A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején

Előszó

A Magyar Tanácsköztársaság rendkívül sokoldalú, fennállása rövid tartamához képest szinte hihetetlennek látszó állami-szervező, gazdasági, szociális és kulturális tevékenysége még hazánk felszabadulása után is sokáig nem részesült még a hivatásos történetírás részéről sem olyan figyelemben, mint ahogyan az hazai, sőt világtörténelmi jelentőségénél fogva is indokolt lett volna. Ennek több oka is volt. Egyrészt a csaknem negyedszázados fasiszta uralom a gyökeréig irtotta ki a Tanácsköztársaság minden vívmányát, még azokat a legszerényebbeket is, amelyeknek helyük lett volna egy valamennyire korszerű polgári államban is; e mellett a legképtelenebb rágalmak tömegével igyekezett a szocialista társadalmi rend első sikeres magyarországi kísérletének még az emlékét is eltemetni. Ugyanakkor pedig, a felszabadulásunk utáni első évtizedben a "személyi kultusznak" a történelemtudományokra is kiterjedő torzító és fékező hatása gátolta a Tanácsköztársaság történetének mélyreható feltárását és jelentőségének megfelelő értékelését. Négy és fél hónap ugyan naptári értelemben véve jelentéktelenül kis idő hazánk ezer-egynéhány éves történelmében, de jelentőségét nem a naptári időtartama, hanem történelmi jellege határozza meg.
Óriási lendületű "úttörő" kísérlet volt ez - Szovjetoroszország után az első, - az emberiség "előtörténetéből" annak valódi történetébe való átlépéshez, amelynek többé eltörölhetetlen határmezsgyéjét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelentette. Vissza