Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században

Tartalom

1. A bizonyítási eszközök fejlődésének vizsgálatáról 11
1.1. Bevezetés 11
1.1.1. Történeti elem a tudományos vizsgálatokban 13
1.1.2. A logikai elem érvényesülése 15
1.1.3. A bizonyítási eszköz 17
1.1.4. A bizonyítási eszközök tartalmi és formai oldala 19
1.2. A bűnügyi tudományrendszer 26
1.2.1. Tudományrendszerek a XVIII-XIX. században 26
1.2.2. A kriminalisztika előzményei 30
2. A bizonyítás jogi kereteinek fejlődése 35
2.1. A gazdasági és társadalmi háttér 35
2.2. A perjog fejlődését befolyásoló kulturális
és tudományos tényezők 44
2.3. Az inquisitio előzményei és tagozódása 52
2.3.1. Az inkvizitorius perstruktúra kialakulása 52
2.3.2. Az inquisitio 56
2.3.3. Az inquisitio generalissima 57
2.3.4. Az inquisitio generális és speciális szakaszai 59
2.3.5. A corpus delicti és megállapításának módszerei 63
2.3.6. Az inquisitio hármas tagozódása 68
2.4. Vizsgálat a magyarországi bírósági gyakorlatban 72
2.4.1. A vizsgálat formái a XVIII. században 72
2.4.2. A XIX. századbeli vizsgálat 81
2.4.3. A vizsgálat alanya 89
3. A tanúbizonyítás és a gyanúsított vallatása 95
3.1. A tanú és a gyanúsított vallatási szabályok
tudományos alapjairól 95
3.1.1. A filozófia és a logika hatása 95
3.1.2. A pszichológia hatása a kihallgatási módszerekre 99
3.1.3. A kihallgatási metodika jogi szabályozásának fejlődése 101
3.2. A tanúbizonyítás 104
3.2.1. A történeti előzményekről 104
3.2.2. A tanúbizonyítás előzményei Magyarországon 110
3.2.3. A tanú fogalmának fejlődése 113
3.2.3.1. A tanú személyével kapcsolatos követelmények 113
3.2.3.2. A tanú ismeretszerzési tevékenysége 117
3.2.3.3. A tanú bekapcsolása a perbe 122
3.2.4. A tanú kihallgatása 125
3.2.4.1. A kihallgatás előkészítése. Kérdőpontok 125
3.2.4.2. A tanúkihallgatás lefolyása 131
3.2.4.3. A tanúeskü 141
3.2.5. A tanú személyének és vallomásának értékelése 142
3.2.5.1. A vallomásértékelési aritmetika 145
3.2.5.2. A tanúvallomások tartalmi értékelése 149
3.3. A gyanúsított vallatása 152
3.3.1. A történeti előzményekről 152
3.3.2. A gyanúsított és perbeli helyzete 158
3.3.3. „A jó szándékú vallatás" 162
3.3.3.1. A vallatási szabályok áttekintése 162
3.3.3.2. Felkészülés a gyanúsított vallatására 165
3.3.3.3. Kérdőpontok összeállítása 167
3.3.3.4. A vallatás lefolyása 173
3.3.3.5. A gyanúsított kihallgatása 178
3.3.3.6. A sommás vallatás 184
3.3.4. A tortúra alatti vallatás 187
3.3.5. A gyanúsított vallomásának értékelése 191
3.3.5.1. A beismerés értékelése 191
3.3.5.2. A bűntársak vallomásainak értékelése 196
3.4. A szembesítés 199
3.4.1. Szembesítés az inkvizitorius vizsgálatban 199
3.4.2. A személyes szembesítés 201
3.4.3. Személyek és tárgyak felismertetése Real-Confrontatio 207
3.5. A vallomásrögzítés szabályozása 210
3.5.1. A gyanúsított és a tanú vallomásainak rögzítése 210
3.5.2. Magatartási jegyzőkönyvek és egyéb vizsgálati iratok 213
4. A tárgyi bizonyítás. A szemle. A szakértők 219
4.1. A tárgyi bizonyítás előzményei 219
4.1.1. A testi bizonyítás 219
4.1.2. A közkiáltás és a nyomkövetés (nyomon üldözés) 221
4.1.3. A bűntárgyak 224
4.2. A tárgyi bizonyítás tudományos-technikai háttere 226
4.2.1. A tárgyi bizonyítás ismeretelméleti alapjainak fejlődése 226
4.2.2. Az orvostudomány hatása a tárgyi bizonyításra 232
4.2.3. A bírósági orvostan kialakulása 236
4.2.4. A fizika, a kémia és a tárgyi bizonyítás 241
4.2.5. A bírósági kémia 243
4.3. A szemle 247
4.3.1. A szemle előzményei 247
4.3.2. A szemle a XVIII-XIX. századbeli bűnperben 252
4.3.2.1. A szemle szabályozása, az inkvizitorius perjogi
kódexekben 252
4.3.2.2. A szemle szabályozása a magyar perjogban 256
4.3.3. A szemle alanya 260
4.3.4. A szemle tárgya 263
4.3.4.1. A testek, mint szemletárgyak 263
4.3.4.2. A bűntett eszköze 265
4.3.4.3. A bűnmaradvány és a nyom 266
4.3.4.4. Az állapot, mint szemletárgy 270
4.3.5. A szemle lefolyása 272
4.3.5.1. Az érzéki észlelés szerepe a szemle során 272
4.3.5.2. A szemle szakaszai 275
4.3.6. A szemle megállapításainak alkalmazása 279
4.4. Szakértői bizonyítás 281
4.4.1. A történeti előzményekről 281
4.4.2. A szakértői bizonyítás jogi szabályozása 284
4.4.2.1. Szakértő a legálisan kötött bizonyítási rendszerben 284
4.4.2.2. Szakértői bizonyítás a XIX. században 287
4.4.3. Az orvosszakértők 289
4.4.3.1. Orvosszakértés Magyarországon a XVIII-XIX.
században 289
4.4.3.2. Az orvosszakértői vizsgálatok alanya 294
4.4.4. Az orvosszakértői tevékenység 298
4.4.4.1. Az orvos szakértés egyes módszertani kérdéseiről 298
4.4.4.2. A sérülések jogi minősítése 301
4.4.4.3. A halottszemle 305
4.4.4.4. A boncolás 308
4.4.5. Az orvosi szakvélemények értékelése és felülvizsgálata 317
4.4.6. A bírósági kémiai vizsgálatok 324
4.4.6.1. Méregjegyek 324
4.4.6.2. Méregkimutatási vizsgálatok 326
4.4.6.3. A bírósági kémiai vizsgálatok hatóterületének
szélesítése 333
4.4.7. Iratok vizsgálata 336
4.4.7.1. Okiratok vizsgálatának előzményei 336
4.4.7.2. Iratvizsgálatok a XVIII. században 340
4.4.7.3. A tudományos fejlődés hatása az iratvizsgálatokra 346
5. Az indiciumbizonyítás 355
5.1. Az indiciumok alkalmazásának előzményei 355
5.2. Az indiciumok a késői feudalizmus per jogában 357
5.2.1. Az indiciumok fajtái 362
5.2.2. A segédindiciumok. Adminicula 366
5.2.3. A közvélemény szerepe az indiciumbizonyításban 368
5.2.4. Az általános és különös indiciumok 373
5.3. Az indiciumokat közvetítő bizonyítási eszközökről 378
5.3.1. Szemle és okiratok 378
5.3.2. Indiciumok bizonyítása tanúvallomások útján 380
5.4. Az indiciumok alkalmazásához fűződő perjogi
következmények 382
összefoglalás 387
Tárgymutató 395
CoflepHcamie 405
Inhaltsübersicht 407

Témakörök