Karl Marx és Friedrich Engels művei 26/I-III.

Értéktöbblet-elméletek (A "Tőke" IV. könyve)/Értéktöbblet-elméletek (A "Tőke IV. könyve)/Értéktöbblet-elméletek (A "Tőke IV. könyve)

Szerző

Karl Marx

Friedrich Engels

Budapest

'Karl Marx: Karl Marx és Friedrich Engels művei 26/I-III. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.555 oldal
Sorozatcím:	Karl Marx és Friedrich Engels művei
Kötetszám:	26
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-0355-5
Megjegyzés:	Kihajtható mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

26/I. kötet
Előszó a huszonhatodik kötethez
Értéktöbblet-elméletek I. rész
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának tartalomjegyzéke	3
Általános megjegyzés	6
Első fejezet. Sir James Steuart. Az "elidegenítésből eredő profitnak" és a gazdaság pozitív gyarapításának megkülönböztetése	9
Második fejezet. A fiziokraták	12
Az értéktöbblet eredetéről való vizsgálódás áttevése a forgalom területéről a közvetlen termelés területére. A földjáradéknak az értéktöbblet egyetlen formájaként való felfogása	12
Ellentmondások a fiziokraták rendszerében: a rendszer feudális burka és polgári lényege; kettősség az értéktöbblet magyarázásábal	17
Quesnay a társadalom három osztályáról. A fiziokrata elmélet további fejlődése Turgot-nál: a tőkés viszonyok mélyebb elemzésének elemei	21
Az érték osszekeverése az anyaggal Paolettinél	28
A fiziokrata elmélet elemei Adam Smithnél	29
A fiziokraták mint a tőkés nagybani mezőgazdasági hívei	33
A közgazdászok egész rendszerének ellentmondásai	34
A fiziokrata tan vulgarizálása Schmalznál	36
A fiziokraták babonája ellen	37
Harmadik fejezet. Adam Smith	39
Az érték kétféle meghatározása Smithnél	39
Smith általános értéktöbblet-elmélete. A profit, a földjáradék és a kamat mint a munkás munkatermékéből történő levonások	47
Profit, járadék és kamat mint az értéktöbblet formái	55
Az értéktörvény sajátos fejlődésének meg nem értése a tőke-bérmunka viszonyban	56
Az értéktöbblet és a profit összekeverése és az ebből fakadó ellentmondás	59
Smith téves felfogása a profitról, a földjáradékról és a munkabérről mint az érték forrásairól	62
Az érték és jövedelem közti viszony kettős felfogása Smithnél. A "természetesár" munkabér, profit és járadék összegeként való felfogásának hibás köre	65
A társadalmi termék egész értékének hibás feloldása a jövedelemben. Ellentmondások Smithnek a bruttó- és nettójövedelemmel kapcsolatos nézeteiben	67
Say mint Smith elméletének vulgarizálója. A társadalmi bruttóterméknek a társadalmi jövedelemmel való azonosítása Saynél. Kísérlet megkülönböztetésükre Storchnál és Ramsaynél	73
Annak vizsgálata, miképpen lehetséges, hogy az évi profit és munkabér megvásárolja az évi árukat, amelyeket a profiton és a munkabéren felül még állandó tőkét is foglalnak magukban	77
Pótlások: Smith ellentmondásai az értékmérő kérdésekben. Smith ellentmondásainak általános jellege	116
Negyedik fejezet. Elméletek a termelő és a nem-termelő munkáról	117
Termelő munka a tőkés termelés értelmében: értéktöbbletet termelő munka	117
A fiziokraták és merkantilisták a termelő munkáról	118
Kettősség a termelő munka Smith-féle felfogásában. Az első magyarázat: termelő munka az a munka, mely tőkére cserélődik ki	120
A második magyarázat: termelő munka az a munka, amely áruban realizálódik	125
A polgári politikai gazdaságtan vulgarizálódása a termelő munka meghatározásában	139
Smith termelő munkáról szóló nézeteinek hívei. A tárgy történetéhez	141
Germain Garnier	148
Ch. Ganilh	167
Ganilh és Ricardo a nettójövedelemről. Ganilh mint a termelő népesség csökkentésének hirdetője; Richardo mint a tőkefelhalmozás és a termelőerő-növekedés hirdetője. Kitérő a relatív értéktöbbletről és a kiszorított munkásokról	177
A jövedelem és a tőke cseréje	195
Ferrier. Ferrier protekcionista jellegű polémiája A. Smithnek a termelő munkáról és a tőke felhalmozásáról szóló elmélet ellen. Smit zavarossága a felhalmozódás kérdésében és a "termelő munkásra" vonatkozó nézetében	215
Lauderdale. Ellensége Smith felhalmozási elméletének és a termelő és nemtermelő munkások megkülönböztetésének	228
Say a "nem-anyagi termékekről". A nem-termelő munka szüntelen növenedésének igazolása	230
Destutt de Tracy. Vulgáris felfogás a profit eredetéről. Az ipari tőkésnek az egyetlen termelő munkássá nyilvánítása	232
A Smith-féle megkülönböztetés elleni polémia általános jellemzése	245
Henri Storch. Az anyagi és szellemi termelés közti kölcsönhatás problémájának történelmietlen megközelítése. Az uralkodó osztály által végzett "nem-anyagi munka"	248
Nassau Senior. A burzsoáziának hasznos valamennyi funkció termelővé nyilvánítása. Szervilizmus a burzsoázia és a polgári állam iránt	252
P. Rossi. A gazdasági jelenségek társadalmi formájának figyelmen kívül hagyása. A nem-termelő munkások révén való "munkamegtakarítás"	257
Chalmers. A gazdagok, az állam és az egyház tékozlásának apológiája	264
Befejező megjegyzések Adam Smithről és a termelő és nem-termelő munkával kapcsolatos nézeteiről	265
Ötödik fejezet. Necker. A kapitalizmusbeli osztályellentétek a szegénység és gazdagság ellentéteként való ábrázolása	270
Hatodik fejezet. Kitérő. A Gazdasági táblázat Quesnay szerint	274
A bérlő és a földtulajdonos közti forgalom. A pénznek nem újratermelést kifejező visszaáramlása a bérlőhöz	275
A tőkés és munkás közti pénzforgalomról	279
A bérő és az iparos közti forgalom a Gazdasági táblázat szerint	292
Áruforgalom és pénzforgalom a Gazdasági táblázatban. A pénz kiindulópontjára való visszaáramlásnak különböző esetei	296
A Gazdasági táblázat jelentősége a politikai gazdaságtan történetében	304
Hetedik fejezet. Linguet. A munkás "szabadságát" hirdető polgári liberális nézet elleni polémia	306
Kiegészítések
Hobbes a tudomány gazdasági szerepéről, a munkáról és az értékről	315
A történet területéről: Petty	316
Népesedési elmélet - A nem-termelő foglalkozások kritikája	316
Az érték meghatározása a munkaidő által	317
A föld árának, a járadéknak és a kamatnak a meghatározása	320
Petty, Sir Dudley North, Locke	327
Locke. A járadéknak és a kamatnak a természetjog polgári elmélete álláspontjáról való tárgyalása	325
North. A pénz mint tőke. A kereskedelem növekedése mint a kamatláb csökkenésének oka	332
Berkeley az iparkodásról mint a gazdaság forrásáról	336
Hume és Massie	337
A kamat Massie-nél és Hume-nál	337
Hume. A profit és a kamat csökkenése a kereskedelem és az ipar növekedéséből eredően	337
Massie. A kamat mint a profit része. A kamat nagyságának a profitrátából való magyarázata	339
Kiegészítés a fiziokratákról szóló fejezet	343
Kiegészítő megjegyzés a Gazdasági táblázatról	343
A fiziokraták visszaesése a merkantilrendszerbe. A szabad konkurrencia követelése	344
Quesnay az értéknek a cserétől való függetlenségéről és a tőkefelhalmozás szerepéről	345
Buat. A földbirtokos arisztokrácia felmagasztalása	346
Fiziokrata álláspontról való polémia a földjáradékosok ellen (egy névtelen angol szerző)	347
Kitérő (a termelő munkáról)	352
A tőke termelékenysége. Termelő és nem-termelő munka	354
A tőke termelékenysége mint tőkés kifejezés a társadalmi munka termelőerejére	354
A termelő munka a tőkés termelés rendszerében	357
Két lényegileg különböző mozzanat a tőke és munka közti cserében	361
A tőkés termelési folyamat célja. A termelő munka sajátos használati értéke a tőke számára	363
Nem-termelő munka mint szolgálatokat teljesítő munka; szolgálatok megvásárlása a kapitalizmus feltételei között. A tőke és munka közti viszonynak szolgálatok kicseréléseként való vulgáris felfogása	365
A kézművesek és a parasztok munkája a tőkés társadalomban	370
A termelő munka mellékmeghatározása, mint olyan munkáé, amely anyagi gazdaságában realizálódik	372
A kapitalizmus jelenségei a nem-anyagi termelés területén	373
A termelő munka problémája az anyagi termelés összfolyamatának szemszögéből	374
A szállítóipar mint az anyagi termelés ága. A termelő munka a szállítóiparban	375
Terv-vázlatok a "Tőke" I. és III. részéhez	377
Függelék
Jegyzetek	381
Mutató	392
Súlyok, mértékek és pénznemek	405
26/II.
