Kecsketenyésztés

Előszó

Európa talán egyetlen országa vagyunk, amely ezideig nem fordított kellő gondot a kecsketenyésztésre. A hivatalos álláspont mögött, a kecske igénytelenségére hivatkozva a nemtörődömség húzódott meg.
Máskor oktalan félelem miatt nem kapott támogatást a Balkánra hivatkozva mondván, hogy ott a kecsketenyésztés elszegényedést von maga után. Ezt a téves szemléletet nem sikerült eloszlatni, mert nem figyeltünk arra, hogy a Balkánon kívül Nyugat-Európa kecsketenyésztést is tanulmányozzuk. Most változott a helyzet, mert figyelmünket Nyugat-Európa felé fordítottuk más ügyekben is. Azt találtuk, hogy minél gazdagabb egy ország, annál jobban tudja támogatni a kecsketenyésztését is. A Balkán, illetve a karsztosodás, elszegényedés a legelők túlterhelésének köszönhető. Nyugat-Európában a kecsketenyésztés viszont jó kiegészítője a mezőgazdasági termelésnek. Kiderült, hogy a kecske a belterjes gazdálkodást legjobban megháláló ágazat akkor, ha intenzív tartásba kerül, másrészt az olyan területek legeltetésére is alkalmas, amelyek más állatfajokkal nem hasznosíthatók.
Nálunk nagy szerepe lehet a kecskének az elhagyott mezőgazdasági területek tisztántartásában, hasznosításában és a szociális gondok enyhítésében.
E felismerések teszik indokolttá a nagyobb odafigyelést, és a kecsketenyésztés támogatását.
Remélhető, hoy e könyv a tenyésztőknek nagy segítséget ad munkájukhoz, a hatósági szakembereket pedig megnyeri támogatóul. Vissza