| A zene kezdetei | |
| Feltevések a zene eredetéről | 7 |
| A primitív dallam | 8 |
| Források | 8 |
| Dallam-, ritmus- és formavilág | 9 |
| Éneklésmód | 10 |
| Hangszerek | 10 |
| Többszólamúság | 12 |
| Heterofónia | 12 |
| Párhuzamokban történő éneklés | 12 |
| Imitáció | 13 |
| Szabad többszólamúság | 13 |
| Az ötfokúság | 13 |
| Az ötfokú hangkészlet kialakulása | 14 |
| Az ötfokúság központjai | 14 |
| Ókori zenekultúrák | |
| Keleti népek zenéje | |
| Mezopotámia zenéje | 17 |
| Olvasmány: II. Nebukadnezár király zeneegyüttese | 18 |
| Az egyiptomiak zenéje | 19 |
| Zene az Ó- és a Középbirodalom idején | 19 |
| Zene az Újbirodalom és a késő kor idején | 21 |
| Olvasmány: Platón az egyiptomiak zenei neveléséről | 22 |
| India zenéje | 22 |
| Az indiai zene forrásai | 23 |
| A Véda liturgiák zenéje | 23 |
| Hangrendszerek és dallammodellek | 23 |
| Hangszerek | 24 |
| Kína zenéje | 25 |
| A kínai zene formái | 25 |
| Hangrendszerek: a lü-rendszer és az ötfokúság | 25 |
| Dalgyűjtemények. A zene társadalmi szerepe | 26 |
| Hangszerek | 27 |
| Olvasmány: Si King 301. szám | 28 |
| A zsidók zenéje | 28 |
| A királyság időszaka (az első Templom) | 29 |
| A babiloni fogságot követő időszak (a második Templom) | 29 |
| Dallamhagyományok | 30 |
| Hangszerek | 31 |
| Olvasmány: a 150. zsoltár | 32 |
| A görögök és a rómaiak zenéje | |
| A görögök zenéje | 32 |
| A görög zene forrásai | 33 |
| Zene a görögök életében | 34 |
| A görög zeneelmélet | 36 |
| Az éthosz-tan | 37 |
| Olvaszmány: Platón: Zene az ideális államban | 38 |
| A rómaiak zenéje | 39 |
| A középkor zenéje | |
| A korai kereszténység zenéje | |
| Az első évszázadok keresztény zenéje | 42 |
| A bizánci egyház zenéje | 43 |
| Műfajok | 43 |
| Hangrendszer, hangjegyírás | 45 |
| A nyugati liturgiák | 45 |
| A mozarab liturgia | 45 |
| A gall liturgia | 46 |
| A milánói liturgia | 46 |
| Az órómai liturgia | 47 |
| Olvasmány: A hallás élvezetéről. Részlet Szent Ágoston vallomásai-ból | 48 |
| A gregorián ének | |
| A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai | 49 |
| Fogalma és eredete | 49 |
| Sajátosságai | 51 |
| A mise és a zsolozsma énekei | 51 |
| A mise énekei | 51 |
| A zsolozsma énekei | 56 |
| Új műfajok: A tropus és a sequentia. A liturgikus dráma | 57 |
| A tropus | 57 |
| A sequentia | 58 |
| A liturgikus dráma | 60 |
| A gregorián ének további útja | 62 |
| Hangjegyzés | 62 |
| Zeneelmélet, zenetanítás | 64 |
| A korai középkor elméletírói | 64 |
| A 8 modus (tonus) elmélete | 65 |
| Énektanítás. Arezzói Guido munkássága | 67 |
| Az arab zeneelmélet | 70 |
| Olvasmányok: Arezzoi Guido: Levél Mihály szerzeteshez az ismeretlen dallamok leénekléséről | 70 |
| Két részlet az "Instituta patrum de modo psalliendi sive cantandi" című traktátusból | 72 |
| Az egyszólamú világi zene | |
| Latin nyelvű énekek | 73 |
| A lovagi dalkultúra. Trubadúrok és trouvére-ek | 74 |
| A Minndesang és a Mesitergesang | 81 |
| A Minnesang | 81 |
| A Meistergesang | 82 |
| A lauda és a cantiga | 83 |
| A lauda | 83 |
| A cantiga | 84 |
| Hangszerek, hangszeres zene | 85 |
| Hangszerek | 85 |
| Hangszeres zene | 86 |
| Olvasmány: Johannes de Grocheo: A világi zene műfajai | 88 |
| A többszólamúság fejlődése a 9-12. században | |
| Az organum | 89 |
| A korai (paralel) organum (9-10. század) | 89 |
| A szabad organum (11. század) | 91 |
| A melizmás organum (Organum, floridum; 12. század) | 92 |
| A modális hangjegyírás | 95 |
| 13. század; ars antiqua | |
| A Notre-Dame-iskola; Leoninus és Perotinus | 97 |
| Leoninus | 97 |
| Perotinus | 99 |
| Új műfajok: a conductus és a motet | 104 |
| A többszólamú conductus | 104 |
| A motet (motetus, motetta) | 105 |
| A késői 13. század zenéje | 108 |
| Kölni Franco és Grocheo munkássága | 108 |
| Petrus de Cruce | 109 |
| A hoquetus és a cantilena | 109 |
| Az ars nova Franciaországban | |
| Philippe de Vitry és Johannes de Muris. Források | 111 |
| Philippe de Vitry és Johannes de Muris | 111 |
| Források | 113 |
| Guillaume Machaut | 113 |
| Az izoritmikus motetta | 114 |
| A Notre-Dame-mise | 117 |
| Világi művek | 117 |
| Olvasmány: Machaut: Rondo | 119 |
| Az ars nova Itáliában | |
| Előzmények. Források | 120 |
| Előzmények | 120 |
| Források | 120 |
| Műfajok: madrigál, caccia, ballata | 122 |
| Madrigal | 122 |
| Caccia | 122 |
| Ballata | 122 |
| Zeneszerzők | 123 |
| Az első generáció mesterei | 123 |
| Francesco Landini | 124 |
| Hangszerek | 129 |
| Átmenet a reneszánszba | |
| A késői ars nova | 129 |
| Az angol zene fejlődése | 132 |
| Az angol többszólamúság sajátosságai | 132 |
| Zeneszerzők: Power és Dunstable | 135 |
| A reneszánsz zenéje | |
| A reneszánsz zenéjének általános sajátosságai | |
| Hangjegynyomtatás. Petrucci és Attaignant | 140 |
| A zenei stílus | 140 |
| A zene előadási gyakorlata | 141 |
| Zeneelmélet a reneszánsz idején; Tinctoris, Glareanus, Zarlino | 142 |
| A reneszánsz zenéjének korszakai | 143 |
| Olvasmány: Tinctoris: A "Liber de Arte contrapuncti" c. munka előszava | 144 |
| A németalföldi zene | |
| A burgundi iskola. Dufay és Binchois | 145 |
| Guillaume Dufay | 147 |
| Gilles Binchois | 153 |
| Ockeghem és kortársai | 155 |
| Jean de Ockeghem | 155 |
| Ockeghem kortársai: Busnois, Stockem és Barbireau | 160 |
| Jacob Obrecht | 161 |
| Josquin és kortársai | |
| Josquin des Prez | 163 |
| Egyházi zenéje | 164 |
| Világi művek | 171 |
| Olvasmány: Coclico: Josquin tanítási módszerei | 174 |
| Josquin kortársai: Isaac, Pierre de la Rue, Mouton | 174 |
| Heinrich Isaac | 174 |
| Pierre de la Rue | 176 |
| Jean Mouton | 177 |
| A Josquin utáni franko-flamand zeneszerző-nemzedék | |
| Gombert és Clemens non Papa | 178 |
| Nicolas Gombert | 178 |
| Jacobus Clemens non Papa | 181 |
| Adrian Willaert | 181 |
| Nemzeti stílusok | |
| Itália. A frottola és a lauda | 183 |
| A frottola | 183 |
| A lauda | 185 |
| Franciaország. A párizsi chanson; Janequin | 185 |
| Németország. Dalgyűjtemények; Senfi és Stoltzer | 188 |
| Dalgyűjtemények | 188 |
| Sanfl és Stolzer | 189 |
| Spanyolország. A villancico; Encina és Morales | 189 |
| A villancico. Juan del Encina | 190 |
| Cristobal de Morales | 191 |
| Anglia. Taverner és Tallis | 191 |
| A madrigál és más világi énekes műfajok | 194 |
| A madrigál. Az első és második szakasz mesterei | 194 |
| Egyéb világi énekes műfajok | 201 |
| A reformáció zenéje | 203 |
| Németország | 203 |
| Olvasmány: Martin Luther: Muzsika asszony | 206 |
| Svájc és Franciaország | 207 |
| Anglia | 207 |
| A cseh és a lengyel zene fejlődése a 16. század végéig | 208 |
| A cseh zene | 208 |
| A lengyel zene | 210 |
| Hangszeres zene | |
| A reneszánsz kor hangszerei | 213 |
| A hangszeres zene fejlődése az 1450-1525 közötti időben | 215 |
| A hangszeres zene fejlődése a 16. században | 217 |
| Műfajok | 217 |
| Zeneszerzők | 224 |
| A hangszeres zene lejegyzésmódja | 225 |
| Orgonatabulatúrák | 225 |
| Lanttabulatúrák | 225 |
| Az énekes polifónia összefoglaló mesterei | |
| Giovanni Pierluigi da Palestrina | 227 |
| Motetták; zenéjének stílusjegyei | 228 |
| Misék | 234 |
| Madrigálok | 238 |
| Olvasmány: Palestrina: A "Canticum Canticorum" ajánlása (1583) | 239 |
| Roland de Lassus | 240 |
| Egyházi művek: misék, motetták | 240 |
| Világi művek: madrigálok, chansonok, német dalok | 244 |
| Olvasmány: Orlando di Lasso: A "Cantiones Sacrae" ajánlása (1593) | 248 |
| Victoria és Byrd | 249 |
| Tomas Luis de Victoria | 249 |
| William Byrd | 251 |
| A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba | |
| A madrigál harmadik korszaka | 253 |
| A németalföldi madrigalisták | 253 |