Értéktöbblet-elméletek 2. rész
Nyolcadik fejezet. Rodbertus úr. Kitérő. A földjáradék új elmélete	5
Extra-értéktöbblet a mezőgazdaságban	5
A profitráta az értéktöbbletrátához való viszonyban. A mezőgazdasági nyersanyag értéke mint az állandó tőke eleme a mezőgazdaságban	10
Érték és átlagár a mezőgazdaságban. Abszolút járadék	14
A mezőgazdasági nyersanyag értékét számításon kívül hagyó nézet tarthatatlansága	32
Rodbertus járadék-elméletének téves előfelvetései	41
Az átlagár és az érték között az iparban és a mezőgazdaságban fennálló különbség meg nem értése	49
Téves felfogás a profitrátát és a földjáradék rátáját meghatározó tényezőkről	56
A Rodbertus által eltorzított törvény igaz magva	76
Különbözeti járadék és abszolút járadék, kölcsönös viszonyukban	79
Járadékáta és profitráta. A mezőgazdasági és az ipari termelékenység aránya a történelmi fejlődés különböző fokain	90
Kilencedik fejezet. Megjegyzések az úgynevezett ricardoi törvény felfedezésének történetéről (Kitérő)	97
Anderson mint a különbözeti járadék felfedezője. Anderson nézeteinek eltorzítása a földtulajdonosok érdekében Malthusnál. Richardo tudományos becsületessége, szemben Malthusszal	97
Roscher elmélet-történeti hamisításai. Ricardo tudományos becsületességének példái	104
A járadék a természeti elemek kihasználásánál. A konkurencia kettős hatása	108
Rodbertus tévedése és zűrzavara az érték és értéktöbblet közti arány kérdésében	109
Az abszolút járadék taglalása Ricardónál - értékelméletbeli hibáinak következménye	111
Ricardo tétele a gabonaárak állandó emelkedéséről. Az átlagos gabonaárak táblázata 1641-1859	115
Hopkins az abszolút járadék és a különbözeti járadék különbségéről; a földjáradéknak a föld magántulajdonával való magyarázata	118
Művelésbevételi költségek. A gabonaárak emelkedésének és esésének periódusai	123
Anderson Malthus ellen. Tétele a mezőgazdaság fokozódó termelékenységéről és ennek a különbözeti járadékra való hatásáról	126
A ricardoi járadék-elmélet Rodbertus-féle kritikájának tarthatatlansága	132
Tizedik fejezet. Ricardo és Adam Smith elmélete a költségárakról. (Cáfolat)	144
Ricardo	144
Smith	195
Tizenegyedik fejezet. Ricardo járadék-elmélete	216
A járadék-elmélet kifejtésének történelmi feltételei Andersonnál és Ricardónál	216
Ricardo járadék-elméletének összefüggése költségár-magyarázatával	220
A ricardoi járadék-definició elégtelensége	223
Tizenkettedik fejezet. Magyarázatos táblázatok a különbözeti járadékról	229
Változások a járadék tömegében és rátájában	229
A különbözeti és az abszolút járadék különböző kombinációi	231
A táblázatok elemzése. Az egyéni érték és a piaci érték viszonya. Ricardo járadékelméletének összefüggése a csökkenő termelékenység tételével	245
Tizenharmadik fejezet. Ricardo járadék-elmélete. Befejezés	278
A földtulajdon nem-létezésének előfeltételezése. Új talajokra való áttérés a fekvéstől és termelékenységtől függően	278
A járadéknak a gabona árára gyakorolt befolyása. Az abszolút járadék mint a mezőgazdasági termékek áremelkedésének oka	288
