1.029.839

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A színjáték művészete I-II./Színpadtechnika II.

Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Népművelési Propaganda Iroda-Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 396 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: A színjáték művészete I-II. c. mű megjelent 500 példányban; A színpadtechnika II. c. mű megjelent 250 példányban. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. kötet: A színjáték története:
Tanulmányaink során a színjáték művészetével ismerkedünk. A színjátszás olyan művészi tevékenység, amely emberi cselekvést ábrázol. Az írott dráma szövegét az... Tovább

Előszó

1. kötet: A színjáték története:
Tanulmányaink során a színjáték művészetével ismerkedünk. A színjátszás olyan művészi tevékenység, amely emberi cselekvést ábrázol. Az írott dráma szövegét az írott nyelv jelzésrendszerével rögzíti az alkotó, életre keltését azonban térben elhelyezve, a művészi beszéd és mozgás funkcióit végző ember által megjelenítve, tehát játék formájában gondolja el. A drámai interpretáció - a drámai mű tolmácsolása, előadásbeli megvalósítása - sokrétű művészi feladat: többnyire számos társművészet , összetett technikai műveletek, látható és a játék során meg nem jelenő közreműködők munkájának eredménye.Tanulmányaink során speciális módon kapcsolódnak a különféle szakterületek körébe tartozó ismeretanyagok, hiszen a színjátszórendezői felkészülés során nem lehet mereven elkülöníteni un. "elméleti" és "gyakorlati" tárgyakat, különösen nem a rangsorolás igényével.
Tankönyvünk első kötete drámaesztétikai bevezetést, drámatörténeti áttekintést, a jelmez-, a környezet-, és a színpadi technika fejlődésének történetét tartalmazza, a látáskultúra általános törvényszerűségeit foglalja össze. A második kötet anyaga az előadásbeli megvalósítás folyamatához kapcsolódik, tartalmazza tehát a legszükségesebb zenei alapismereteket, ezen kívül a színjátszópedagógia anyagát /mozgás- és beszédtechnika, lélektani alapismeretek/, valamint a rendező gyakorlati próbamunkájával kapcsolatos tudnivalókat, ide értve - a műkedvelői gyakorlat sajátosságai folytán - a maszkírozást is.

2. kötet: A színjáték története II.:
A műkedvelő színjátszó-rendező munkája - számos tényező következtében - szélesebbkörű, mint a hivatásos rendezőé. A színház világában a művészeti, gazdasági, adminisztratív vezetés feladatkörei elkülönülnek - igazgató, dramaturg, rendező, gazdasági vezető stb. - a műkedvelő rendező kénytelen e munkakörök mindegyikét ellátni, sőt néha a gyakorlatban a közvetlen színészi munkán kívül rá hárul minden tenni való./ Súgás, ügyelés, díszletállítás, maszkírozás, szervezés, stb./ Noha a műkedvelő színjátszás fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy a rendező válláról lekerüljön a felesleges teher, hogy a tennivalókat megossza munkatársaival, mégis: úgy tűnik, hogy a mozgalom szervezete, lehetőségei következtében két munkaterület feltétlenül a kezében marad:
1. A műkedvelő rendező látja el az igazgatói-vezetői feladatkört. Ez részint abból következik, hogy az együttesek csak egy és nem több rendező irányításával dolgoznak, mint a színházak. Másrészt a fenntartó szervek, a rendező felettesei az adott szakágban nem szakemberek. Ezért a rendező egyszemélyben felelős a darabválasztásért, szereposztásért, a személyi és anyagi feltételek megteremtéséért. /Ez a felelősség akkor is oszthatatlan, ha tevékenységét segítik a csoport tagjai vagy esetleg egy műpártoló kívülállókból szervezett művészeti tanács./
2. A műkedvelő színjátszásban a rendezői és dramaturgiai tevékenység szinte elválaszthatatlan.A rendező állítja össze a műsortervet, ő kutat újabb darabok után,maga végzi el az elemző,vagy a dramaturgi előkészítő munkát./Pl. rövidítések, alkalmazkodás a színpad vagy a társulat adottságaihoz./ E két funkció összeolvadása a tulajdonképpeni rendezői feladattal világossá teszi, hogy a rendező munkája a darabválasztással kezdődik, erről kell szólnunk tehát mindenekelőtt.

