszók használatára | 61 |
| A tagadás | 66 |
| Tagadás összetett igeidők használata esetén | 71 |
| Több tagadószó együtt | 71 |
| Nyomatékos tagadás | 72 |
| Tagadószó mint a mondat alanya | 72 |
| A főnévi igenév tagadása | 74 |
| Viszontszóhasználat egyes tagadószók előtt | 74 |
| A ne egyedül is kifejezheti a tagadást | 74 |
| Egyes tagadószók önálló használata | 75 |
| Amikor a ne nem tagadást jelöl | 77 |
| Amikor a personne, rien, jamais, aucun nem tagadást jelöl | 78 |
| A korlátozás | 79 |
| A kiemelés | 85 |
| A hasonlítás | 88 |
| A birtokviszony | 92 |
| A személytelen szerkezetek | 94 |
| A szenvedő szerkezet | 99 |
| A cselekvő megjelőlése | 100 |
| A szenvedő szerkezet használatának főbb esetei | 100 |
| A műveltetés | 102 |
| A cselekvés végzőjének kifejezése | 102 |
| Se faire faire qc. | 104 |
| A közvetett beszéd és az igeidők egyeztetése | 105 |
| Kijelentő mondatok elmesélése | 108 |
| Kérdő mondatok elmesélése | 112 |
| Felszólító mondatok elmesélése | 114 |
| Tiltó mondatok elmesélése | 115 |
| A szófajok | 117 |
| Az igék | 117 |
| Igemódok és igeidők | 117 |
| Segédigék és félsegédigék | 118 |
| Igeragozási csoportok | 118 |
| A kijelentő mód | 119 |
| A jelen idő | 119 |
| A múlt idő | 121 |
| Passé récent | 121 |
| Imparfait | 121 |
| Passé composé | 124 |
| Plus-que-parfait | 126 |
| Passé simple | 127 |
| Passé antérieur | 128 |
| A jövő idők | 129 |
| Futur proche | 129 |
| Futur antérieur | 132 |
| A feltételes mód | 133 |
| A feltételes mód jelen idő | 134 |
| A feltételes mód múlt idő | 135 |
| A felszólító mód | 135 |
| A subjonctif | 136 |
| A subjonctif jelen idő | 140 |
| A subjonctif múlt idő | 140 |
| Passé composé du subjonctif | 140 |
| Imparfait du subjonctif | 142 |
| A kétszeresen összetett (surcomposé) igeidők | 142 |
| A visszaható igék | 143 |
| Igeragozási táblázatok | 145 |
| Az igenevek | 162 |
| A (jelen idejű) főnévi igenév | 163 |
| A múlt idejű főnévi igenév | 164 |
| A jelen idejű melléknévi igenév | 165 |
| A múlt idejű melléknévi igenév | 166 |
| A jövő idejű melléknévi igenév | 167 |
| A határozói igenév | 167 |
| A főnevek | 169 |
| A főnevek neme | 169 |
| A főnevek többes száma | 172 |
| Az országnevek | 174 |
| Melléknevek | 175 |
| A melléknevek nőnemű alakjának képzése | 175 |
| A melléknevek többes száma | 177 |
| A melléknevek fokozása | 178 |
| A névelők | 180 |
| A határozott névelő (le, la, l', les) | 181 |
| A határozatlan névelő (un, une, des) | 182 |
| Az anyagnévelő (du, de la, de l') | 183 |
| A mutató névelő (ce, cet, cette, ces) | 185 |
| A birtokos névelő (mon, ton, son stb) | 183 |
| A névmások | 187 |
| A hangsúlytalan személyes névmások (je, tu, il, elle stb) | 187 |
| A személyes névmások helye egyenes szórendű mondatokban | 188 |
| A személyes névmások helye fordított szórendű mondatokban | 189 |
| A személyes névmások helye felszólító mondatokban | 190 |
| A személyes névmások helye tiltó mondatokban | 191 |
| Egyéb tudnivalók a személyes névmások használatával kapcsolatban | 191 |
| A hangsúlyos személyes névmások (moi, toi, lui, elle stb.) | 192 |
| A hangsúlytalan visszaható névmások (me, te, se stb.) | 193 |
| A hangsúlyos visszaható névmások (soi) | 195 |
| A birtokos névmások (mien, tien, sien stb.) | 195 |
| A semleges mutató névmások (ce, ceci, cela, ca) | 196 |
| A hímnemű és nőnemű mutató névmások (celui, celle, ceux, celles) | 198 |
| A vonatkozó névmások (qui, que, quoi, dont, ou, lequel stb.) | 198 |
| A határozói névmások (en, y) | 204 |
| A határozatlan névmások (quelqu'un, chacun, tout, stb.) | 208 |
| A számnevek | 216 |
| A tőszámnevek | 216 |
| A sorszámnevek | 219 |
| A törtszámok | 221 |
| A határozatlan számnevek | 222 |
| A határozószók | 225 |
| A viszonyszók | 228 |
| Kötőszóként is használatos viszonyszók | 232 |
| A kötőszók | 235 |
Folytatás Microsoft-tal