A mezőgazdasági termék "természetes árának" felfogása Smithnél és Ricardónál	290
Mezőgazdasági javítások és a földjáradékra gyakorolt befolyásuk	290
Smith járadékra vonatkozó nézeteinek ricardoi bírálata	300
Tizennegyedik fejezet. Adam Smith járadék-elmélete	312
Ellentmondások a probléma felvetésében	312
Smith tétele a mezőgazdasági termék iránti kereslet különös jellegéről. Fiziokrata vonás Smith járadék-elméletében. Történeti adalékok	324
A járadék kapcsolata a föld különféle termékeinek kínálatával és keresletével. A járadék megadóztatása	330
A föld termékeinek árváltozásai	339
A járadék mozgására és a különböző társadalmi osztályok érdekeire vonatkozó nézetek	344
Tizenötödik fejezet. Ricardo értéktöbblet-elmélete	346
Értéktöbblet-elképzelésénke összefüggése a profitra és a járadékra vonatkozó nézeteivel	346
Az értéktöbblet problémája	367
Tizenhatodik fejezet. Ricardo profit-elmélete	398
Az értéktöbblet és a profit megkülönböztetésének egyes esetei Ricardónál	398
Az általános profitráta (átlagprofit) (vagy "a profit általános rátája") ("szokásos profit") kialakulása	404
A profitráta esésének törvénye	409
Tizenhetedik fejezet. Ricardo felhalmozás-elmélete. Ennek kritikája. (A válságok kifejtése a tőke alapformájából)	440
Smith és Ricardo hibája, az állandó tőke figyelmen kívül hagyása. Az állandó tőke különböző részeinek újratermelése	440
Az állandó tőke értéke és a termék értéke	443
A tőkefelhalmozás szükséges feltételei. Az állótőke kopása a felhalmozás folyamatában	446
A termelési ágak közti kapcsolat a felhalmozás folyamatában. Az értéktöbblet egy részének közvetlen átváltoztatása állandó tőkévé a mezőgazdaságban és a gépgyártásban	449
A tőkésített értéktöbblet átváltoztatása állandó és változó tőkévé	457
A válságok problémája. (Bevezető megjegyzések)	459
Az áruk túltermelésének tagadása és ugyanakkor a tőke fölös bőségének elismerése Ricardo követőinél	464
Az általános túltermelés tagadása Ricardónál. Az áru és a pénz belső ellentéteiben rejlő válság-lehetőség	466
Ricardo téves nézete a termelés és a fogyasztás viszonyáról	472
A válság lehetőségének valósággá fejlődése. A válság mint a polgári gazdaság összes ellentmondásainak összefoglalása	474
A válság formáiról	480
A termelés és fogyasztás közti ellentmondások. A vezető fogyasztási cikkek túltermelésének átváltozása általános túltermeléssé	483
A termelés bővülése és a piac bővülése közti meg nem felelés. Ricardo a fogyasztás növekedésének és a belső piac bővülésének korlátlan lehetőségéről	489
A termelőerők fejlődése és a fogyasztás korlátozottsága közti ellentmondás mint a túltermelés bázisa. Az általános túltermelés lehetőségének apologetikus tagadása	492
Ricardo nézetei a tőkefelhalmozás különböző fajtáiról és a felhalmozás gazdasági következményeiről	499
Tizennyolcadik fejezet. Különfélék. Ricardóval kapcsolatban. Ricardo befejezése. (John Barton)	512
Bruttó- és nettójövedelem	516
Gépi berendezés	516
Függelék
Jegyzetek	553
Mutató	565
Súlyok, mértékek és pénznemek	575
26/III.
Értéktöbblet-elméletek 3. rész
Tizenkilencedik fejezet. Thomas Robert Malthus	5
Áru és tőke összecserélése	5
Visszatérés az "elidegenítésből eredő profit" nézetéhez	11
A malthusiánusok és ricardiánusok közti civódás a 20-as években; közös nézetük a munkásosztályról	13
Smith érték-elméletének Malthus-féle értelmezése és felhasználása Ricardo ellen	14
A munka változhatatlan értékéről szóló smithi tétel Malthus-féle értelmezése	17
Az érték törvényének módosulásairól szóló ricardoi tételek felhasználása az érték-elmélet ellen	19
Az érték vulgáris definiciója. A relatív munkabér ricardoi felfogása elleni polémia	22
Malthus a termelő munkáról és a felhalmozásról	25
Állandó és változó tőke	27
A malthusi érték-elmélet	30
Túltermelés és "nem-termelő fogyasztók"; egyebek	31
A Ricardo elleni polémia társadalmi lényege. A polgári termelés ellentmondásaira vonatkozó Sismondi-féle nézetek eltorzítása. Az általános túltermelés lehetőségének apologetikus értelmezése	41
A "nem-termelő fogyasztók" elméletének ricardiánus kritikája	48
Malthus írásainak reakciós jellege. "Felső" és "alsó" osztályok fennállásának apológiája	51
A malthusi elvek kifejtése az "Outlines of Political Economy"-ban	53
Huszadik fejezet. A ricardoi iskola felbomlása	59
R. Torrens	59
James Mill	73
Vitairatok	97
McCulloch	152
Wakefield. Ellenvetések Ricardónak a munka értékéről és a földjáradékról szóló elmélete ellen	171
Striling. A profitnak a keresletből és a kínálatból való magyarázás	172
John Stuart Mill: "Some Unsettled Questions etc.", London 1844	173
Befejezés	213
Huszonegyedik fejezet. A közgazdászokkal szembeni ellentét (a ricardoi elmélet bázisán)	214
"The Source and Remedy of the National Difficulties etc. A Letter to Lord John Russell", London, 1821 (névtelenül)	214
Piercy Ravenstone, M. A.: "Thoughts on the Funding System and its Effects". London, 1824. A tőke mint a munkás többletterméke. A tőkés fejlődés ellentmondásos formájának összecserélése a tartalmával; a fejlődés eredményeinek elvetése	232
Hodgskin, "Labour defended against the Clainst of Capital; or the Unproductiveness of Capital proved. By a Labourer", London 1825 (With Reference to the Present Combinations amongst Journeymen); Thomas Hodgskin: "Popular Political Economy. Four Lectures delivered at the London Mechanics' Institution", London 1827	237
Bray mint a közgazdászokkal szembeni ellentét. Bray (J. F.): "Labour's Wrongs and Labour's Remedy etc.", Leeds 1839	288
Huszonkettedik fejezet. Ramsay	295
Kísérlet az állandó és a változó tőke megkülönböztetésére. A tőke mint a termelés "véletlen" feltétele	295
Értéktöbblet és érték. Termelési ár. A profitráta meg nem értése	297
A "bruttóprofit" felosztása "nettóprofitra" (kamat) és "vállalkozói nyereségre". A "felügyeleti munka", a "kockázat" és a "többletnyereség"	318
Huszonharmadik fejezet. Cherbuliez	327
A tőke felosztása munkaeszközökre és létfenntartási eszközökre	327
A munkások tömegének csökkentése az állandó tőke nagyságához képest	329
A profitráta összefüggéséről a tőke szerves összetételével. Az "elsajátítás törvénye"	333
A felhalmozás mint bővített újratermelés	342
Sismondizmus Cherbuliez-ben. A tőke szerves összetétele és annak változásai. A tőke különböző megtérülése	344
Sismondiánus és ricardiánus nézetek ekletikus egyesítése Cherbuliez-nél	360
Huszonkilencedik fejezet. Richard Jones	360
Kiegészítések
A jövedelem és forrásai. A vulgáris gazdaságtan	415
A kamatozó tőke fejlődése a tőkés termelés bázisán	415
Kamatozó tőke és kereskedelmi tőke az ipari tőkéhez való viszonyában. Régebbi formák. Leszármazott formák	428
Az értéktöbblet elosztása. Kamat és ipari profit viszonya	432
Az értéktöbblet átváltozott formáinak megcsontosodása. A kamatozó tőke mint ennek végleges formája. Az ipari profit mint a "tőkés munkabére"	439
Klasszikus és vulgáris gazdaságtan. Munkabér, kamat és járadék mint a piaci ár alkotó eleme	454
Proudhon a kamat ellen. A kamat és a bérmunkarendszer közti összefüggés meg nem értése	475
Luther az uzsoráról. A kamatról szóló nézetek változása a tőkés termelés kifejlődésével	479
Függelék
Jegyzetek	495
Mutató	509
Tárgymutató	522
Súlyok, mértékek és pénznemek	557

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem