| Bevezető | 9 |
| Kelet-Közép-Európa kialakulása | |
| Politikai földrajzi vázlat | 15 |
| A mai gazdaság alapvonásának kialakulása | 21 |
| A tőkés fejlődés modellje | 21 |
| A kapitalizmus kialakulása az I. világháború előtt | 22 |
| Tőkés fejlődés a két világháború között | 25 |
| A szocialista népgazdaságok kialakulása | 29 |
| A politikai rendszerváltozás | 29 |
| A tulajdonviszonyok átalakulása | 30 |
| Tervgazdaság | 31 |
| Növekedési politika | 32 |
| Korszerűsödő gazdasági szerkezet | |
| A gazdaság feltételei | |
| A természeti földrajzi környezet potenciálja | 37 |
| A földrajzi környezet potenciálja | 37 |
| Természeti tájak | 39 |
| Német-Lengyel síkság | 41 |
| Variszkuszi hegyvidék | 43 |
| Kárpátok | 45 |
| Dinári-Alpok | 48 |
| Balkanidák | 50 |
| Délkelet-európai medencék | 52 |
| Természeti kincsek és kiaknázásuk | 57 |
| Energiaforrások | 58 |
| Kelet-Közép-Európa ércvagyon és termelése | 72 |
| A nyersanyaghelyzet és területi integrációs tendenciák a nyersanyag együttműködésben | 80 |
| A népesség | 82 |
| Demográfiai erőforrások | 82 |
| A népesség száma és eloszlása | 83 |
| Népesedési folyamatok | 87 |
| A népesség foglalkozási és társadalmi szerkezete, munkaerőhelyzet | 93 |
| A népesség vándorlása | 99 |
| Külső vándorlások | 100 |
| Belső vándorlások | 103 |
| Nemzetiségi összetétel | 101 |
| A gazdaság | |
| Az ipar | 111 |
| Az iparosítás szakaszai | 111 |
| Az extenzív nehézipari fejlesztés | 111 |
| Az ipar szerkezeti átalakulása | 114 |
| Az intenzív iparfejlődési szakasz | 116 |
| A kelet-közép-európai ipar | 116 |
| Energiaipar | 118 |
| Vas- és acélkohászat | 121 |
| Gépgyártás | 123 |
| Vegyipar | 126 |
| Textilipar | 127 |
| Az ipar regionális fejlődése | 130 |
| Az ipar ágazati és területi fejlődésének összefüggései | 130 |
| Az ipar területi eloszlásának fő vonásai | 131 |
| Az ipartelepítés kritériumai | 134 |
| A területi iparfejlesztés döntési mechanizmusa | 137 |
| Ipari körzetek | 139 |
| A Halle-Lipcsei ipari körzet | 140 |
| A dél-lengyel ipari körzet | 144 |
| A budapesti iparvidék | 149 |
| A mezőgazdaság | 153 |
| A mezőgazdaság felszabadulás előtti helyzetének jellemzése | 154 |
| A demokratikus földreform | 155 |
| A szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakulása | 157 |
| A mezőgazdasági termelés területi fejlődése | 174 |
| Élelmiszer-termelés jellemzése és típusai | 184 |
| A közlekedés | 191 |
| Vasúti közlekedés | 193 |
| Közúti közlekedés | 196 |
| Folyami hajózás | 197 |
| Tengeri hajózás | 199 |
| Az idegenforgalom | 202 |
| Az idegenforgalom növekvő jeletősége | 202 |
| Tengeri és tavi turizmus | 203 |
| Hegyvidék turizmus | 207 |
| A szocialista integráció és az idegenforgalom | 208 |
| A nemzetközi földrajzi munkamegosztás | 209 |
| A külgazdaság jelentősége és változásai | 210 |
| Kelet-közép-európai gazdasági integráció | 213 |
| A KGST-kooperáció formái | 215 |
| A gazdaság területi szervezete | |
| Területi fejlesztési politika | 221 |
| Az országokon belüli területi egyenlőtlenségek | 221 |
| Területfejlesztési politika | 226 |
| A településhálózat | 230 |
| A településhálózat fogalma, elemei | 230 |
| A tőkés városfejlődés sajátosságai | 232 |
| Városfejlődés és szocialista iparosítás | 233 |
| A városhálózat átalakulása | 234 |
| A falusi átalakulás Kelet-Közép-Európában | 244 |
| A gazdaság területi egységei | 250 |
| A gazdasági körzetek | 250 |
| Nemzetközi területi integráció | 252 |
| Nemzetközi makrorégiók kifejlődése | 256 |