| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| A mondatszó fogalma | 11 |
| A fogalom jelölésére használt műszók | 16 |
| Az ókori görög grammatikusok | 26 |
| Az ókori latin grammatikusok | 26 |
| A középkori latin grammatikusok | 27 |
| Az újkori nemzeti nyelvtanok | 30 |
| A legújabbkori nyelvtanok és nyelvtudományi irodalom tanulságai | 31 |
| A magyar nyelvtanok és a magyar nyelvtudományi irodalom tanulságai | 33 |
| A mondatszók tipizálása | 36 |
| Kifejező érték szerinti tipizálás | 43 |
| Érzelemkifejező mondatszók vagy indulatszók | 43 |
| Az akaratkifejező (akarati) mondatszók | 55 |
| Az érzékeléssel, a szemlélettel, a gondolati tartalom kifejezésével kapcsolatos mondatszók | 66 |
| A mutató mondatszók | 85 |
| Az elkülönületlen mondatszók | 88 |
| Alkalmi átvitelek | 90 |
| A funkcionális tipizálás főbb típusainak és átmeneti típusainak áttekintése | 91 |
| A mondatszók tipizálása a használók köre szerint | 92 |
| A népnyelv és a nyelvjárások mondatszavai | 92 |
| Egyes foglalkozási ágak sajátos mondatszavai | 93 |
| Az argó sajátos mondatszavai | 93 |
| A gyermeknyelvi (dajkanyelvi) mondatszók | 94 |
| A mondatszók etimológiai tipizálása | 100 |
| Belső keletkezésű mondatszók | 101 |
| Idegenből átvett mondatszók | 106 |
| A mondatszók mondattani, szintaktikai jellemző sajátságai | 109 |
| Az önálló mondatként való használat | 109 |
| A tagmondatként való használat | 111 |
| Átmenet a tagmondatként és mondatba vagy tagmondatba épülő módosítóként való használat közt | 119 |
| Vonzattal járó mondatszók | 121 |
| Állítmányszerű használat | 121 |
| Jelzőként használt mondatszók | 122 |
| Alanyként, tárgyként, határozóként és birtokos jelzőként használt mondatszók | 122 |
| A mondatszók mondatjelentéstani sajátságai | 123 |
| A mondatszók szótani jellemző sajátságai | 129 |
| A szójelentéstani sajátságok áttekintése | 129 |
| A mondatszók azonos-alakúsága | 130 |
| A mondatszók többjelentésű volta | 131 |
| Rokon jelentésű mondatszók | 131 |
| Ellentétes jelentésű mondatszók | 131 |
| Szóalaktani sajátságok | 133 |
| A mondatszók személyragozhatóságának kérdése | 133 |
| Önállóan is használt mondatszók ismételhetősége | 137 |
| Alaktanilag elemezhető mondatszók | 143 |
| Szóismétléssel, szótagismétléssel keletkezett mondatszók | 144 |
| Ikerítéssel, ikerszók analógiájával magyarázható mondatszók | 151 |
| Összetapadással "összetétel"-lel magyarázható mondatszók | 160 |
| Képzéssel magyarázható mondatszók | 200 |
| Szóvegyüléssel magyarázható mondatszók | 288 |
| Többféleképpen származtatható mondatszók | 289 |
| A mondatszó mint más szófajú összetett szó előtagja | 298 |
| A mondatszó mint más szófajú képzett szó alapszava | 303 |
| Mondatszóból képző nélkül lett névszók | 381 |
| Mondatszók határozóragos alakjából önállósult határozószók | 383 |
| Mondatszóból lett módosítószók | 383 |
| Mondatszóból fejlődött kötőszók | 384 |
| A hangtani jellemző sajátságok áttekintése | 385 |
| A mondatszók helye a nyelvtani rendszerben | 387 |
| Rövidítések jegyzéke | 395 |
| Jelmagyarázat | 401 |
| Szómutató | 402 |
| Toldalékok mutatója | 427 |
| Tárgymutató | 429 |
