Capillária

Előszó

Különös örömöm telik benne, hogy ismét nekem jutott a szerencse, Gulliver hatodik, eddig ismeretlen úti naplóját kiadni és bemutatni a közönségnek. Kitünő elődöm a Gulliver-féle kéziratok és hagyatékok felkutatásában és sajtó alá rendezésében, Swift Jonathán, kétszáz évvel ezelőtt négy teljes útinaplót hozott nyilvánosságra, Gulliver's Travels címen a Liliputban, Brobdingnagban, Laputában és Hahnhnhms-országban szerzett benyomások anyagából. Ezelőtt mintegy két esztendővel sikerült rábukkannom - sajnos, csak töredékekben - az ötödik eredeti Gulliver-kézirat egy másolatára, melyet Utazás Faremidóba címen állítottam össze - a kitünő utazó barátai és szelíd, istenfélő eszméinek kedvelői bizonyára emlékeznek még erre a könyvre, mely, ha a benne foglalt csekély jelentőségű földrajzi és néprajzi adatokra való tekintettel, nem is mérhető Stanley vagy Nansen, vagy akár Vámbéry halhatatlan műveihez, - megfigyeléseink jámbor és becsületes hűsége s ama lángoló hazaszeretet és emberszeretet tévén, mely az egészet besugározza, bizonyára odasorozható ama művek közé, melyeket minden pedagógus nyugodtan ajánlhat az ijfúság okulására és ismeretinek fejlesztésére éppen úgy, mint a társadalmi együttérzés istápolására: - olyan erények ezek, melyek Gulliver minden eddig ismert írásában fellelhetők. Itt következő útleírását, mely Capilláriáról, azaz a női nem országáról szól, a benne foglalt tájfestésektől és, bár nem nagyigényű, de a hű és megbizható topográfiai és természetrajzi megfigyelésektől eltekintve, - főként az a meleg és tiszta szeretet tünteti ki s teszi eléggé nem ajánlható olvasmányává mindazokat, akik nem hajmeresztő és tarka fantasztikumot keresnek, hanem őszinteséget és egyszerűséget, mellyel szerzőnk a családi élet idilli szépségét, a férfi és a nő viszonyának boldog örömeit s mindazokat a bölcsen felállitott emberi és isteni törvényeket dicséri, melyek a fennálló társadalomban lehetővé teszik, hogy férfi és nő nemes összhangban élhetnek együtt a dicső emberi fajta fejlődésére és boldogulására. Vissza