| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 13 |
| A szerkesztési munka jelentősége a gépgyártás távlati fejlesztésében | |
| Gépipari termékek munkaigényességének csökkentése | 15 |
| A leggazdaságosabb gépszerkezet és a szerkesztő ebből eredő feladata | 18 |
| A szerkezeti összkoncepció jelentősége a legnagyobb fokú gyárthatóság kialakítása szempontjából | |
| Az ismétlődő fejlesztési ciklus és a sikerült alapkoncepció jelentősége | 25 |
| A gép szerkezeti koncepciójának kialakítása az optimális tulajdonságok elérése szempontjából | 39 |
| Élettartam | 40 |
| Üzembiztonság | 45 |
| A gépek hatásfokának biztosítása haladó paraméterek használatával. Az alkalmazás feltételeinek szerkesztői egyeztetése | 50 |
| A munkakörülmények javítása | 56 |
| A gép külső alakja | 60 |
| A súly és a munkaigényesség csökkentése | 60 |
| A szerkezet gyárthatóságának megítélése | |
| A gép részletes szerkezete gyárthatóságának megítélésére használt részmutatók | 73 |
| Anyagmegtakarítási mutatók | 76 |
| A korszerű technológiai eljárások alkalmazásának mutatói | 87 |
| A cserélhetőség, a szabványosítás, a tipizálás és a specializálás alkalmazásának mutatói | 88 |
| Költségmutatók | 88 |
| A gyártási ciklusok időtartama csökkentésének mutatói | 89 |
| Az egyes alkatrészek konstrukciójának gyártási elbírálása | 89 |
| A gyártás tömegszerűségének hatása a technológiai módszerek megválasztására és a konstrukciók gyárthatóságára | |
| A konstrukció gyárthatósága sorozat- és tömeggyártásban | 98 |
| A konstrukció gyárthatósága egyedi és kissorozatgyártásban | 101 |
| A nehéz és közepesen nehéz alkatrészek gyártása munkaigényességének csökkentése | 103 |
| A gazdaságos szerelés konstrukciós feltételei | 104 |
| A gyártmányszervezést és a kis és közepes alkatrészek helyszínre szállítását megkönnyítő konstrukciós feltételek | 104 |
| Az egyedi és kissorozatgyártás specializálásának jelentősége a konstrukció gyárthatóságának fokozása szempontjából | 114 |
| A konstrukció gyárthatósága a megmunkálás szempontjából | |
| Mérések, tűrések, felületi érdesség | 120 |
| Méretek és tűrések | 120 |
| Felületi érdesség | 132 |
| A konstrukció gyárthatósága elérésének fő irányai a megmunkálás szempontjából | 141 |
| A forgácsolási főidő rövidítése | 146 |
| A forgácsolási mellékidők csökkentése | 162 |
| A megmunkálás rezsiköltségeinek csökkentése | 167 |
| Korszerű megmunkálási módszerek alkalmazása | 172 |
| A kielégítő működési és szerelési pontosság elérése | 192 |
| A konstrukció gyárthatósága a hidegalakítás szempontjából | |
| Korszerű alakítási eljárások alkalmazása | 198 |
| Élhajlítás | 198 |
| Forgókovácsolás (finomkovácsolás) | 202 |
| Hidegfolyatásos sajtolás | 208 |
| Tengely alakú alkatrészek hidegolyatásos sajtolása rúdból | 212 |
| Radiális sajtolás | 215 |
| Keresztirányú hengerlés | 216 |
| Fémnyomás | 219 |
| Robbantásos alakítás | 221 |
| Egyéb új alakítási eljárások | 222 |
| Hagyományos alakító eljárások | 223 |
| Kivágott alkatrészek szerkesztése | 224 |
| Hajlított alkatrészek szerkesztése | 228 |
| Mélyhúzott alkatrészek szerkesztése | 232 |
| A konstrukció gyárthatósága a hegesztés szempontjából | |
| Öntvények helyettesítése hegesztett szerkezetekkel | 239 |
| A hegesztett szerkezet szilárdságának és merevségének vizsgálata | 240 |
| A hegesztett szerkezet vizsgálata a kopásállóság, a korrózióállóság és a hőhatások szempontjából | 252 |
| A gyárthatósági szempontból megfelelő hegesztett szerkezet kialakításának lehetőségei | 253 |
| Öntvények vagy hegesztett szerkezetek alkalmazásának gazdaságossági szempontjai | 254 |
| Nagy öntött és kovácsolt alkatrészek összeállítása hegesztett kötéssel | 259 |
