Kelet és Nyugat között

Fülszöveg

A műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdanskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kallnyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába.
Ideális utazó kalauzol minket az ismeretlen tájakon, aki kitűnően eligazodik a Szovjetunió felbomlását követő bonyolult politikai folyamatokban. Amerikai, tehát nem azonosul egyik itt élő nép nemzeti ideológiájával sem, a gyökerei azonban ide kötik, hiszen a nagyszülei Kobrinból, a mai Fehéroroszországban lévő kisvárosból, az egykori stetiből vándoroltak ki. Az orosz és szovjet történelem nemzetközi hírű szakértője, tehát pontosan tudja, milyen következményekkel járt a moszkvai dominancia.... Tovább

Fülszöveg

A műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdanskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kallnyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába.
Ideális utazó kalauzol minket az ismeretlen tájakon, aki kitűnően eligazodik a Szovjetunió felbomlását követő bonyolult politikai folyamatokban. Amerikai, tehát nem azonosul egyik itt élő nép nemzeti ideológiájával sem, a gyökerei azonban ide kötik, hiszen a nagyszülei Kobrinból, a mai Fehéroroszországban lévő kisvárosból, az egykori stetiből vándoroltak ki. Az orosz és szovjet történelem nemzetközi hírű szakértője, tehát pontosan tudja, milyen következményekkel járt a moszkvai dominancia. Ugyanakkor a lengyel történelemben és kultúrában is otthonosan mozog: tudja, mi tekinthető ' ezen a tájon a Litván Nagyfejedelemség és a hajdani Jagelló-Lengyelország örökségének. A német történelmet és kultúrát is hasonlóan jól ismeri, így tökéletesen át tudja tekinteni a régió sokszínű kultúráját.
Emellett képes belülről láttatni e népek történelmét, megvilágítani, miben közösek és miben ellentétesek az érdekeik. A kilencvenes évek legelején, abban a különleges történelmi pillanatban szerezte személyes tapasztalatait, amikor mór lebomlottak a régi kommunista struktúrák, de még nem épült ki o demokrácia vagy az új diktatúra. Ebből a nézőpontból tisztán láthatjuk, mi maradt meg ezeknek az országoknak a kultúrájából a kommunizmust követő korszakra. Amilyen közeliek a helyszínek, olyan egzotikusak. Az utazó nemcsak Vilniusban, Minszkben, Bresztben vagy Lembergben jár, hanem a periféria perifériájára, sosem hallott nevű litván, ukrán vagy fehérorosz kisvárosokba is eljut, és azt látja, hogy valamiféle régi-új civilizáció születik (lengyel pap érkezik egy fehérorosz falu düledező plébániájára, Nev/ York-i haszid keres híveket Minszkben), vagy úgy érzi, hogy a régi rend hatalmas tehetetlenségi ereje miatt nincs esély valódi változásra.
„A Kelet és Nyugat között a kommunista kaland utáni első lépésekről, az újrakezdés másnapos bódultságáról szól, múltjukvesztett városokról és falvakról, múltjukvesztett emberekről és használhatatlanná vált eszmékről, meg a „demokratizálódásról" és a „nacionalizmus" feléledéséről - és egy fiatal, elsőkönyves történész-íróról, aki vette a bátorságot, hogy szemügyre vegye az összeomló Szovjetunió nyugati részét, a bizonytalan, a kívülálló számára szinte alig érthető mikrovilágot, ahol sok évtizedes stagnálás és kényszerű semmittevés után újraindul az élet" (Részlet Muszatics Péter utószavából)
Vissza