Az oktatási törvénykezés változásai

Előszó

Az oktatásügy törvényi szabályozásának történeti áttekintése sajátos hosszmetszete a magyar nevelés történetének. Az intézményes nevelés fejlődését, az iskolarendszer kialakulását, tartalmi és szervezeti differenciálódását, fejlesztését, igazgatását stb. meghatározó jogi természetű szabályozások kutatása eddig is fontos és nagy figyelemnek örvendő részterülete volt a hazai iskola- és művelődéstörténeti kutatásoknak. A jegyzetekben hivatkozott művek önmagukban is bizonyítják, hogy a téma áttekintésére vállalkozó jelentős kutatási és szakirodalmi előzményekre támaszkodhatott. Ámde azt is jelzik, hogy ez a kérdés többnyire más szempontú feldolgozások tárgya, olykor sokadrangú melléktémája volt csupán. Hiányzik az alapos jogtörténeti feldolgozás. Közismert szakirodalmi tétel például, hogy a magyar jogalkotás - a jobbára pragmatista, állapotrögzítő angolszász típusú szabályozással szemben - általában a kontinentális modellt követte, azaz a szabályozási szándékot ötvözte a fejlesztési törekvésekkel, tehát voluntarista jellegű volt. Ezt az állítást azonban az oktatási törvénykezés története - elsősorban a dualizmus korára vonatkozóan - nem minden tekintetben támasztja alá. Ez a tapasztalat egyben a további tájékozódás irányát és feladatait, az összehasonlító problématörténeti kutatások szükségességét is jelzi.
Dolgozatomban az oktatásügyi törvény szabályozásának hazai történetét igyekszem egységes szempontok szerint, ám - a feladat jellege és a terjedelmi kötöttségek miatt - korántsem az indokolt és szükséges részletességgel és mélységben áttekinteni. Vállalkozásomat olyan problématörténeti vázlatnak tekintem, amely szükségképpen tartalmaz bizonyított és hipotetikus elemeket, s amit - a szerző szándékai szerint - egy alaposabb, monografikus jellegű történeti feldolgozásnak kell követnie. Az írás oldottabb hangvétele és a jegyzetapparátus utalásszerű, kötetlenebb kezelése a feldolgozás fent említett jellegéből következik. Vissza