| Bevezetés | 7 |
| Régi és új paradigma: a kárhelyreállító igazságszolgáltatás | 9 |
| A bűncselekménnyel okozott kár jóvátételének értékelése a Csemegi-kódexben | 9 |
| Kártérítés a Csemegi-kódex szerint | 10 |
| A kárjóvátétel speciális esetei a Csemegi-kódexben | 14 |
| A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság fellépése a bűncselekménnyel okozott kár megtérülése érdekében | 18 |
| Történeti háttérvázlat | 18 |
| A bűncselekménnyel okozott kár kompenzációjának megítélése a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XI. Kongresszusán és azt követően - paralelizmus az európai uniós büntetőjog mai elvárásaival | 21 |
| A büntetőjog és a büntetőpolitika színterén a nemzetközi szervezetek összefogása és a nemzetközi dokumentumok jelentősége | 25 |
| Négy nemzetközi bűnügyi szervezet közös ajánlása a kárhelyreállító igazságszolgáltatást és a büntető igazságszolgáltatási rendszert illetően | 25 |
| Az ENSZ fellépése | 27 |
| Az Európa Tanács tevékenysége | 31 |
| Az Európai Unió elvárásai | 33 |
| A büntetőügyekben történő kárhelyreállító igazságszolgáltatás alapkérdései | 39 |
| Alapvetések | 39 |
| A kárhelyreállító igazságszolgáltatás fogalmi megközelítései, célkitűzései és formái | 41 |
| A büntetőügyekben történő kárhelyreállító igazságszolgáltatás alapelvei | 50 |
| Közvetítési törekvések a kárhelyreállító igazságszolgáltatás és a formális büntető igazságszolgáltatás összebékítésére | 59 |
| A kárjóvátétel szerepe a tradicionális büntetőjogban | 63 |
| Kárjóvátétel, különös tekintettel az egyes Büntető Törvénykönyvekre az Európai Unióban | 63 |
| Az Európai Unió egyes korábbi tagállamai | 63 |
| Az Európai Unió egyes új tagállamai | 74 |
| Kárjóvátételi fejlemények az angol büntetőjogban | 78 |
| A bűncselekményekről és a jogellenes cselekményekről szóló 1998. évi törvénnyel bevezetett kárhelyreállító reagálások a büntetőjogban | 80 |
| Áldozat-elkövető mediáció | 85 |
| Konferencia-típusok | 86 |
| Kárjóvátétel és az "alternatív", illetve közösségi szankciók összekapcsolódása a büntetőjogban | 87 |
| Az alternatív szankciók kettős értelmezése | 87 |
| A kárhelyreállító ideológia integrálása | 89 |
| A közösségi szankciók megítélése az 1990-es években | 90 |
| A közösségi szankciók újramodellezése az évezred fordulóján | 92 |
| A bűnelkövető általi jóvátétel értékelése a büntetéskiszabás során és a büntető kódexben Magyarországon | 96 |
| A resztoratív jellegű enyhítő körülmények értékelése a hazai büntetéskiszabásban | 97 |
| Az elkövető általi utólagos jóvátétel megítélése a büntetőjogi felelősségre vonás során, a hazai Büntető Törvénykönyv szerint | 99 |
| A resztoratív büntetőjogi rendelkezések bővülése a Btk.-ban: két-két új általános és különös részi megoldás | 102 |
| A közérdekű munka, mint szimbolikus jóvátétel | 103 |
| Kárjóvátétel és a büntető útról elterelés | 108 |
| A polgári jogi igényérvényesítés a büntetőeljárásban (adhéziós eljárás) és más büntetőeljárási megoldások kárjóvátételi jellege | 110 |
| Kárjóvátételi törekvések a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása során | 114 |
| A bűnügyi mediáció/közvetítői eljárás Magyarországon és külföldön | 119 |
| A büntetőjog degradálása az 1900-as évek közepén, mint a kárhelyreállító és mediációs eljárások előképe | 119 |
| A büntetőügyekben történő társadalmi bíráskodás és a mediáció összehasonlítása | 120 |
| A kisebb súlyú bűncselekmények elbírálásának fegyelmi útra terelése és a kárjóvátétel | 126 |
| A társadalmi útra terelés fokozatos megszűnése | 127 |
| A kárhelyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció | 129 |
| Mediáció fogalom-meghatározások | 130 |
| Mediáció-tipológia | 132 |
| A mediáció büntetőjogi keretei, jogi szabályozásának formái | 138 |
| A büntetőügyekben történő közvetítői eljárás magyarországi szabályozásának általános jellemzői | 139 |
| A mediációra vonatkozó jogi rendelkezések az egyes külföldi Büntető Törvénykönyvekben és/vagy a Büntetőeljárási Kódexekben | 141 |
| Önálló törvényi szabályozás a mediációról | 147 |
| A mediáció kialakulása és gyakorlata törvényi szabályozás nélkül | 148 |
| A mediáció és a kapcsolódó elvek a büntetőjogban | 148 |
| A büntetőjog szubszidiaritása és ultima ratio jellege | 149 |
| Opportunitás contra legalitás elve | 150 |
| A bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog, illetve a bírói meghallgatáshoz való jog | 152 |
| Az ártatlanság védelmének elve | 153 |
| A ne bis in idem elve | 155 |
| A mediáció alapelvei | 155 |
| Az önkéntesség elve | 156 |
| A titkosság elve | 157 |
| Az általános körű hozzáférhetőség és a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szintjén történő hozzáférhetőség elve | 158 |
| A mediációs szolgálat autonómiájának elve | 159 |
| A mediáció a bűncselekmények oldaláról | 160 |
| Mediáció a "felek" oldaláról | 165 |
| Elkövetői oldal | 165 |
| Áldozati/sértetti oldal | 167 |
| A 2001/220/IB sz. büntetőjogi kerethatározat áldozat-fogalmának értelmezési szintjei | 170 |
| Az áldozat-fogalom további értelmezhetősége büntető anyagi jogi és büntető eljárásjogi megközelítésben | 175 |
| Mediáció a mediátor oldaláról | 177 |
| A mediációs kárjóvátételi formák és a megállapodás figyelembevétele a büntetőeljárásban | 180 |
| A mediáció szervezeti keretei és gyakorlata | 184 |
| Záró gondolatok | 195 |
| Irodalomjegyzék | 199 |
| Melléklet | 217 |