Berci férjhez megyen

Előszó

Részlet a könyvből:

"Békés kaszárnyaélet folyt az Osztrák-Magyar Monarchiának egy igen kicsi helyőrségében, ahol mindössze egyetlenegy zászlóalj boldogította a színmagyar lakosságot.
A kaszárnyaudvaron a rongyos újoncok fegyverfogással foglalkoztak. Négyhetes, garnizonról garnizonra való utazgatás után, végre én is ide kerültem. A bakatársaság már régen túl volt a „járni tanuláson", és a katonai művészet „vállra" és „lábhoz" című fejezeténél tartottak éppen, amidőn karrierem megkezdtem a félegyházai kaszárnya udvarán.
Egy másfél méteres apró, dühös freiter egzecíroztatta azt a néhány embert külön a többitől, akik vagy késve rukkoltak be, vagy pedig nehezen fordult a kezük vagy a lábuk a szögletes vezényszóra. Négyheti késéssel tehát én is Tropa őrvezető keze alá kerültem. A derék katonaoktató alaposan belefáradhatott már a pedagógiába, mert szüntelenül türelmetlenkedett. Ma már egész valószínűnek tartom, hogy nem elég forsriftosan raktam vállra és lábhoz a nehéz nyolcvannyolcas mannlichert, s így Tropa őrvezető úr borzalmas haragját vontam magamra. Tíz percnyi tényleges katonai szolgálat után aztán az én derék őrvezetőm igen bizalmas hangon szólott hozzám:
- Hallod-e, te ökör - mondotta kedélyesen -, hogyha most rögtön nem úgy rakod vállra és lábhoz azt a puskát, ahogy írva vagyon, hát úgy rúglak valagba, hogy az anyádba esel. Meg vagyok értve?" Vissza