| Kovácsolt alkatrészek helyettesítése hegesztett, kovácsolt, sajtolt és forgácsolt elemekkel | 262 |
| A szokásos hengerelt idomokból gyártott szerkezetek helyettesítése könnyű hegesztett szerkezetekkel | 263 |
| Az eddig használt kötési módok helyettesítése hegesztéssel | 271 |
| A hegesztési eljárások áttekintése | 273 |
| Néhány korszerű hegesztési eljárás jellemzése | 279 |
| Az anyagok megválasztása | 284 |
| A hegesztéskor keletkező zsugorodás, feszültségek és repedések | 285 |
| A feszültségek keletkezésének lényege | 285 |
| A feszültségek és a zsugorodás szempontjából fontos konstrukciós intézkedések | 287 |
| Hegesztett kötések feszültségcsökkentő hőkezelése | 288 |
| Hegesztett alkatrészek rajzai | 288 |
| A hegesztési technológiát szem előtt tartó gépszerkesztés | 289 |
| Hegesztett szerkezetek tervezési irányelvei | 289 |
| Hegesztett alkatrészek szerkesztési példái | 290 |
| A konstrukció gyárthatósága a hőkezelés szempontjából | |
| Vegyi hőkezelés | 306 |
| Felületi edzés | 308 |
| Lángedzés | 309 |
| Indukciós edzés | 310 |
| A hőkezeléskor keletkező feszültségek és alakváltozások | 315 |
| Edzett alkatrészek szerkesztésének néhány szabálya | 317 |
| A konstrukció gyárthatósága a felületi kikészítés szempontjából | |
| A gyártmányok külső alakját javító műveletek | 321 |
| Az élettartamot növelő műveletek a korrózió és a kopás szempontjából | 323 |
| Fémmegtakarító felületkikészítés | 324 |
| Gépszerkezetek gyártásában alkalmazott egyéb technológiai eljárások | |
| Porkohászat | 326 |
| Szinterezett korund alkalmazása | 335 |
| A védőgázas kapilláris rézforrasztás alkalmazása az alkatrészek szerkesztésekor | 336 |
| Fémek ragasztása | 341 |
| Sajtolt műanyag alkatrészek szerkesztése | 345 |
| Poliészteres üveglaminátok alkalmazása a gépgyártásban | 351 |
| Öntött és kovácsolt munkadarabok szerkesztése a gyárthatóság szempontjából | |
| Az öntvények alakjának technológiai megválasztása | 354 |
| Precíziós öntési eljárások | 360 |
| A szerkezetek gyárthatósága a kovácsolt félkész gyártmányok alkalmazása szempontjából | 366 |
| A szerkezetek gyárthatósága a kézi és a szerelési munka szempontjából | |
| A gépszerkesztő feladata a kézi munkák kiküszöbölésekor | 370 |
| Sík felületek kézi készremunkálása | 371 |
| Hengeres felületek kézi illesztése | 372 |
| Ékhornyok kézi megmunkálása | 374 |
| Kúposszegek kézi illesztése | 376 |
| Csapos kötések | 376 |
| Csavarfuratok utánreszelése | 377 |
| Tengelyirányú csavarbiztosítás | 377 |
| Megmunkálatlan felületek hidegvágása és reszelése | 378 |
| Alakítógépek alkalmazása kézi munka helyett | 379 |
| A gépszerkesztő feladata a szerelési munka csökkentésében | 379 |
| A tűrések és méretláncok megválasztása | 380 |
| A könnyű szerelés feltételei | 383 |
| Egységek szerelésének feltételei | 383 |
| A szalagszerű szerelés feltételei | 384 |
| A próbákkal kapcsolatos szerkesztői feladatok | 386 |
| A szerkezetek gyárthatósága a gép szétszerelhetősége és karbantartása szempontjából | 387 |
| A gépszerkesztők feladatai nagy és teljes gépi berendezések helyszíni szerelésekor | 396 |
| A konstrukció műszaki és gazdasági értékelése | |
| Az alkatrészek konstrukciójának vizsgálata a gyárthatóság szempontjából | 397 |
| A teljes gép konstrukciójának ellenőrzése a gyárthatóság szempontjából | 399 |
| Az összkoncepció és a konstrukciós felfogás értékelése | 399 |
| A kutatási, fejlesztési és gyártási költségek értékelése | 400 |
| A gép működési tulajdonságainak elbírálása | 400 |
| Az új gép üzemi tulajdonságainak értékelése | 401 |
| Az új gép népgazdasági hasznának értékelése | 402 |
| Gazdaságos élettartam | 402 |
| A gazdasági elemzések gyakorlata | 402 |
| Irodalom | 417 |
Folytatás Microsoft-tal