3. kötet: Színpadtechnika II.:
Színpadtechnikai tanulmányaink első részében megismerkedtünk a nézőtér-színpad kialakításának, funkcionális kapcsolatának elméleti kérdéseivel. Foglalkoztunk a színpadi technika, valamint a szoros értelemben vett színpadtechnika kialakulásának főirányával, a legfejlettebb színpadrendszerek elrendezésével, alapelveivel és különböző elemeivel. Hazai színházaink ma még ezeket az elemeket alig, vagy csak egy-egy részletükben tartalmazzák. A következőkben elsősorban a ma nálunk használatos színpadrendszerek részleteivel, gyakorlati problémáival, üzemeltetésével ismerkedünk meg, A teljesség érdekében foglalkozunk a nagy állandó színházak mellett a kisebb, alacsonyabb igényszintű, a többcélú épületek néhány színpadtechnikai kérdésével is. Tárgyaljuk a beépített nagy színpadgépészeti egységek kiegészítő berendezéseit, a színpad állandó felszerelését. Foglalkozunk végül a színház, mint komplex üzem funkcionális felépítésével. Vissza

Tartalom

1. kötet: A színjáték művészete I.
I. RÉSZ DRÁMAESZTÉTIKAI BEVEZETŐ 5
A/ NÉHÁNY FOGALOM MEGHATÁROZÁSA: A SZÍNJÁTÉK
MŰVÉSZETÉNEK FUNKCIÓJA 5
B/ A DRÁMAI SZERKEZET 13
II. RÉSZ A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉNEK TÖRTÉNETE
FŐBB KORSZAKOK SZERINT - AZ EGYES
KORSZAKOK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 27
A/ AZ ANTIK DRÁMA 27
1. A színjátszóművészét kezdetei 27
2. Hellasz 23
a/ a görög színjáték történeti talaja. 28
b/ a görög színjáték mitológiai talaja 33
c/ a görög színjáték történetének áttekintése 36
3. Róma 46
Az antik dramaturgia 32
5. Az antik környezet 54
a/ Hellének 56
b/ Rómaiak 60
B/ A "MEGŐRZŐ" ÉVSZÁZADOK 67
1. A "néma évezred" 67
2. A középkori vallásos színjátszás 68
3. A világi színjáték 72
4. A középkori környezet 74
C/ A DRÁMA ÚJJÁSZÜLETÉSE 86
1. Az európai drámaművészét nemzeti ágainak kihajtása 86
2. a commedia dell'arte 99
3. Shakespeare 102
A reneszánsz környezet 109
D/ A KLASSZICISTA ÉS ROMANTIKUS SZÍNJÁTSZÓMŰVÉSZET 118
1. A klasszicizmus 113
2. A romantika 128
3. A XVTI. XVIII. századi európai környezet 136
E/ A MAI DRÁMA KIALAKULÁSA 154
1. Az alkotók útkeresése 154
2. A színház útkeresése 170
3. A XIX. századi és "századvégi környezet" 185
F/ AZ OPERA BEKAPCSOLÓDÁSA A SZÍNHÁZMŰVÉSZETBE 209
III. RÉSZ A DRÁMAI MÜ KÉPI MEGFOGALMAZÁSA 215
A/ A LÁTÁSKULTURA TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI 215
1. Általános törvények - tömegasszociáció 215
2. A szín 219
a/ színperspektíva 223
b/ fény, árnyék, megvilágítás 225
3. A színpadi tér 226
B/ SZÍNPAD ÉS DÍSZLET
1. Színpadi alaprajz, színpadi elemek: a
színpadkép kialakulásának áttekintése 237
2. A színpad felszerelése, bevezetése 247
3. A díszletek 252
4. Világítás, színpadi készülékek és trükkszerkezetek /a legegyszerűbb és rögtönzött színpad adottságai/ 264
ÖSSZEFOGLALÁS 271
FÜGGELÉK 273

2. kötet: A színjáték művészete II.
A/ A Rendezőpéldány 1
I. A rendezőpéldány fogalma, célja,részei. 9
II. A rendezői tanulmány /expozíció/ 11
III. Próba- és foglalkozási terv 14
IV. Az alaprajz és színvázlat 15
V. A szűkebb: értelemben vett rendezőpéldány 15
B/ A próbamunka fázisai 21
I. A rendezői expozíció és szereposztás 21
II. Az elemző próbák 24
III. A rendelkező próbák 50
IV. Az emlékpróbák 35
V. Az összpróbák 41
VI. Főpróba 42
VII. Az előadás 44
VIII. Javítópróba 45
C/ Instrukciók 48
Ellenőrző kérdések 56
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv