Magyarországról

Előszó

Marx és Engels írásaiból és írásaik egyes részeiből összeállított e kötetünk szerkesztésében az a törekvés vezetett bennünket, hogy hű képet adjunk a magyar olvasónak arról, hogyan szemlélte és értékelte a tudományos szocializmus két nagy megalapítója és tanítómestere hazán politikai helyzetét és ennek alakulását, vezető személyiségeinek tevékenységét, a magyarországi munkásmozgalom fejlődését. Úgy gondoljuk, ennek bemutatása elősegíti mind hazánk történetének, mind a történelmi materializmusnak és általában a marxista-leninista világszemléletnek alaposabb megértését. Különösen jó fegyver lehet e kiadvány abban a küzdelemben, amelyet hazánkban és a velünk szomszédos országokban a nacionalizmus maradványai ellen vívnak a kommunisták.
Nemzeti történelmünket egyik legragyogóbb szakasza az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc; ennek emléke és hagyományai ma is elevenen ható tényezők. Érthető, hogy az itt közölt írások jelentős része is erről az időszakról szól. Marx és Engels azonban nem úgy tekintette a magyar forradalmat és szabadságharcot, mint egy kis nép életének nagy, ünnepi eseményét, hanem mint az akkor napirenden lévő európai demokratikus forradalom egyik fontos részét, amely kihatásaival a szocialista forradalom felé vezető utat is egyengetheti. Engels így jellemezte a magyar szabadságharcról szóló, azzal egykorú írásaikat (amelyek legnagyobbrészt a "Neue Rheinische Zeitung"-ban jelentek meg): "Lapunk, a "Neue Rheinische Zeitung", minden más újságnál többet tett a magyar ügy németországi népszerűsítéséért". Vissza