1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A főváros könyvtárának története I.

1945-ig

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 420 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-581-434-8
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Száz év a történelem évezredeihez viszonyítva nem jelentős idő. Az egyes emberek életében azonban csak keveseknek adatik meg, hogy megérjék ezt a kort. Száz esztendő egy intézmény történetében... Tovább

Előszó

Száz év a történelem évezredeihez viszonyítva nem jelentős idő. Az egyes emberek életében azonban csak keveseknek adatik meg, hogy megérjék ezt a kort. Száz esztendő egy intézmény történetében egyszerre történelmi és emberi léptékkel is mérhető idő. Egy ilyen ünnepi alkalom megfelelő arra, hogy megálljunk egy pillanatra, számba vegyük az eltelt évtizedeket és elődeink munkásságát. Hajlamosak vagyunk azonban a magunk hiányos emlékei és tapasztalatai alapján megítélni a történelmet, ezért nélkülözhetetlen a kollektív emlékekre és szavahihető forrásokra támaszkodó tudományos feldolgozás. Célunk az, hogy valós képet kapjunk saját múltunkról - hisz csak így kaphatunk választ a ma kérdéseire is.
A főváros bibliotékájának története több egy intézmény történeténél. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest egyik legjelentősebb kulturális közintézménye, a hazai könyvtári rendszer meghatározó tagja. Az elmúlt évszázad története bővelkedik nagy ívű szakmai programok kidolgozásában, s azok részleges vagy teljes megvalósításában. Elődeink folyamatosan azért dolgoztak, hogy a könyvtár szakmai koncepcióját az adott kor követelményeinek megfelelően gondolják újra, hiszen minden korszak új és új kihívások elé állította a Fővárosi Könyvtárat. Évtizedeken át állandó feladatot jelentett az intézmény megfelelő fizikai környezetének kialakítása. Tervek születtek, mai szemmel nézve is izgalmas és modern elképzelések. A legnagyobb szabásút Lajta Béla készítette; Szabó Ervinnel közösen alkották meg egy új központi könyvtárépület, egy közművelődési palota tervét.
Elképzeléseiket azonban elsodorta az első világháború. Ezután úgy tűnt, a Wenckheim palotában 1931-ben megnyitott új épület jelenti a megoldást. Újabb három évtized múltán, a hatvanas-hetvenes években azonban újra felmerültek a korábban megoldottnak hitt problémák.
Az ezt követő évtizedek története a folyamatos megoldáskeresések és döntéshalasztások története. Ennek ellenére az 199o-es évek jelentős eredményeket is hoztak: a Zenei Gyűjtemény méltó elhelyezést kapott a Pálffy-palotában, illetve megépült a könyvtári háttérmunkát hatékonyan segítő Szolgáltatóház. A központi könyvtár helyzetének reméljük végleges megoldását jelentette 1997-ben a Fővárosi Közgyűlés azon döntése, melynek értelmében a palotakönyvtárat felújították és a mai igényeknek megfelelően kibővítették. Ez lehetőséget biztosított egy igazán korszerű központi könyvtár működtetésére és egyben lendületet adott a hálózat megújulásának is. Ez azonban már a ma története. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 11
PEST ÉS BUDA KÖNYVTÁRI NYILVÁNOSSÁGÁNAK KIALAKULÁSA FRANK IGNÁC KÖNYVTÁRALAPÍTÓ TERVE 19
Pest és Buda könyvtári nyilvánossága - felvilágosodás, reformkor 19
Pest város első, //virtuális,, könyvtára, a Frank könyvtár 23
Az adomány; A Frank hagyomány sorsa az önkényuralom korában
KÖNYVTÁRALAPÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KIEGYEZÉS ÉS A VÁROSEGYESÍTÉS UTÁN 27
Kezdeményezések polgári könyvtár létrehozására - városi könyvtár mint általános közművelődési könyvtár 27
A Pesti Népoktatási Kör indítványa; Toldy Ferenc javaslata (1868); Elhúzódó tervezés - lemondás a városi polgári könyvtárról (1868-1875); A Pesti Népoktatási Kör újabb javaslatai várostörténeti gyűjtemény (könyvtár és múzeum) 32
Könyvtár és múzeum; Ki gyűjtse a helytörténeti irodalmat?
A városigazgatási szakkönyvtár alapjainak lerakása: a fővárosi statisztikai hivatal könyvtára (1870-1903) 34
