| Előszó | 3 |
| A vezénylés elméleti és gyakorlati alapjai (Párkai István) | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A vezénylésről | 7 |
| A vezénylés történetének vázlatos áttekintése | 9 |
| A vezénylés alapvető kérdései | 11 |
| A vezénylés technikája | 11 |
| A mozgás (az ütés) mechanizmusa | 12 |
| Kéztartás | 16 |
| Testtartás | 18 |
| Az ütések elhelyezése a térben | 18 |
| Az avizió, mint a vezénylés alapvető eszköze | 19 |
| Ütemrajzok | 24 |
| Egyszerű ütemfajták ütemrajza | 24 |
| Változó ütemek | 34 |
| Összetett ütemek | 37 |
| Alapformák (egyszerü ütemek) más tartalommal | 51 |
| Aszimmetrikus ütemek | 55 |
| Egyben ütött ütemek | 59 |
| Átmeneti ütemformák | 62 |
| Az avizió | 64 |
| Kezdés súlyos és teljes ütemrészeken | 64 |
| Ütemegységnél rövidebb hangokon való kezdések | 73 |
| A hang megszüntetése | 78 |
| A zene mozgásának érzékeltetése | 85 |
| A ritmus érzékeltetése a vezénylő mozgásban | 85 |
| A tempó változásai | 107 |
| A dinamika vezénylése | 114 |
| A bal kéz szerepe a vezénylésben | 119 |
| Parlando vezénylése | 123 |
| Hangszerkíséretes művek, szólisták, zenekar és énekkar vezénylése | 126 |
| Találkozás a művel (Tillai Aurél) | 129 |
| A mű kiválasztása | 131 |
| A mű megtanulása | 132 |
| Sajtóhibák | 132 |
| Melyiket válasszam? | 136 |
| Régi mesterek | 138 |
| A mű memorizálása a vezénylés szempontjából | 142 |
| Előkészületek a kánon tanítására | 145 |
| Fölkészülés a tanításra | |
| Hangterjedelem | 149 |
| Végszó-technika | 149 |
| Intonációs és egyéb nehézségek | 153 |
| Lélegzetvétel, frazeálás | 153 |
| Fő gondolatok, vezető dallamok | 153 |
| A partitura és a tempó | 158 |
| A mű megfejtése | 164 |
| A költemény | 164 |
| A vers előadása | 167 |
| A kórusmű formája | 167 |
| A hangnem | 170 |
| A dallam | 171 |
| A szólamok együtt | 171 |
| A szolmizálás bejelölése | 180 |
| Az árzis-tézis bejelölése | 187 |
| Fölkészülés a mű vezénylésére | 190 |
| Mikor, mennyit, hogyan? | 191 |
| A kétféle Csalfa sugár (A megformálásról) | 191 |
| A próbától a pódiumig (Sinkovics Georgette) | |
| A kórus képzésének és a művek tanításának módszerei | |
| Bevezetés | 195 |
| Hogyan kezdjünk? | |
| (A kórushangzás kialakításának első lépései) | |
| Hangképzés - Beéneklés | 198 |
| Az egységes hangvétel kialakítása | 198 |
| A bemutató éneklés - előéneklés | 200 |
| A gyakorlás hangereje | 201 |
| A mozgástechnikai alapismeretek | 202 |
| A beéneklő gyakorlattal történő módszeres hangképzés | 203 |
| Az új mű tanítása. A tanítás szervezete | 211 |
| A mű bevezetése, hangulatkeltés | 211 |
| A szólamok tanítása, a szólamtanítás szervezete, tartalma | 211 |
| A szólamtanításnak sajátos feladatai | 214 |
| A mű összeállítása szólamaiból | 219 |
| A kidolgozás | 221 |
| A szereplés pedagógiája | 222 |
| Elmélet a gyakorlatban | 326 |
| Kodály: A süket sógor c. művének részletes tanítási tervezete | 326 |
| Mesterek a mesterségből (Kardos Pál) | |
| Bruno Walter | 251 |
| Wilhelm Furtwangler | 258 |
| Sergio Failoni | 263 |
| Igor Markevics | 266 |
| Fricsay Ferenc | 268 |
| Edwin Fischer | 269 |
| Pablo Casals | 270 |
| Fritz Busch | 271 |
| Hermann Scherchen | 272 |
| Bartók Béla | 272 |
| Zeneszerzők névsora | |
| A művekből vett idézetek sorszámaival és a közölt népdalok kezdő A B C-rendben | 273 |
Folytatás Microsoft-tal