Károly József Irén

Fülszöveg

A századeleji Nagyváradra, a "Holnap városá"-ra emlékező könyvében különös ember alakját idézi fel Dutka Ákos: "Ott sétál például estelenként a poros hársfasorban egy kerek, keményfejű premontrei pap, mintha mindig a távolba nézne, és keresne valamit szúrós, fekete szemével. Két nemzedék Károly tanár urat köszönti benne. Lehetne a második magyar Bolyai, minden váradi tudja róla. Mint diákok szem- és fültanúi voltunk, amikor a főgimnázium szertárából morzejeleket adott le drót nélkül a peceszentmártoni rendházba, tíz kilométernyire a várostól. Pedig akkor Marconinak még a hírét sem hallottuk."
De Károly József Irén (1854-1929) nevéhez nemcsak ez a Váradon rekedt felfedezés fűződik. A múlt század végén, egy akkor igen fontos eszközzel, a kohérrel végzett kísérletei számottevő eredményeket kapcsoltak nevéhez az elektromágneses hullámok vizsgálata terén, Röntgennel szinte egyidőben iskolája fizikai laboratóriumának körülményei között maga is készített röntgenfelvételeket, alapítványával és a kezdeményezésére megszervezett fizikai tanulóversenyekkel olyan világhírű tudósok útnak indításában játszott közre, mint Szilárd Leó és Teller Ede. S hogy a közéleti emberről is szóljunk, egyik úttörője volt Nagyvárad villamosításának, s tervet dolgozott ki a Jád-völgye vízi erőinek hasznosítására.
Heinrich László fizikatörténész ennek a termékeny életű, méltatlanul elfelejtett tudósnak a pályáját rajzolja meg ebben a könyvben. Vissza