Kelet és Nyugat mezsgyéjén

Fülszöveg

LAu|kH||m|E Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának ^pl^KS&fe 100. évfordulójára született, hogy „aktuálissá" jfejT tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlé-
wKm \ két. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a ke-
gyes születési adat, hanem a világpolitika napi eseményei is igazolják. Vámbéry már a 19. század közepén felrajzolta annak a többpólusú világpolitikai konstellációnak az alapjait és várható alakulását, amely a 20. és 21. században bekövetkezett.
Vámbéry nevezetes keleti utazása, majd több évtizedes kutató-és publicista munkája figyelmeztetett először a nyugat és kelet, az orosz és angoíszász, valamint a keresztény és muzulmán világok ütközőpontjaira és konfliktusaira. Ami már a kezdet kezdetén egyedülálló volt, az a „sánta dervis" megközelítési módja: hogy nemcsak földrajzi, gazdasági, hanem társadalmi és kulturális törésvonalak mentén rajzolta meg a globalizálódó világban a történelem szereplőit. Műve és gondolatai meghatározták kora vezető hatalma, Nagy-Britannia... Tovább

Fülszöveg

LAu|kH||m|E Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának ^pl^KS&fe 100. évfordulójára született, hogy „aktuálissá" jfejT tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlé-
wKm \ két. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a ke-
gyes születési adat, hanem a világpolitika napi eseményei is igazolják. Vámbéry már a 19. század közepén felrajzolta annak a többpólusú világpolitikai konstellációnak az alapjait és várható alakulását, amely a 20. és 21. században bekövetkezett.
Vámbéry nevezetes keleti utazása, majd több évtizedes kutató-és publicista munkája figyelmeztetett először a nyugat és kelet, az orosz és angoíszász, valamint a keresztény és muzulmán világok ütközőpontjaira és konfliktusaira. Ami már a kezdet kezdetén egyedülálló volt, az a „sánta dervis" megközelítési módja: hogy nemcsak földrajzi, gazdasági, hanem társadalmi és kulturális törésvonalak mentén rajzolta meg a globalizálódó világban a történelem szereplőit. Műve és gondolatai meghatározták kora vezető hatalma, Nagy-Britannia politikai gondolkodását, s ezzel áttételesen cselekvését is. Ezt a világ alakulására gyakorolt hatást, befolyást egy szegény, saját rendkívüli tehetségét szorgalmával megsokszorozó magyar zsidó tudós érte el, akinek a szavára az egész világ hallgatott, kivéve a magyar közvéleményt.
A végzetesnek is mondható ellentmondásokat: a ragyogó „világértelmiségi" karriert és az itthoni be nem fogadást, az ebből adódó feszültségeket ábrázolja Mandler Dávid, a magyar olvasó számára revelációsan új angol források felkutatásának segítségével. Vissza