Lelkipásztori szentségtan

Tartalom

I. A GYAKORLATI (LELKIPÁSZTORI) TEOLÓGIA
A) A korszerűség problémája az egyházban 19
B) A gyakorlati (lelkipásztori) teológia kialakulása 21
1. A gyakorlati teológia elnevezése 21
2. A gyakorlati teológia története 22
3. Mikor vált a gyakorlati teológia valóban teológiává? .. .24
C) A gyakorlati (lelkipásztori) teológia meghatározása 25
D) A gyakorlati teológia mint a teológia rendező elve 27
E) Jegyzetünk anyaga 28
Összefoglalás 28
Irodalom 29

II. A SZENTSÉGI LELKIPÁSZTORKODÁS TEOLÓGIAI ALAPELVEI
A) Általános szentségtani szempontok 32
1. A szentségek és az egyház kapcsolata 32
2. Miért a szentségekben ismert jelek lettek az egyház hivatalos jelei? 35
3. Miért hatékonyak a szentségi jelek? 36
4. A szentségek nem „dolgok", hanem az egyház életjelei 37
5. A szentségek a tanúságtevő egyház jelei 38
6. A szentségek a hit szentségei 40
B) Új egyházkép, új szentségszemlélet 42
1. Az új egyházszemlélet alapja a communio 42
a) Az egyházkép megújulása 42
b) A lelkipásztorkodás megújulása 42
2. A megújuló szentségszemlélet alapja a communio 43
a) A szentségszemlélet megújulása 43
b) A szentségi lelkipásztorkodás megújulása 44
3. Félreértések a szentségi lelkipásztorkodás területén 46
a) Az „egyházon kívül nincs üdvösség" elv zsinati értelmezése 47
b) Mit jelent a szentségek tárgyi hatékonysága - az opus operatum? 49
c) A szentséget kérők hitét fel kell tételezni? 51
Összefoglalás 52
Irodalom 53

III. A SZENTSÉGKISZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELŐÍRÁSAI
A) Általános elvek 55
1. A szentségek felosztása 55
2. A szentségek anyaga és formája 56
3. A szentségek anyagára és formájára vonatkozó lelkipásztori elvek 56
B) A szentségek kiszolgáltatója 58
1. Kik szolgáltatják ki a szentségeket? 58
2. A szentségek kiszolgáltatójának erkölcsi állapota és az érvényesség 59
3. A kiszolgáltató figyelme és szándéka 59
4. A szentségek feltételes kiszolgáltatásáról, illetve megismétléséről 60
5. A szentségkiszolgáltatás színlelése (simulatio) 62
6. A szentségek megengedett kiszolgáltatásáról 63
7. A szentségek kiszolgáltatásának kötelező volta 64
8. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok (a stóla) 66
C) A szentség felvevője 67
1. Az érvényes és méltó szentségfelvétel 67
2. A szentségek megtagadása 70
3. Szentségkiszolgáltatás nemkatolikus keresztények részére 70
D) A szentségek liturgikus megünneplésének általános alapelvei 71
1. A szertartások érthetősége 71
2. A formák életközelsége 72
3. A formák többfélesége 73
4. A formák átéltsége 73
5. A csend 74
6. A közösség részvétele 75
7. Az ünnepélyesség 75
8. Az új formák bevezetése 75
Összefoglalás 77
Irodalom 78