| Az angol madrigalisták | 253 |
| Az itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo és Monteverdi | 254 |
| Átmenet a barokkba | 258 |
| Giovanni Gabrieli | 258 |
| Az angol virginalisták | 260 |
| Titelouze és Sweelinek | 262 |
| A barokk zene | |
| A barokk kor zenéjének általános sajátosságai | |
| A zenei stílus. A barokk zene korszakai | 264 |
| A zenei stílus | 264 |
| A barokk zene korszakai | 264 |
| A barokk kor zeneelméleti irodalma | 265 |
| A korai barokk énekes zenéje | |
| Új zenei törekvések. A monódia. A számozott basszus | 267 |
| Az opera kialakulása és fejlődése | 269 |
| Az olasz opera történeti előzményei. A firenzei opera | 269 |
| Monteverdi operái | 270 |
| A római opera | 273 |
| Olvasmányok: I. Peri: Az "Euridice" előszavából, 2. Monteverdi: Nyilatkozat a modern zene védelmében | 274 |
| Az oratórium kezdetei. A katolikus és a protestáns egyházi zene | 275 |
| Az oratórium kezdetei | 275 |
| A katolikus egyházi zene | 276 |
| A protestáns egyházi zene. Heinrich Schütz | 277 |
| Olvasmányok: 1. Cavalieri utasításai oratóriumának előadására, 2. Részlet Schütz önéletrajzából | 281 |
| A korai barokk hangszeres zenéje | |
| A hangszeres zene műfajai | 282 |
| Zeneszerzők: német, francia és olasz mesterek | 283 |
| Olvasmány: Frescobaldi: A toccaták és partiták első kötetének előszava (1617) | 286 |
| A középső barokk énekes zenéje | |
| Az opera, a kantáta és a dal | 287 |
| A velencei opera: Cavalli, Cesti, Legrenzi | 287 |
| A francia opera: J. S. Lully | 289 |
| Az angol opera: H. Purcel | 291 |
| A dal és a kantáta | 295 |
| A nápolyi opera. A Scarlatti | 296 |
| A német opera | 299 |
| Az oratórium és az egyházi zene | 300 |
| Az oratórium | 300 |
| A katolikus egyházi zene | 300 |
| Az anglikán egyházi zene | 302 |
| A német evangélikus egyházi zene | 302 |
| A középső barokk hangszeres zenéje | |
| Az olasz hangszeres zene | 303 |
| A szonáta és concerto | 303 |
| Arcangelo Corelli | 305 |
| A francia hangszeres zene | 308 |
| Az orgonazene és csembalózene | 308 |
| Francois Couperin | 310 |
| Olvasmány:L Couperin: A Piéces de clavecin első kötetének előszava | 314 |
| A német hangszeres zene | 314 |
| Az orgonazene: Észak- és dél-német mesterek; Buxtehude, Pachelbel és mások | 315 |
| A csembalózene. Froberger és Kuhnau | 320 |
| A kamarazene és a zenekari muzsika | 323 |
| A cseh és a lengyel zene a középső és a késői barokk idején | 324 |
| A cseh zene | 324 |
| A lengyel zene | 325 |
| A késői barokk olasz és francia mesterei. A. Vivaldi, D. Scarlatt, J. Ph. Rameau | |
| Antonio Vivaldi | 325 |
| Vokális művei: kantáták, operák, egyházi művek | 326 |
| Hangszeres zenéje: szonáták és versenyművek | 327 |
| Domenico Scarlati | 330 |
| Jean-Philippe Rameau | 333 |
| Johann Sebastian Bach | |
| Bach élete | 335 |
| Gyermekkor; tanulóévek; Ohrdruf és Lüneburg (1685-1703) | 335 |
| Arnstadt és MÜhlhausen (1703-1707) | 335 |
| Weimar (1708-1717) | 336 |
| Köthen (1717-1723) | 336 |
| Lipcse (1723-1750) | 336 |
| Művei | 337 |
| Templomi és világi kantáták | 338 |
| Motetták | 342 |
| Passiók | 342 |
| Latin nyelvű egyházi zene: Magnificat, h-moll mise | 344 |
| Orgona és csembalóművek | 345 |
| Kamarazeneművek és zenekari kompozíciók | 348 |
| A késői hangszeres művek | 351 |
| Olvasmányok: 1. Rokoni összejövetel a Bach családban, 2. Az ohrdurfi tanulóévek | 353 |
| Bach levele Georg Erdmann-nak Danzigba | 354 |
| Georg Friedrich Händel | |
| Händel élete | 355 |
| Tanulóévek. Hamburg, Itália, Hannover | 355 |
| Az angliai évek | 355 |
| Művei | 356 |
| Operái és kantátái | 356 |
| Egyházi művek, oratóriumok | 357 |
| Billentyűs hangszerekre írott művek | 362 |
| Kamarazeneművek, zenekari kompozíciók | 363 |
| Olvasmányok: 1. Händel-mvűek bemutatói, 2. John Hawkins Händel orgonajátékáról | 367 |
