| Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 147 oldal |
| Sorozatcím: | Költők és írók-Élet- és jellemrajzok az irodalom köréből |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. |
| Élete. Irodalmi jelentősége | 5 |
| Családjának eredete és hagyományai | |
| Szülei | |
| Csurgói diáksága | |
| Sarkady Károly jótékony hatása fejlődésére | |
| Az akkori csurgói diákélet | |
| Kecskemétre kerül | |
| Baráti köre | |
| A szabadságharcz megakasztja tanulmányaiban | |
| Önművelése otthon | |
| A szabadságharcz lezajlása után elvégzi a theológiát | |
| Irodalmi culturája, bibliás nevelése, classikai iskolázottsága | |
| Az Ormánság | |
| Ebben gyökerezik Baksay erős magyarsága | |
| Kecskeméten, majd Halason tanárkodik | |
| Házassága | |
| Első irodalmi dolgozatai | |
| Érsekcsanádi lelkészsége | |
| Pharsalia-fordítása | |
| Kunszentmiklós hívja meg papjául | |
| Itteni élete | |
| Írói munkásságának kibontakozása | |
| Ilias-fordítása | |
| Vezető szempontjai az átköltésben | |
| A fordítás története | |
| Fogadtatása | |
| Arany verse | |
| Baksay megjegyzések Péterfy Jenő bírálatára | |
| Vargha Gyula ösztönzése | |
| Egyházi tisztségei, püspöksége | |
| Odysseia-fordítás | |
| Feleségének betegsége és halála | |
| Az utolsó félesztendő | |
| Baksay halála | |
| Élmények és emlékek Baksay elbeszéléseiben | 46 |
| Leleményének szegénysége | |
| Elbeszéléséeinek élményi elemei | |
| Nagymama karácsonyja s A csudálatos történet gyermekkori emlékeiből van szőve | |
| Az anyaguktúl szolgáló családi történet | |
| A hősnő: özv. Földváry Péterné | |
| Történetéből trilogiát tervezett Baksay | |
| Patak banya bogdásai történet | |
| Csősz Péter mintája az érsekcsanádi Bárdos Benedek | |
| Tifágómen, Tipiómen hősei: Pápai Textorius (Takács) János és József | |
| A Pusztai találkozás hőse Dömötör János és Földváry László alakjából van összekombinálva | |
| A gyülekezetalakításban az orgovány-pusztai gyülekezet alapítását beszéli el | |
| Ennek a története | |
| Az alakok is mind valóban éltek | |
| Tömpöri Balázsban kecskeméti diákemlékei | |
| A hajmagágó paja és paplakja | |
| Személyes természetű élmények: A daru és fecske, A kukoricacsősz, Csuba Ferke redivívus | |
| A király futása baranyai mondából, a Dáma egy baranyai népdalból sarjad életre | |
| A Dáma történeti forrásai | |
| Művei | 72 |
| A kálvinista magyarság repraesentatív írója | |
| Nagyobb műveinek tárgyköre: a falusi kálvinista papság, s egyházi élet; a kollegiumi diákság, az ormánci nép s a pusztai kun nemesség élete | |
| Elbeszélései az elnyomatás korából | |
| Történeti elbeszélései | |
| Tanító czélzatú elbeszélések | |
| Tréfás karczolatok | |
| Nyelvészeti csipkelődései és álláspontja | |
| Magyar alakok | |
| Emlékezések | |
| Költeményei | |
| Fordításai | |
| Néprajzi dolgozatai | |
| Egyházi beszédei | |
| Írói jellemrajza | 114 |
| Világfelfogásának tengelye derűs, boldog optimizmusa | |
| A gyermek rajza elbeszéléseiben | |
| Alakjai telvék életkedvel és kedélységgel | |
| Jókai hatása elbeszéléseire | |
| Dickensre emlékeztető vonásai | |
| Arany hatása | |
| Baráti köréből Dömötör János és Baráth Ferencz irányító befolyása írói munkásságára | |
| Baksay jellemrajzoló módja | |
| Előadásának sajátos bája | |
| Pap voltára valló tanító czélzata s kenetessége | |
| Kitűnő anekdotázó képessége | |
| Előadásának ezzel kapcsolatos sajátságai | |
| Szerkezeti egyenetlenségei | |
| Humora | |
| Nyelve | |
| Magyarsága | |
| Egyénisének legjellemzőbb vonásai | |
| Az utolsó optimista magyar író | |
| Könyvészeti függelék | 132 |
| Baksay Sándor szépirodalmi munkái | |
| Baksay álnevei és jegyei | |
| A Baksay Sándorról szóló irodalom |
A borító enyhén kopott, foltos. Több lap kissé foltos, rajta bejegyzések, jelölések találhatók. A kötés megtört. A címlapon tulajdonosi pecsétnyom található.
A borító kopott, foltos. A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