IV. A KERESZTSÉG
A) A keresztség anyaga és formája 80
1. Alapelvek 80
2. Lelkipásztori reflexiók 81
B) A keresztség kiszolgáltatói és a közösség képviselői 82
1. Előírások 82
2. Lelkipásztori szempontok 83
C) A keresztség felvevői, illetve a csecsemőkeresztelés 84
1. Szabad-e csecsemőket keresztelni? 85
2. A csecsemőkeresztelés jogos, ha biztosítva van a belenövés a keresztény közösségbe 85
a) Milyen hitről beszélhetünk a csecsemőkeresztség esetében? 85
b) Jogában áll a szülőnek befolyásolni gyermeke világnézetét? 87
c) A gyermekkeresztség egy szekularizált világban 88
D) A gyermek hitének képviselői (A keresztény közösség képviselői) 89
1. A keresztény közösség 89
2. A szülők 90
3. A keresztszülők 91
4. A lelkipásztor 93
E) A keresztség megengedett kiszolgáltatása és elhalasztása 93
1. A keresztség megengedett kiszolgáltatása 93
2. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a keresztség elhalasztásáról 95
3. A szülők szentségi életének rendezése és a gyermekkeresztelés 97
F) A keresztségi beszélgetés 99
1. Keresztségi beszélgetések bevezetése 100
2. A keresztség előzetes bejelentése 100
3. Beszélgetés hitben járatos szülőkkel 103
4. Beszélgetés a hitben járatlan szülőkkel 103
a) Az apaság-anyaság-élmény mint a beszélgetés kiindulópontja 104
b) A keresztséget kérők hiányos motivációja mint a hitről való beszélgetés kiindulópontja 106
5. Tartalmi és formai szempontok 108
a) Ami a tartalmat illeti 108
b) A keresztségi beszélgetés formája 109
6. A beszélgetés általános szabályairól 111
a) A beszélgetést vezető lelkülete 111
b) A beszélgetés közvetlensége és a résztvevők bekapcsolása 113
7. Amikor a keresztségi beszélgetés elmaradt 114
8. Szentségkiszolgáltatás közömbös résztvevők bevonásával 115
G) A keresztség feltételes megismétlése 116
H) Kísérletek a keresztségi lelkipásztorkodás megújítására 117
1. Egy alapvető kérdés jogi szabályozása 117
2. A keresztségi lelkipásztorkodás komplex megújítása 119
a) Az elindulás és a „modell-munka" 119
b) Az első találkozás a keresztséget kérőkkel 122
c) Két gyakorlati kezdeményezés 123
d) A hívek megismertetése a keresztény jelentőségével és kiszolgáltatása feltételeivel 124
e) További kapcsolat a keresztséget kérőkkel 125
Összefoglalás 127
Irodalom 129

V. A FELNŐTTEK, FIATALOK ÉS ISKOLÁSOK KERESZTELÉSE, ELSŐÁLDOZÁSA, BÉRMÁLÁSA - KATEKUMENÁTUSA
A) A felnőttek keresztségének kérdése az egyháztörténelemben 131
1. A felnőttkeresztség története 131
2. A feltőttkeresztség napjainkban 133
B) A katekumenátus időszerűsége és új elemei 135
1. A felnőttek, fiatalok, iskolások szentségekhez vezetése és az OICA 135
2. A katekumenátus és a megtérés 136
3. A katekumenátus és a közösség 137
4. A megtérés lélektana (ajánlott anyag) 139
a) A gyermek világképének kialakulása 139
b) A „megtérés" - a világkép átalakulása 140
5. A katekumenátus és a közösségi ünneplés 144
C) A krisztusi közösségbe való befogadás szereplői 144
1. A keresztény közösség - Isten egész népe 144
2. A kezesek, a keresztszülők és a szülők 146
3. Püspökök, papok, diakónusok 147
4. A katekéták 148
D) A katekumenátus rendje 148
1. A prékatekumenátus 149
2. A katekumenátus 150
3. A megtisztulás és megvilágosodás ideje 152
4. A beavató szentségek kiszolgáltatása 153
5. A misztagógia (a hit elmélyítésének) ideje 154
E) Kiknek kell a katekumenátus útját végigjárni? 156
1. Felnőttek katekumenátusa 157
a) A meg nem keresztelt felnőttek és fiatalok 157
b) Elsőáldozásra vagy (és) bérmálásra készülő megkeresztelt felnőttek és fiatalok 158
c) Gyermekkorban szentségekben részesült, de hitüket nem gyakorló, a hit mellett sosem döntött felnőttek és fiatalok újra elvezetése a gyónáshoz-áldozáshoz 159
2. Gyermekek katekumenátusa 160
a) A meg nem keresztelt iskolás korú gyermekek 160
b) Elsőáldozásra és bérmálásra készülő gyermekek 161
c) Óvodás korú gyermekek keresztelése 162
3. Érvényesen megkereszteltek visszavétele a katolikus egyházzal való teljes közösségbe 163
a) A befogadás előzményei és feltételei 163
b) A befogadás szertartása 164
F) A katekumenátus a hazai lelkipásztorkodásban
1. A püspöki kar útmutatása 165
a) A gyermekek katekumenátusa 165
b) A felnőttek katekumenátusa 166
c) A plébániai közösség 167
2. Befogadó közösség 167
a) Miért van szükség befogadó közösségekre? 168
b) Mit jelent pontosan ez: befogadó közösség? 168
c) A befogadó csoport feladatai 169
d) Hogyan jön létre befogadó közösség? 169
G) Katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás 173
Összefoglalás 174
Irodalom 177

