A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Karbamát peszticidek

Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár-Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 119 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-593-057-7
Megjegyzés: A könyv 350 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünkben azokat a karbamátokat tárgyaljuk meg, amelyeket főleg mint rovar-, gyom- és féregirtó, gombaölő vagy csirázásgátló szereket használnak. Ezenkívül ipari és egyéb alkalmazásban, valamint... Tovább

Előszó

Könyvünkben azokat a karbamátokat tárgyaljuk meg, amelyeket főleg mint rovar-, gyom- és féregirtó, gombaölő vagy csirázásgátló szereket használnak. Ezenkívül ipari és egyéb alkalmazásban, valamint háztartási termékekben biocid anyagokként kerülnek felhasználásra. Alkalmazhatják őket a közegészségügyben a vektorok elleni küzdelemben. Ezek a vegyületek tehát a szintetikusan előállított peszticidek nagy csoportjába tartoznak, amelyeket az elmúlt 40 év alatt fejlesztettek ki, állítottak elő és használtak fel nagy mennyiségben. Vissza

Tartalom

1. Összefoglalás és ajánlások 6
1.1 Összefoglalás 6
1.1.1 Általános megjegyzések 6
1.1.2 Tulajdonságok, felhasználás és analitikai módszerek 6
1.1.3 Eredet, környezetbe jutás és eloszlás 6
1.1.4 Környezeti koncentrációk és expozícióértékek 7
1.1.5 A természeti környezet élő szervezeteire kifejtett hatások 7
1.1.6 Kinetika és anyagcsere 8
1.1.7 A mérgezés mechanizmusa
1.1.8 Kísérleti állatokra és in vitro vizsgálati rendszerekre kifejtett hatások 9
1.1.9 Mutagenitás 9
1.1.10 Rákkeltő hatás 10
1.1.11 Emberekre kifejtett hatások
1.1.12 Nemzetközi testületek korábbi értékelései 11
1.2 Ajánlások 11
2. AZONOSSÁG,FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK, ELEMZÉSI MÓDSZEREK 13
2.1 Azonosság 13
2.2 Fizikai és kémiai tulajdonságok 13
2.3 Elemző módszerek 14
3. AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET EXPOZÍCIÓJÁNAK FORRÁSAI 18
3.1 Természetes előfordulás 18
3.2 Ember által alkotott források 18
3.2.1 Gyártási szintek, eljárások és alkalmazások 18
4. A KÖRNYEZETBE JUTÁS, ELOSZLÁS ÉS ÁTALAKULÁS 20
4.1 A közegek közötti szállítás és eloszlás 20
4.1.1 A levegő 20
4.1.2 A víz 20
4.1.3 A talaj 20
4.1.4 A növényzet és a vadvilág 21
4.1.5 Belépés a táplálékláncba 22
4.2 Biológiai átalakítás 22
4.2.1 Mikrobás lebontás 22
4.2.2 Lebomlás fény hatására 23
4.2.3 Lebomlás fény hatására vizes környezetben
5. A KÖRNYEZETI SZINTEK ÉS AZ EMBEREK EXPOZÍCIÓJA 24
5.1 A lakosság expozíciója 24
5.1.1 Élelmiszer és ivóvíz 24
6. AZ ANYAGCSERE ÉS A HATÁSMECHANIZMUS 25
6.1 A hatásmechanizmus 25
6.1.1 A neuropathia cél-észteráz 27
6.2 Az anyagcsere 27
6.2.1 A felszívódás
6.2.2 Az eloszlás 27
6.2.3 Anyagcsere-átalakulás 28
6.2.3.1 Biotranszformációs mechanizmusok 28
6.2.3.2 Oxidáció 28
6.2.3.3 Hidrolízis 30
6.2.3.4 Konjugáció 30
6.2.3.5 Példák a karbamátok biotranszformációjára 30
6.3 Eltávolítás és kiürülés a kilégzett levegőben, a székletben és a vizeletben 34
6.3.1 Az ember 34
6.3.2 Laboratóriumi állatok 35
6.4 Az anyagcsere a növényekben 35
7. A KÖRNYEZET SZERVEZETEIRE KIFEJTETT HATÁSOK 38
7.1 Mikroorganizmusok
7.2 Vízi szervezetek 38
7.2.1 Szabadtéri vizsgálatok 43
7.3 A szárazföldi élőlények 44
7.3.1 A talaj állatvilágára kifejtett hatások 44
7.3.2 A vadvilág 44
7.3.3 A méhek 44
7.4 A földigiliszta és a férgek 44
8. A KÍSÉRLETI ÁLLATOKRA ÉS IN VITRO VIZSGÁLATI RENDSZEREKRE KIFEJTETT HATÁSOK 46
8.1 Egyszeri expozíciók 46
8.1.1 Szájon át 46
8.1.2 Bőrön át 50
8.1.3 Belégzés útján 50
8.2 Rövid és hosszú időn át tartó expozíciók 50
8.2.1 Szájon át 50
8.2.1.1 További adatok a rövid és hosszú távú toxicitásra vonatkozóan 52
8.2.2 Bőrön át 53
8.3 Bőr- és szemizgató hatás; érzékenyítés 53
8.3.1 Bőrizgatás 53
8.3.2 Szemizgatás 53
8.3.3 Bőrérzékenyítés 53
8.4 Belégzés 54
8.5 Szaporodás, magzati toxicitás és teratogén hatás 54
8.5.1 Szaporodás 54
8.5.2 Endokrin rendszer 56
8.5.3 Magzati toxicitás és teratogén hatás
8.6 Mutagén és azzal rokon hatások 60
8.7 Rákkeltő hatás 64
8.7.1 Általános ismertetés 64
8.8 Különleges vizsgálatok 67
9. AZ EMBERI SZERVEZETRE KIFEJTETT HATÁSOK 68
9.1 Az általános lakosságot érő expozíció 68
9.1.1 Akut toxicitás: mérgezéses balesetek 68
9.1.2 A rövid, ill. hosszú ideig tartó expozíció hatásai 68
9.1.3 Embereken végzett ellenőrző vizsgálatok 68
9.2 Munkaköri expozíció 70
9.2.1 Akut toxicitás: mérgezési balesetek 70
9.2.2 A rövid és hosszú ideig tartó expozíció hatásai 71
9.2.3 Epidemiológiai vizsgálatok 72
9.3 A karbamátokkal történt akut mérgezés jelei és tünetei 72
9.3.1 Biokémiai módszerek a hatások mérésére 73
9.4 A karbamát rovarölő szerekkel történt akut mérgezés kezelése 73
9.4.1 A felszívódás csökkentése 73
9.4.2 Általános támogató kezelés 74
9.4.3 Specifikus farmakológiai kezelés 74
9.4.3.1 Atropin 74
9.4.3.2 Oxim reaktivátorok 74
9.4.3.3 Diazepam 74
10. NEMZETKÖZI TESTÜLETEK KORÁBBI ÉRTÉKELÉSEI 75
IRODALOMJEGYZÉK 76
I. Függelék A karbamát peszticidek neve, kémiai szerkezete és néhány fizikai tulajdonsága 101
II. Függelék Azoknak a rövid és hosszú távú toxicitásvizsgálatoknak az összefoglalása, amelyeket felhasználtak a karbamát vegyületek megengedett, emberek által felvehető napi mennyiségének megállapítására 110
III. Függelék Karbamátok: JMPR ülések, ADI-értékek, IARC-értékelés, veszélyességi osztályozás, FAO/WHO adatlapok száma, illetve az IRPTC nyilvántartása 112
IV. Függelék A rövidítések jegyzéke 119
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem