Kartali Kisbíró Kalendáriuma 1993

Előszó

Kedves Olvasó!
Nem szándékozom részletezni, hogy mi mindenre próbáltuk alkalmassá tenni ezen kiadványunkat, sem azt, hogy az egyes írások „beválogatásánál" milyen szempontok szerint mérlegeltünk. Remélem, hogy ez a kalendárium legalább annyira hasznos és érdekes olvasnivalókat tartalmaz, mint az előző kettő.
Viszont reagálni szeretnék azokra a kritikákra, melyek a megjelent versek, novellák színvonalát kifogásolták. Talán ezek az írások formai vagy tartalmi vonatkozásban nem ütik meg azt a mértéket, mely az irodalomtörténet nagyjai közé emelhetné szerzőiket. Ám a magam részéről éppen ebben látom a maradványait annak a minden emberben szunnyadó alkotási vágynak, mely egykoron a népművészet ma már elismert gyöngyszemeit produkálták. Ki tudja, ha ismét működésbe lépne a szájhagyomány csiszoló-válogató ereje, mely értéktelennek ítélt versike lépne elő szívet gyönyörködtető népdallá?!
A Kalendárium helyi jellegéből következik, hogy szeretnénk, ha az itt élők minél több oldalról ismernék meg egymást Meglehet, hogy a boltos is más szemmel néz arra, akiről kiderül, hogy miről álmodik, hogy maga is írogat ezt-azt S talán ennek köszönhetően elmúlik az a hatalmas gátlás a hétköznapi élet emberéből, az a kisebbségi érzés, mely beléfojtja a szót abba, aki nem a legnagyobbak szókincsével, a zseniket jellemző emelkedettséggel fogalmazza meg a számára oly fontos gondolatokat, érzéseket. Talán, ha meg merünk szólalni, idővel meg is tanulunk szólni. Ezért oly fontos, hogy lehetőség szerint minden jelentkező alkotó ember műveiből bekerüljön néhány a Kalendáriumba.
Végezetül kívánok szerkesztőtársaim nevében is minden Kedves Olvasónk számára a következő esztendőre elegendő erőt a problémák leküzdéséhez, és örömökben gazdag, békés új esztendőt! Vissza