A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Démonikus és szakrális világok határán

Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára

Démonikus és szakrális világok határán
Szerző

'Katona Imre: Démonikus és szakrális világok határán ' összes példány
Kiadó: MTA Néprajzi Kutatóintézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 642 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-567-016-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Köszöntő
A második világháború után munkába állt néprajzkutató nemzedék tagjai számban növekedve, céljaikat és módszereiket az elődeikhez képest kibővítve és átalakítva végezték kutatásaikat.... Tovább

Előszó

Köszöntő
A második világháború után munkába állt néprajzkutató nemzedék tagjai számban növekedve, céljaikat és módszereiket az elődeikhez képest kibővítve és átalakítva végezték kutatásaikat. Természetesen nem lehet merev határt húzni az akkori „idősebbek" és „fiatalabbak" között, hiszen voltaképpen nem nemzedéki különbségek voltak közöttük, kifogástalan együttműködésről beszélhetünk. A Néprajzi Múzeumban dolgozó „idősebb" Szendrey Ákos életkora szerint nem volt még öreg, amikor az egyetemről frissen kikerült Diószegi Vilmos kezdő múzeológusként dolgozni kezdett s lépésről-lépésre egyre mélyebbre ásott ugyanazon a kutatási területen, amelyet Szendrey Ákos művelt. Nyilvánvalóan voltak közöttük eltérések, ám nem kerültek szembe egymással. Azért választottam példának éppen őket, mert a hiedelemkutatásról kívánok szólni. Annak ellenére, hogy a Györffy-Bátky-Viski nemzedék a 30-as években az akkor rendelkezésükre álló adatok, ismeretek birtokában megvalósíthatta a négy kötetes nagy néprajzi összefoglalást, a „Magyarság néprajzát", a tudományszak művelői talán éppen a monográfia tanulságaiból vonták le azt a következtetést, hogy kiterjedt, új követelmények szerint végzett helyszíni adatgyűjtésre van szükség, valamint azt is, hogy a korábbinál erősebben kell törekedni történeti források feltárására. Ennek a kezdeményezésnek voltak előzményei a két háború közötti korszakban is. Elegendő Györffy István iskolájára gondolnunk, hiszen Györffy tanítványaitól mindenekelőtt alapos helyszíni adatfeltáró gyűjtőmunkát kívánt, e téren maga is példát mutatva. Az azonban bizonyos, hogy a gyűjtést végző kutatók szemlélete jelentősen kibővült. Erősödött az igény a társadalom alaposabb megismerésére. A kutatók felismerték, hogy nem homogén, hanem tagolt társadalom kultúráját vizsgálják s mint a társadalomnak, úgy kultúrájának is van története. Megerősödött tehát a történeti szemlélet, elterjedt a történeti módszerek alkalmazása. Több európai példa, kísérlet után teret hódított a jelenségek térbeli elterjedésének vizsgálata. Mind szűkebb, mind tágabb területen [térképek készültek, bőséges új lehetőségeket kínálván az elemzéseknek. Jelentős szemléleti és módszerbeli gazdagodásról, bővülésről adhatunk tehát számot. Ha Egyszer valaki számba veszi néprajzi adattáraink, főleg a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárának második világháború utáni gyarapodását, hatalmas mennyiségi és tartalmi fejlődést fog tudni kimutatni. Vissza

Tartalom

ifj. KODOLÁNYI János: Köszöntő 13
I. Mitikus témák: földistenről, sámánokról, mitikus hősökről 23
VARGYAS Gábor: Yiang Su: a brú földisten 25
KATONA Imre: Kísérlet a vallási alapfogalmak meghatározására 39
(A mana hit afrikai alakváltozatai)
HOPPÁL Mihály: Sámánizmus és animizmus 47
URAY-KŐHALMI Katalin: A jó nővér, a rossz nővér és a fehér nyúl 63
NAGY Zoltán: A jávorszarvas - egy hanti áldozati tárgy ürügyén 73
II. Jóslatok, álmok, hiedelmek: boszorkányokról, szépasszonyokról, ördögökről 93
SÁRKÁNY Mihály: „Igaz" történetek kikuju boszorkányokról 95
KLANICZAY Gábor: A rontás- és gyógyításelbeszélések struktúrája: maleficium és csoda 103
TÓTH G. Péter: „Jol tudom az én testemet a tüz emészti meg, de már én arról nem tehetek. " Három történet egy 18. századi boszorkányról a bírósági eljárás tükrében 121
ERDÉSZ Sándor: Boszorkány a nyírségi néphagyományban 163
GRYNAEUS Tamás: Szépasszonyok és tudósok Dávodon 189
FRAZON Zsófia: Az ördög alakja és az ördögszövetség motívuma a magyarországi boszorkányperekben és a hiedelemmondákban 205
TARI Lujza: Zene és hiedelem 231
SZILÁGYI Miklós: Néphitadatközlők - manapság. Kisújszállási példák 263
PALÁDI-KOVÁCS Attila Adatok a régi Torna megye népi hitvilágához 279
KESZEG Vilmos A hiedelemmondák morfológiai elemzésének néhány tanulsága 295
Annamária LAMMEL: Látni ami nem létezik: néphit és percepció 311
CSONKA-TAKÁCS Eszter: Elváltás a magyar néphitben 321
DEMÉNY István Pál: A darázs lenyelése 333
GÖRÖG Veronika: Predesztináció és álom a mesében 345
SZEMERKENYI Ágnes: "A' Rózsának is mindenkor szomszédgya a' tövis" 363
BENEDEK Katalin Mesei motívumok rendszere. A novellamesék sajátosságai 373
LANDGRAF Ildikó Két műfaj határán. Fogalomhasználat és rendszerezési kérdések a magyar mondakutatásban 407
III. Szentkultusz, vallásos szokások és hiedelmek összefüggései
LOVÁSZ Irén: A szakrális kommunikáció elméletéhez 419
KÜLLŐS Imola: Egy református parasztpróféta Mária-látomásai 441
KRIZA Ildikó: Erdélyi szombatos énekek 455
BARNA Gábor: Remeték a XVIII. századi egri egyházmegyében 467
SÁNDOR Ildikó: Búcsújárás és engesztelés a homokkomáromi kegy helyen. Adatok egy szent hely kontinuitásának és megújulásának kérdéséhez 477
L. IMRE Mária: „Szent Bálint, gyógyítója lelki és testi szükségeknek" (Adatok dél-dunántúli kultuszához és ikonográfiájához) 487
SZIGETI Jenő: Skaricza Máté. Szegedi Kis István életrajzának egyik vallásnéprajzi motívuma 501
TÁTRAI Zsuzsa: Szt. Erzsébet legendája és a pünkösdölés 507
IV. Ünnepek, hétköznapok, közösségi autonómiák, egyéni törekvések, a gyakorlat és az írásbafoglalt jogszabályok tükrében 519
KRISTÓF Ildikó: „Rendeld el házadat, mert meghalsz." A végrendelet készítés normái és formái a 16-17. századi magyarországi falvakban és mezővárosokban 521
ÉGETŐ Melinda: Írott és íratlan törvény nyugat-dunántúli szőlőhegyek életében a 17-18. században 557
ZENTAI Tünde: A lakáskultúra emlékei a boszorkányperekben 574
JÁVOR Kata: Mai falusi folyamatok. A paraszti kultúra felbomlásának dinamikája 583
FLÓRIÁN Mária: „Ruha teszi az embert" 597
NAGY Ilona: Esettanulmány az ajándékozás antropológiájához: az ötvenévesek megajándékozása 607
SZACSVAY Éva: Karácsom-ünnep változásai 617
GYÖRGYI Erzsébet: Apor Péter kultúrája és a „náj módi" 625
ANGYAL Katalin: Pécs Éva munkainak bibliográfiája 1958-1999 631

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv