Kelet-Európa agrárfejlődése a századfordulón (1880-1914)

Fülszöveg

A kelet-európai térségben a századfordulón három területen is komoly paraszti megmozdulásokra került sor. Magyarországon 1891-1907 között az ún. „agrárszocialista" mozgalmak robbantak ki. Romániában 1888-ban és 1907-ben véres parasztfelkelések zajlottak le, Oroszországban pedig a 19. század egészén át tartó kisebb-nagyobb megmozdulások után 1905-ben a parasztság az egész cári birodalmat megingató felkeléssorozatban tetőzte be elégedetlenségét. E felkelések, megmozdulások mindeddig nem találtak a térség történetírása részéről olyan összehasonlító érdeklődésre, amely megkísérelte volna az általánosan ható okok feltárása mellett a speciális tényezők bemutatását is.
Az Agrártörténeti tanulmányok jelen kötetében a szerkesztő arra törekedett, hogy a térség országai legjobb szakembereinek segítségével tegyen kísérletet a mozgalmak okainak, szerkezetének feltárására. A szerzők a következő kérdéseket vizsgálták: a mozgalmak kirobbanásának okai, a parasztság, illetve a mozgalom résztvevőinek társadalmi elemzése, a követelések. Ezáltal válik ugyanis lehetővé az azonosságok és különbségek megrajzolása. Az elemzést természetesen nem lehetett leszűkíteni a térség három országára, egybe kellett vetni a viszonyokat azokkal az országokkal is, ahol nem került sor megmozdulásokra. Ezért szükséges volt a korabeli lengyel, cseh, bolgár és balkáni viszonyokra való kitekintés ahhoz, hogy az összefüggések világosan felismerhetők legyenek.
Ha a kötetnek nem minden tanulmánya nyújt is kiegyensúlyozott képet témájáról, minden korábbi kísérletnél teljesebben tárja fel a századforduló kelet-európai agrárfejlődésének problematikáját. Vissza