VI. A BÉRMÁLÁS
A) A bérmálás szentségének története 179
B) A bérmálás meghatározása 181
C) A bérmálás szertartása 182
1. A bérmálás lényegi szertartása (anyaga és formája) 182
2. A bérmálás és az eukarisztia 183
D) A bérmálásra való felkészítésnek és a bérmálásnak közreműködői 184
1. Isten népe 184
2. A szülők 185
3. A bérmaszülő 185
4. A lelkipásztorok 186
E) A bérmálás kiszolgáltatói 187
1. A bérmálás elsődleges kiszolgáltatója 187
2. Az általános jog alapján bérmálhatnak 187
3. Rendkívüli kiszolgáltatok 188
4. A társas bérmálás 188
5. Lelkipásztori megjegyzések 189
F) A bérmálás felvevői és a bérmálkozó kora 190
1. A bérmálás felvételének feltételei 190
a) Általában 190
b) Felnőttek esetében 190
c) Felnőtt hittanulók, valamint iskoláskorban megkeresztelt gyermekek esetében 191
d) Halálveszélyben vagy egyéb súlyos ok fennálltakor 191
2. Lelkipásztori kérdések és feladatok 191
a) A felkészülés 192
b) A fiatalok bérmálása (és feltételek!) 193
c) A felnőttek bérmálása 194
3. A bérmálkozók életkorának kérdése a latin egyházban 195
a) A kérdés története 195
b) Teológiai megfontolások a bérmálkozók életkorával kapcsolatban 196
G) Anyakönyvezés 199
Összefoglalás 200
Irodalom 201

7. AZ EUKARISZTIA (A szentmise lelkipásztori alakíthatóságáról)
A) A szentmise lelkipásztori alakításának néhány lehetősége 204
1. A misére felkészülés alapelvei 204
2. A mise előkészítése 205
a) Az előkészítők 205
b) A fogadócsoport 206
c) A ministránsok 206
d) Az énekesek 206
3. A szentmise rendje 207
a) Beköszöntő szavak 207
b) Lelkiismeret-vizsgálat 207
c) Csend 207
d) Felhívás bűnbánatra (és a választható formulák!) 207
e) Könyörgések 208
f) Olvasók 208
g) Homilia 208
h) Egyetemes könyörgések 208
i) Felajánlási körmenet 209
j) Perselyezés 209
k) Kánon 209
l) Áldozás 209
m) Világi áldoztatok 210
n) Két szín alatti áldozás 210
o) Elbocsátás 210
p) Kivonulás 211
r) Mise után 211
B) A gyermekmisék 211
1. A gyermekek miséi, amelyen csak néhány felnőtt vesz részt 212
a) Hogy a gyermekek megértsék a mise liturgiájának mondanivalóját, jeleit 212
b) A gyermekmisék célja, hogy a gyermekek bekapcsolódjanak a liturgiába 213
2. Felnőttek miséi, amelyeken gyermekek is részt vesznek 214
C) A misén kívüli áldoztatás 214
Irodalom 215

VIII. A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGE
(Horváth L. - Tomka F.)
A) A bűnbocsánat szentsége az egyház életében és történetében 217
B) A bűnbocsánat szentségének meghatározása és részei 219
1. A bűnbánat 219
a) A bánat tulajdonságai 220
b) A bánat fajtái 221
c) Lelkipásztori alapelvek 223
2. Az erősfogadás 224
3. A lelkiismeret-vizsgálás 225
a) Mire szolgál? 225
b) Módjai 226
4. A bűnbevallás 227
a) A gyónás feltételei 228
b) A bűnbevallás tulajdonságai 229
c) A bűnbevallás teljessége 230
d) A felmentő okok a gyónás teljessége alól 231
e) A gyónás szükségessége és szabad megismétlése 234
5. Hogyan kérdezzen a gyóntató 235
6. Az elégtétel 237
a) Milyen elégtételt adjon a gyóntató 238
b) Felmentő okok a nehezebb elégtétel alól 240
c) Az elégtétel felcserélése 240
d) Az elégtétel elvégzésének kötelessége 240
7. A feloldozás 241
a) A feloldozás szövege 241
b) A feloldozás formái 242
C) A gyóntatási joghatóság 244
1. A gyóntatási joghatóságról általában 244
2. A gyóntatási joghatóság korlátozása 245
a) Kiközösítésbe akkor esik valaki 245
b) Fenntartott büntetések fajtái 246
3. A feloldozás á fenntartott büntetések alól 247
a) Ki oldozhat fel egyházi büntetések alól? 247
b) A „recursus" 248
c) A gyakorlatban 249
D) Visszaélések a gyóntatással 250
1. A bűnre csábítás gyóntatással kapcsolatban (sollicitatio) 250
2. A bűntárs feloldozása (absolutio complicis) 251
E) A gyónási titok megtartásának kötelezettsége 252
Összefoglalás 254
Irodalom 257

IX. A LELKIVEZETÉS (TomkaF.-Teleki B.)
A) A lelkivezetésről általában 259
1. A lelkivezetés meghatározása 259
a) Szorosabb értelemben 259
b) Tágabb értelemben 259
2. A lelkivezetés szükségessége 260
a) Ki igényli a lelkivezetést? 260
b) A lelkivezetés „helye" 263
c) A lelkivezetés módjai 263
3. A lelkivezetés céljai 264
a) Általános célkitűzések 264
b) Sajátságos célkitűzések 265
B) A lelkivezető személye és magatartása 268
1. A lelki vezető személye 268
2. Mikor alkalmas egy szülő, egy hitoktató a lelkivezetésre 268
3. A lelkivezető magatartása 270
a) Alapelv 270
b) Együttműködő vezetőstílus 271
c) Mire ügyeljen a lelkivezető? 271
C) A lelkivezetés első tennivalói 272
D) A szentírás és a lelkivezetés 273
1. Isten igéje, az élet igéje 274
2. A lelkivezetés gyakorlata és a Szentírás 276
a) Az ige megélésének „intenzitása" 276
b) Az ige megélése és a szeretet 277
c) Az ige megválasztása 278
d) Néhány alapszabály 280
3. Lelkivezetés és az ige közösségi élése 281
a) A közösség lelkivezetése 281
b) Közös ige jelentősége 281
E) A lelkivezetés gyakorlata 282
1. A lelkivezetés pszichoszociális ténykedés 282
2. A lelkivezetés Isten szeretetének ünneplése 284
3. A lelkivezetés, a közösség képzése 284
Irodalom 285

X. A BETEGEK KENETE ÉS A BETEGELLÁTÁS
A) A betegek kenetének története 287
B) A betegek kenetének meghatározása 289
1. Az OUI meghatározása 289
2. A helyes lelkipásztori szemlélet 289
C) A szentkenet szentségének szertartása és a szent útravaló 291
1. A szentkenet szentségének lényegi szertartása (anyaga, formája) 291
2. A szent útravaló 292
3. A folyamatos szertartás 294
4. A szentkenet szentségének ünnepélyes, közösségi kiszolgáltatása 295
D) A szentkenet kiszolgáltatói 296
E) A szentkenet felvevői 296
F) Lelkipásztori feladatok 298
1. A helyes szemlélet kialakítása 298
2. A szentség közösségi jellegének biztosítása 299
3. Közvetlen családias légkör teremtése 301
G) A betegek evangelizációja (Kerényi L.) 301
1. A betegek valláslélektani állapota 301
2. A lelkipásztori látogatás jelentősége 302
3. A halálhoz közelállók érzékenysége 303
4. Ne csak a haldoklóhoz menjünk 304
5. Az evangélium biztatása 305
6. A szentségkiszolgáltatás gyakorlata 306
a) A bűnbánat 306
b) A szentáldozás 307
c) A szentkenet 307
7. A szentségek hatása 308
8. Befejezésül 309
H) A haldoklók evangelizációja (Kardos J.) 309
1. A halál valósága 309
a) A tagadás szakasza 310
b) A lázadás szakasza 310
c) Az alkudozás szakasza 311
d) A szomorúság fázisa 311
e) A beleegyezés végső állapota 312
2. A lelkipásztori segítés 312
Összefoglalás 314
Irodalom 317

XI. A HÁZASSÁG - FELKÉSZÍTÉS A HÁZASSÁGRA
A) A házasság 319
1. Szentségi mivolta 319
2. A házasságkötés feltétele 319
a) A kérdés jelen állása 319
b) Lelkipásztori kérdések 322
c) A dilemma 322
B) Felkészülés a házasságra 323
1. Jelentkezés az egyházi esküvőre 323
2. A közvetlen házassági előkészület 325
a) A felkészítés időtartama 326
b) A felkészülés formája: a jegyesiskola 328
C) A jegyesoktatás anyaga 329
1. Az alapvető vallási kérdések 329
2. A szorosan vett jegyesoktatás témái 330
a) A házasság egysége és felbonthatatlansága 330
b) A férfi és a nő a házasságban 332
c) A gyermek a házasságban 335
3. A keresztény család és nevelés 339
a) A szülők vallásos életéhez tartozik 340
b) A nevelés és a keresztény nevelés 340
c) A házasság szentsége és a házasságkötés 341
Összefoglalás 342
Irodalom 343
Általános irodalom 345
A leggyakrabban használt rövidítések 346

Témakörök