Magyar nemzetközi kollíziós magánjog

Egyetemi tankönyv

Szerző

'Kecskés László: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog ' összes példány

Kiadó:	Logod Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-7144-8
Megjegyzés:	3. kiegészített, javított kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor 1981-ben a 40-es évek végén megszüntetett Miskolci Jogakadémia szellemi örököseként létrehozták a Miskolci Egyetem keretében az Állam- és Jogtudományi Kart, felmerült - többek között - az a kérdés; hogy milyen tanterv szerint induljon meg a hagyományosan nemzetközi magánjognak nevezett tantárgy oktatása.
Akkor már évtizedek óta dúlt a vita azon, hogy a nemzetközi magánjogot ki kell bővíteni a nemzetközi vonatkozású magánjogi viszonyok egészének szabályozásával, beleértve egyfelől a nemzetközi jogegységesítés révén létrehozott nemzetközi eredetű anyagi jogot, másfelől pedig a klasszikus magánjog mellett az egyre inkább izmosodó nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó joganyagot is.
Ezt a koncepciót: a nemzetközi egységes anyagi jognak és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának a nemzetközi magánjogba való beépítését fejtette ki előbb vázlatszerűen (1966-ban megjelent, „Bevezetés a nemzetközi magánjogba" című munkájában) Világhy Miklós, majd nemzetközileg elismert színvonalon megírt, 1997-ben immár negyedik kiadást megért nagy ívű összegező munkájában Mádl Ferenc és Vékás Lajos (Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga).
Az ellenkező koncepciót dolgozta ki 1983-ban (legutóbb 1993-ban) megjelent munkájában Bánrévy Gábor (A nemzetközi gazdasági forgalom és személyi viszonyok jogi szabályozása), aki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában rendelte oda annak egyes intézményeihez a nemzetközi magánjogi vonatkozásokat.
A tankönyv szerzői értelemszerűen e pedagógiai és jogtudományi hagyományok folytatóinak tekintik magukat, és sokat merítettek munkájuk során mindenekelőtt a nagy előd: Szászy István, valamint az említett szerzők munkásságából.
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban bevezetett tanterv a Karon folyó oktatás igényeihez alkalmazkodva a két joganyag elkülönített oktatása mellett foglalt állást. Az oktatás tapasztalatai nemcsak azt érlelték meg az oktatásban részt vevőkben, hogy - a Miskolci Egyetem oktatási programjában elfoglalt helyére figyelemmel - előbb a nemzetközi magánjog, majd ennek ismereteire építve, és attól elkülönítetten a következő szemeszterben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának oktatása indokolt, hanem azt is, hogy előbb vagy utóbb meg kell indítani - szervesen építve e két tárgy ismeretanyagára - harmadikként az európai jogi oktatást is. E három-tantárgyas felépítés otthonra talált először a Polgári Eljárási Jogi Tanszéken, majd az 1994-ben létrehozott Európai Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék keretében szervezetileg is önállósult. Mindez sürgetően szükségessé tette az egyes tantárgyak tananyagának írott formában való rögzítését. megírását is. E „hármaskönyv" első kötetét, a három - önállóan is használható, tanulható - műből álló tankönyv-sorozat első részét tartja kezében az olvasó.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, annak Nemzetközi Jogi Intézete 1997-ben éles szemmel ismerte fel ugyancsak annak sürgető voltát, hogy a nemzetközi magánjog oktatásának bevezetése egyetemi tankönyv kiadását igényli, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a két egyetem jogi oktatás végző karai, illetve nemzetközi magán- és gazdasági jog ismereteket oktató intézetei közös kiadásban jelentessék meg az amúgy is megírás küszöbén álló tankönyvet. Vissza

Tartalom

Előszó 13
Előszó a második kiadáshoz 14
Bevezetés 15
1. cím
ALAPVETÉS: A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA
1. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás 19
1. A nemzetközi kapcsolatok két területe 19 1
2. Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns 20 5
3. Farkas Sándor esete 22 12
4. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozásának tárgya: a kollíziós tényállás 30 42
5. Összefoglalás 37 70
II. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett (utaló) módszer 39
1. A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség 39 76
2. A nemzetközi kollíziós szabály közvetett jogrendezést valósít meg 39 79
III. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója és fogalma 41
1. A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója 41 83
2. A nemzetközi kollíziós magánjog, mint önálló jogág helye a jogrendszerben: a nemzetközi kollíziós magánjog fogalma 41 84
IV. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a Kódex hatálya 52
1. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere 52 123
2. A nemzetközi kollíziós magánjog forrásai, a Kódex hatálya 55 129
II. cím
A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG KIALAKULÁSA ÉS TUDOMÁNYÁNAK TÖRTÉNETE
I. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulásának feltételei 61 145
II. fejezet
Az antik jogok (Kr.e. 5.-Kr.e. 3. század) 64 158
1. A görög városállamok 64 160
2. Egyiptom és Róma 64 161
III. fejezet
A kora középkori jogfejlődés (4.-12. század) 66
1. A jog perszonalitásának időszaka (4.-10. század) 66 164
2. A jog territorialitásának időszaka (l 1.-I2. század) 66 166
IV. fejezet
A statútumelmélet kialakulása és fejlődése (12.-18. század) 67
1. Az észak-itáliai fejlődés 67 168
2. A francia iskola 70 183
3. A németalföldi iskola 71 189
4. Az angolszász nemzetközi magánjogi fejlődés - a németalföldi comitas-tan átvétele 72 194
5. A nemzetközi magánjogi szabályok megjelenése a korai kodifikációkban 73 198
6. Összefoglalás 74 200
V. fejezet
A statútumelmélet meghaladása (19. század) 76
1. A német jogtudomány eredményei: Wächter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága 76 203
2. Mancini és az olasz iskola 77 208
VI. fejezet
A nemzetközi magánjog fejlődése a 19. század végétől napjainkig 78
1. A kollíziós jog további alakulása 78 210
2. A nemzetközi magánjog fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban 78 213
3. Az európai elmélet főbb vonulatai napjainkban 82 229
VII. fejezet
A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése 84
1. A magyar nemzetközi magánjog tudományának kezdetei 84 235
2. A magyar nemzetközi magánjog tudománya a két világháború között 84 236
3. A magyar nemzetközi magánjog tudománya napjainkban 84 237
III. cím
ÁLTALÁNOS RÉSZ
I. fejezet
Jogszabálytan: a kollíziós szabály fogalma, fajai, és szerkezete 89
1. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma 89 239
2. A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege szerint 89 242
3. A kollíziós szabály fajai az utalás parancsának terjedelme szerint 93 261
4. A kollíziós szabály szerkezete 95 269
5. Összefoglalás 98 284
6. A főbb kapcsoló elvek 98 289
7. Általános megjegyzések a nemzetközi kollíziós szabály és az alkalmazandó (irányadó) külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazásához 103 316
II. fejezet
A kollíziós szabály alkalmazása 106
1. Joghatóság 106 323
2. A minősítés 109 337
3. Az előkérdés 120 377
4. Vissza-és továbbutalás (renvoi) 122 3 84
5. Csalárd kapcsolás 126 398
III. fejezet
A külföldi jog alkalmazása és alkalmazásának mellőzése 131
1. Általános megjegyzések 131 417
2. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a viszonosság hiánya vagy megsértése 132 423
3. A külföldi jog tartalmának megállapítása 135 436
4. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a közrend 137 449
5. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a kisegítő jog 143 472
IV. cím
KÜLÖNÖS RÉSZ
I. fejezet
A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 149
1. A személyes jog fogalma és funkciója 149 485
2. A természetes személy: az ember személyes joga 151 494
3. A jogi személy személyes joga (honossága) 161 536
4. Az állam mint jogalany a nemzetközi kollíziós magánjogban 167 563
II. fejezet
A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 184
1. A dologi jog kollíziós szabályainak funkciója 184 620
2. A főszabály: a dolog fekvési helyének joga (lex rei sitae) 185 623
3. A tulajdonjog megszerzésének és megszűnésének különös esetei: az elbirtoklás, a kisajátítás és az államosítás 188 637
4. A lex rei sitae szabálya alóli kivételek 189 643
5. A szellemi alkotások jogának kollíziós szabályai 196 671
III. fejezet
A kötelmi jog szabályai - a szerződések a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 203
A) A szerződések kollíziós szabályai és a jogválasztás 203
1. A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásáról általában 203 696
2. A szerződésekre alkalmazandó jognak a szerződő felek által történő meghatározása: a jogválasztás 206 708
B) A jogválasztás hiányában alkalmazandó jognak a fórum által történő meghatározása 222
1. A jogválasztás hiánya jogbizonytalanságot okozhat 222 760
2. A szerződésre jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának szabályairól általában 223 764
3. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog a Kódex szerint 225 772
4. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog megállapítására vonatkozó kollíziós szabályok egymáshoz való viszonya 233 799
5. Az alkalmazandó jog terjedelme (mire terjed ki a választott és a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog?) 234 805
6. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának egy másik lehetséges modellje: az Európai Közösség Római Egyezménye 256 810
IV. fejezet
A kötelmi jog szabályai - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség és a jogalap nélküli gazdagodás a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 241
A) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség 241
1. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános problémái 241 829
2. A szerződésen kívül okozott károkéit való felelősség szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 246 849
B) A jogalap nélküli gazdagodás kollíziós szabályai 252
1. A jogalap nélküli gazdagodás tényállása és a probléma megoldása általában 252 872
2. A magyar kollíziós szabályozás 253 875
V. fejezet
Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 254
1. Az öröklési jogviszonyra vonatkozó kollíziós szabályozásról általában 254 877
2. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása hatályos jogunkban 256 883
3. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározásával összefüggő egyes kérdések: minősítés, előkérdés, renvoi 257 887
4. A végintézkedés 258 893
VI. fejezet
A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 261
1. A jogi szabályozás tárgya 261 899
2. A házasságkötésre, a házasságra és annak érvényességére vonatkozó kollíziós szabályok 262 901
3. A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog 264 913
4. A házasság felbontására vonatkozó kollíziós szabályozás 266 920
5. A gyermek családi jogállásának meghatározására vonatkozó kollíziós szabályok 270 932
6. Az örökbefogadásra vonatkozó kollíziós szabályozás 271 935
7. A szülő és a gyermek közötti jogviszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok 272 942
8. A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazására vonatkozó szabály 272 944
9. A rokontartás kollíziós szabályai 274 950
10. A gyámság kollíziós szabályai 274 952
11. A gondnokságra vonatkozó kollíziós szabályok 275 955
VII. fejezet
A munkajogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 277
1. A munkajogviszonyok kollíziós szabályozásáról általában 277 959
2. A munkaviszonyra alkalmazandó jog meghatározása a Kódex szabályai szerint 278 964
V. cím
ELJÁRÁSI JOGI KÉRDÉSEK
I. fejezet
Joghatóság 283
1. A joghatóság fogalma -83 973
2. A joghatóság fajai 284 979
3. A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései 285 988
II. fejezet
Eljárás 293
1. A nemzetközi polgári eljárásról általában 293 1018
2. A nemzetközi polgári eljárásjog tárgya 294 1026
3. Az eljárásra vonatkozó általános szabályok 295 1029
4. A nemzetközi jogsegély és megkeresés 296 1035
III. fejezet
Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 298
1. A külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról általában 298 1040
2. Az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó jogforrások 299 1046
3. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben 299 1049
Függelék 303
Tárgymutató 317
Jogesetek jegyzéke 345
A magyar nemzetközi magánjogi Kódex rendelkezéseinek mutatója 347