| Előszó | 9 |
| Az írás jelentősége | 10 |
| Az írás előzményei | |
| A tulajdonjegy | |
| A rováspálca | |
| A hírvivő bot | |
| A csomójelek | |
| A kagylófűzérek | |
| A barlangrajzok | |
| A Mas d'Azil-i kavicsok | |
| A fejlődés útja a képírástól a betűig | 22 |
| A képírás (piktográfia) | |
| Téli Krónika | |
| A kohau rongo-rongo | |
| A fogalomírás (ideográfia) | |
| A szó- és szótagírás | |
| A betűírás | |
| Az ékírás | 28 |
| Népek a Tigris és az Eufrátesz között | |
| A sumérok írása | |
| Agyagtáblák, pecséthengerek, sztélék | |
| Grotefend és Rawlinson | |
| És megindultak az ásatások | |
| Az egyiptomi hieroglif írás | 36 |
| Állam a Nílus völgyében | |
| Művészet és írás a fáraók idején | |
| A rosette-i kő | |
| Champollion megfejti a hieroglif írást | |
| Hieroglif jelek, hieratikus és démotikus írás | |
| A papírusztekercs | |
| A pergamen első alkalmazása | |
| A hettiták kétféle írása | 48 |
| Híd Ázsia és Délkelet-Európa között | |
| Felfedeznek egy népet | |
| A hettita hieroglif jelek rejtélye | |
| A krétai írások | 52 |
| Ásatások Kréta szigetén | |
| Az írásos emlékek megfejtésének akadályai | |
| Új módszerek a láthatáron | |
| A 88 szótagjel | |
| Az aztékok és a maják írása | 57 |
| A spanyolok meghódítják Mexikót | |
| A mexikói indián kultúra pusztulása | |
| Vallanak a fennmaradt kódexek | |
| A kínai írás | 63 |
| A Sang-Jin korszak története - jóscsontokon | |
| Az írás mint a kultúra egységének záloga | |
| Feltalálják a papírt | |
| A legrégibb nyomtatott könyv | |
| Az írásreform kérdése | |
| A kínai írás a szomszéd népeknél | |
| A japán írás | 72 |
| Európa és Japán kapcsolatai | |
| A japán írás kialakulása | |
| A hiragana és a katakana | |
| A Toshiba-írógép | |
| Az első betűírások | 80 |
| A gerezi naptár betűi | |
| A kvadráta kialakulása | |
| Az arab írások | 90 |
| A Koránt a kufi betűivel írták | |
| A naszkhi kiszorítja a kufit | |
| Az írás mint díszítő motívum | |
| A perzsa és a török írás | |
| A papír világhódító útja | |
| A görög írás | 98 |
| Két virágkor | |
| A görögök átveszik a föníciai ábécét | |
| A dór és az ión alfabétum | |
| A cserépszavazás írástörténeti jelentősége | |
| A latin betű és fejlődése | 106 |
| Róma és a görög műveltség | |
| A latin betű eredete | |
| A római kapitális és származékai | |
| A karoling minuszkula | |
| A gót betű | |
| A humanista írás | |
| Viasztábla, tekercs, kódex | |
| A latin betű térhódítása | |
| A germán rúnák | 126 |
| Szétfoszlott legendák | |
| Hrabanus Maurus feljegyzi a futharkot | |
| A glagolita és a cirill írás | 128 |
| Konstantin szláv ábécét szerkeszt | |
| A cseh, lengyel, horvát írásbeliség, és a glagolita írás | |
| A cirill írás | |
| I. Péter cár írásreformja | |
| A románok cirill betűs írása, és áttérésük a latin betűre | |
| A magyarság írása | 136 |
| A székely rovásírás | |
| A nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai | |
| Latin betűs írásunk kialakulása | |
| Az antikva és a fraktúr versenye | |
| A fraktúr betű | |
| Az antikva további sorsa | |
| A magyar nyomdászat betűi | |
| Az írás jövője | 157 |
| Irodalom | 159 |