A fővárosi (előbb: városi) statisztikai hivatal létrejötte; A könyvtár működési keretei; A könyvtár jellege; A fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának helye a magyar és a fővárosi könyvtárügyben
AZ 1890-ES ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS KÖNYVTÁRA (1893-1903) 41
Polgári kezdeményezés a városi könyvtár megteremtésére: a Budai (Budapesti) Könyvtár Egyesület (1891-1919) 42
Intézkedések a közigazgatási szakkönyvtár megteremtésére (1891-1893) 44
Budapest Fő- és Székváros Könyvtára (1893-1903) 45
A könyvtár kialakítása; A fénykor (1900-1903); A könyvtár jellege - az állomány összetétele; Az olvasótábor; A fiatalok beáramlása; A Budapestensia; A könyvtár tíz évének mérlege
AZ ÚJJÁSZERVEZÉSTŐL A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRIG A FŐVÁROSI KÖNYVTÁR INDULÁSA (1903-1909) 55
A könyvtár ügyének újragondolása 55
A vita állomásai; A nézetek döntő összeütközése: az 1903. jan. 21-i közgyűlés; Toldy László kudarcának okai; Az átszervezés első lépései az első hivatásos könyvtárosok: Szabó Ervin és Gárdonyi Albert 61
Szabó Ervin; A könyvtárnoki státus elnyerése; Gárdonyi Albert újrakezdés és alapozás (1903-1906) 66
A feldolgozóm unka; Az olvasók kiszolgálása, könyvtár nyitás; Állományépítés; A személyzet; Az új igazgató: Thirring Gusztáv; Szabó Ervin betegségének következményei „Csőd és blamázs"?
A feldolgozott gyűjteménytől a korszerűen működő társadalomtudományi könyvtárig (1907-1909) 71
Az új könyvtár koncepciója; Az állomány átstrukturálása; A könyvtár használói; Az olvasószolgálati tevékenység keretei; Aktív referensz szolgálat; Tematikus bibliográfiák;
Szabó Ervin személyzeti politikája; Összegezés
A VÁROSI KÖNYVTÁR ÚJ MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ 1910-ES ÉV ESEMÉNYEI 85
A public library eszméjének megjelenése magyarországon a 19. század végén 86
A szabadtanítás szerepe a magyarországi public library mozgalom kibontakozásában. Szabó Ervin bekapcsolódása 89
A public library szabó ervin-i koncepciójának kidolgozása. a koncepció vitája 92
Az Országos Szabadtanítási Kongresszus; A Fővárosi Könyvtár műhelymunkája
A hivatalos könyvtárpolitika lépései a modern nyilvános könyvtár létrehozására 99
A nézőpontok közeledése: Gulyás Pál kézikönyve - Szabó Ervin reflektálása
A fővárosi szociálpolitikai program 101
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának emlékirata a Budapesten létesítendő közművelődési könyvtár ügyében 103
A nyilvános közkönyvtár terve: Szabó Ervin Emlékirata és annak fogadtatása 105
Az Emlékirat; A fogadtatás
Eltérő szakmai nézőpontok az új könyvtár koncepciójáról 107
Milyen funkciót kapjon a központi könyvtár?; Munkamegosztás és kooperáció a budapesti könyvtárak között; Az iskolai könyvtárak beolvasztása az új könyvtárba; A könyvtár és a
Népház kapcsolata; A fenntartási költségek és a kölcsönzési díj kérdése; Szabó Ervin és Gulyás Pál
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁR MEGALAPOZÁSA ÉS INDULÁSA (1911-1914) 115
Könyvtárpalota tervezése 115
Az optimista kezdet; Szabó Ervin szakmai terve; Tervpályázat; Lajta Béla Tisza Kálmán téri terve; A tervezett építkezés sorsa; A Kálvin téri terv; A végjáték; A kudarc okairól új otthon: a Gróf Károlyi utcai épület 126
„Úgy éreztük, lehetetlen tovább dolgoznunk"; Átköltözés a Gróf Károlyi utcai épületbe; A könyvtár új otthona
A fiókkönyvtárak hálózatának kiépítése 132
Eltérő elképzelések a fiókkönyvtárak létrehozására; A beolvasztás, mint forrásbiztosítás; Fiókkönyvtárak létrehozása a szociálpolitika keretében; A lakásépítési program keretében lakótelepekre tervezett könyvtárak; Adományozott - szabad mozgásteret biztosító - könyvtárak; Megvalósult fiókkönyvtárak, megvalósulatlan kezdeményezések; Szabó Ervin a fiókokról; A fiókok központi irányítása, használatuk jellege; A fiókhálózat kiépítésének könyvtárpolitikai jelentősége; A fiókok társadalmi fogadtatása; Sajtóvisszhang
A központi könyvtár állományának alakulása 144
Új állományépítési koncepció; A gyarapodás adatai; Antikvár vásárlások, hagyatékok, ajándékok; A hagyatékok és ajándékok szerepe a gyűjtemény jellegének módosulásában; Viták az állomány ideológiai jellegéről
A fiókkönyvtárak állományának kialakulása 155
„Mit olvasnak és mit olvassanak?"; Az állomány építés elvi kérdései; A Mintajegyzék; az olvasótábor alakulása 158
Az egyes egységek jellemzői; Az új olvasótábor; A felnőtt olvasók; Szabó Ervin koncepciója a gyerekek könyvtári ellátására; Budapest ifjúságának könyvellátása
A könyvtártechnológia megújítása 165
Raktározás, állománykezelés; A katalógusok formai megújítása; A Tizedes Osztályozás bevezetése; A nyilvános szolgálat technológiájának megújítása
Személyzeti kérdések 169
Változások a könyvtár vezetői tisztségeiben; A keretek bővülése és differenciálódása; A könyvtár mint üzem; A női munkáéról kérdése; A „Szabó-iskola"; Kísérlet a nyitásra: Babits és Szabó Ervin; Törésvonalak, belső ellenzék
Törekvések a magyar könyvtárügy második központjának megteremtésére 177
Szembekerülés a hivatalos könyvtárügyi irányítással; A publikációs csatornák és a könyvtárügyi kiadványok párharca; A könyvtárpolitikai irányzatok ütközése; A törekvések ideiglenes megtorpanása
A KÖNYVTÁR AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN (1914-1918) 183
A működési feltételek alakulása 184
A költségvetés; A helyiségek kinövése, bővítések; A személyzet
Állománygyarapítás háborús körülmények között 187
Az állománygyarapítás tartalmi kérdései; Az olvasótábor alakulása; A sebesültek, hadifoglyok és a fronton harcolók könyvellátása
A könyvtárhasználati és olvasási szokások változásai 192
Helyben olvasás - kölcsönzés; A szabadpolc térhódítása; Az olvasói igények és a könyvtár célkitűzései; A fiókkönyvtárak olvasói; A Fővárosi Könyvtár irodalompolitikája és a Nyugat
A különgyűjtemények kiemelt szerepe 197
A Budapest Gyűjtemény; A Keleti Gyűjteménnyel kapcsolatos tervek
A könyvtár és a béketörekvések 201
Az elvi állásfoglalás; A békemozgalom irodalmának beszerzése és népszerűsítése;
A legalitás határain belül
A Szabó Ervin-i korszak lezárulása 204
Szabó Ervin betegsége, halála, búcsúztatása; Könyvtárosi életművének első értékelései;
Szabó Ervin könyvhagyatéka; Szabó Ervin hátrahagyott gondolatai a könyvtár háború után várható helyzetéről és feladatairól
A KÖNYVTÁR A FORRADALMAK KORÁBAN (1918-1919) 208
A Fővárosi Könyvtár a polgári forradalom időszakában 208
új könyvtárpolitikai koncepció kidolgozása 209
A Tanácsköztársaság. A könyvtárügy új jogi és szervezeti keretei 211
„Társadalomtudományi Szabó Ervin Könyvtáré 212
(A központi könyvtárra vonatkozó tervek alakulása)
A fővárost átfogó egységes közművelődési könyvtárhálózat 216
tervének alakulása
Az optimista indulás (április - május); Beszűkülő lehetőségek (június - július); Az ideológia
behatolása a közművelődési könyvtárügybe; Megvalósult könyvtárszervezések
Központosító koncepció - könyvtári kisüzemek 222
(Hivatali-, munkás- és iskolai könyvtárak)
Gyári munkáskönyvtárak; Az ifjúság könyvtári ellátása
A könyvtári élet hétköznapjai a Tanácsköztársaság alatt 226
A könyvtár és olvasói; Feldolgozó munka; A könyvtár személyzete
A könyvtár tevékenységének társadalmi megítélése 229
az összeomlás napjainak krónikája 231
VÁLSÁG - VÁLTÁS - KONSZOLIDÁCIÓ 233
A KÖNYVTÁR AZ ELLENFORRADALOM ÉS A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBAN
A vezetőség leváltása. harcok a könyvtárvezetői pozícióért 235
Kremmer Dezső vezetői megbízatásának körülményei; Kísérletek Kremmer leváltására
Paradigmaváltás a könyvtárban 238
Kremmer Dezső koncepciója; Minisztériumi vizsgálat a könyvtár ügyében;
A Gulyás - Melich koncepció; A javaslatok elutasítása
Az állomány alakulása 245
Az állomány szelektálása (könyvkivonások, indexek, zárt anyag); A gyűjtőköri elvek
megváltoztatása; Az elvek és a valóság: a könyvtár állományának tényleges gyarapodása;
A Fővárosi Könyvtár „könyvosztó" és „cenzúrázó" szerepe
Különgyűjtemények 254
A Budapest Gyűjtemény; A Keleti Gyűjtemény
A fiókhálózat alakulása 256
A romlás évei; Közjáték: egy központi népkönyvtár terve; A fellendülés
Az olvasótábor alakulása 263
A központi könyvtár olvasói; A fiókkönyvtárak olvasótáborának alakulása;
Az időleges visszaesés okai
A személyzet alakulása 265
A Szabó-iskola megrostálása; Mélyponton; Az új könyvtárosi gárda kialakulása
A társadalmi kapcsolatok újraszövése 269
A társadalmi elszigeteltségből való fokozatos kilépés; A feléledő lokálpatriotizmus és a Budapest
Gyűjtemény lehetőségének kihasználása; A szakmai elszigeteltségből való kitörés
Kremmer Dezső halála, egy átmeneti korszak lezárulta 274
A MÁSODIK FÉNYKOR, ÁRNYÉKOKKAL
A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉVEITŐL A HÁBORÚ KITÖRÉSÉIG 276
Az új igazgató: Enywári Jenő 277
A könyvtár palotát kap 279
A Wenckheim-palota története; Kezdeményezések a központi könyvtár jobb elhelyezéséért;
Az épület megvásárlása; Az átalakítás megtervezése. Új könyvtári koncepció - új könyvtárépület;
Az könyvtárrá alakítás gyakorlati megvalósítása; Az új központi könyvtár (terek és funkciók);
Beköltözés, megnyitás, fogadtatás
Hálózatépítési törekvések: növelés - megerősítés - megtartás 293
A fiókkönyvtárak számának növelése (Megvalósult és megvalósulatlan tervek); Terv a peremvárosok ellátására; A létrejött könyvtárak megerősödése; A hálózat növekedésének megállása.
Javítás helyiségcserékkel; Tervek mozgókönyvtár üzembeállítására (Kísérlet a hálózat bővítésére)
A központi könyvtár állományának alakulása 299
A gyarapítás anyagi lehetőségeinek változása; Általános tudományos könyvtári koncepció és az állománygyarapítás gyakorlata; A társadalomtudományi állomány alakulása; A határon kívüli magyar vonatkozású irodalom gyűjtése; Adományok, hagyatékok; Az állomány feltárása
A helytörténeti állomány alakulása (A budapest gyűjtemény) 306
A fiókkönyvtárak állományának alakulása 309
A könyvtár irodalompolitikai - állománygyarapítási koncepciója; A fiókkönyvtárak állománya
AZ olvasótábor változásai 313
Általános tendenciák; A központi könyvtár olvasói; Központi városi könyvtári funkciók átszivárgása a hálózatba; A hálózat olvasóközönsége: a munkásosztály a könyvtárba megy;
A hálózat olvasóközönsége: tanulók, gyerekek; A könyvtár mint melegedő
A központi könyvtár információközvetítő szerepe 319
A hálózat olvasmányközvetítő szerepe 322
A közvetített irodalom fő jellemzői; A magyar irodalom olvasottsága; A külföldi irodalom olvasása; Az egyes társadalmi rétegek könyvtárhasználói arculata;
A könyvtár olvasmányközvetítő szerepe tanulóknál
A könyvtárosok és az intézmény politikai szerepvállalása 327
(válaszok a kor kihívásaira)
A Bartha Miklós Társaság és a könyvtár kapcsolata (Szociálpolitikai válasz a népi mozgalom eszmei alapján); Neokatolikus válasz a kor kérdéseire; A Gömbös Gyula-i ideológia megjelenése
a könyvtárban; Hamvas Béla válság-értelmezése
A főváros könyvtárának története 1945-ig
A Fővárosi Könyvtár és az országos könyvtárpolitika 333
A központi könyvtár helye a könyvtári rendszerben; A Fővárosi Könyvtár és a
Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete
A KÖNYVTÁR A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 335
A „távoli" háború (1939-1943) 335
A háború és a könyvtárosok magatartása; Működési feltételek: helyiségviszonyok, személyzeti ellátás; Az állomány alakulása; Az olvasóközönség alakulása 1944. A német megszállás, a nyilas uralom könyvtári következményei 341
Kiéleződő politikai harcok a könyvtárban; Az 1944-es zsidótörvény és a könyvtár; Fegyelmi vizsgálat a vezetők ellen. A könyvtárvezetés leváltása; A háborús események hatása a könyvtár olvasóforgalmára; Az állomány mentése; In memóriám Kelényi Béla Ottó; Az ostrom előtti időszak a központban és a hálózatban
Budapest ostroma 350
A fiókkönyvtárak sorsa; A Wenckheim-palota az ostrom alatt
Mint a hajótöröttek 352
JEGYZETEK 355
KRONOLÓGIA 400
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 409

Katsányi Sándor

Katsányi Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Katsányi Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A főváros könyvtárának története I. A főváros könyvtárának története I. A főváros könyvtárának története I. A főváros könyvtárának története I.

A borító sarkai enyhén kopottak.

Állapot:
4.480 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv