1.031.350

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Katonapolitika és hadsereg

1920-1944

Szerző

Kiadó: Ister Kiadó és Kulturális Szolgáltató Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 293 oldal
Sorozatcím: Láthatár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-9243-16-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

"Az 1921 -tői 1926-ig terjedő időszakban a magyar politika fő törekvése az volt, hogy a Katonai Ellenőrző Bizottság kijátszásával lehetőség szerint megőrizze a hadsereg... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

"Az 1921 -tői 1926-ig terjedő időszakban a magyar politika fő törekvése az volt, hogy a Katonai Ellenőrző Bizottság kijátszásával lehetőség szerint megőrizze a hadsereg rejtett felszerelését, s a politikai célkitűzéseknek megfelelően, minél kedvezőbb előfeltételeket teremtsen a fegyverkezés kellő időben való megkezdéséhez. A cél egyértelmű volt: harc a trianoni döntések megváltoztatásáért, az elveszített területek visszaszerzéséért, egyelőre a politika, később a fegyveres harc eszközével.
A helyzet alakulása 1927-ben tette lehetővé, hogy az ország kilépjen külpolitikai elszigeteltségéből, s aktív külpolitikába és konkrét katonai előkészületekbe kezdhessen. Azon esztendő március 31-ével ugyanis a Nagykövetek Tanácsa beszüntette a Katonai Ellenőrző Bizottság működését, így a közvetlen ellenőrzés megszűnt, melynek szerepét a Népszövetség által elrendelhető alkalmi vizsgálatok vették át. A külföldi kölcsönök hatására bekövetkezett gazdasági stabilizáció is aktivitásra serkentette a magyar kormányt. Bethlen István miniszterelnök Horthyhoz írt levelében már 1926 végén a katonai ellenőrzés mielőbbi lezárását és a hadsereg kiépítésének megkezdését jelölte meg következő lépésként, valamint olyan külpolitikai erőfeszítéseket tartott kívánatosnak, melyek alkalmasak a kisantant szétrobbantására. Olyan szövetséges partnert kellett keresni, mely támogatást tud nyújtani mind a nemzetközi politika porondján, mind pedig a fegyverkezésben. Maga Horthy is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a jövő háborúja szövetséges államcsoportok összecsapása lesz, ezért a kis nemzetek sorsa attól függ, kinek az oldalán harcolnak majd. Az ország teljesen védtelen a kisantanttal szemben, ha megfelelő patrónust nem talál. Erre a szerepre miniszterelnökével egyetértésben a békeszerződéssel elégedetlen Olaszországot találta a legalkalmasabbnak." Vissza

Tartalom

Adalékok a magyar kormányok katonapolitikájához 1927-1936 5
A hadsereg törekvései a színházi cenzúra bevezetésére a harmincas évek első felében 42
Revízió háború nélkül? 65
Ellentétek a magyar politikai és hadseregvezetés között az 1939-es lengyel-német háború megítélésében 77
A magyar katonai vezetés szerepe a Szovjetunió elleni hadba lépésben 98
A hadba lépés felelősségéről 128
Változás a magyar királyi honvéd vezérkar élén 1941-ben 174
A magyar elszakadási törekvések és a hadsereg 1943-ban 188
Egy honvédelmi miniszter távozása 242
Klessheim és a Sztójay-kormány megalakítása 262
Ki akart itt kiugrást? 285
A kötetben olvasható tanulmányok első megjelenési helye 293

Dombrády Lóránd

Dombrády Lóránd műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dombrády Lóránd könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv