A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Keletkutatás 1973

Tanulmányok az orientalisztika köréből

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar orientalisztika sajátos arculatát az alakította ki, hogy művelői figyelmüket és erőfeszítéseiket kezdettől fogva az orientalisztikai kutatások egy bizonyos területére összpontosították.... Tovább

Előszó

A magyar orientalisztika sajátos arculatát az alakította ki, hogy művelői figyelmüket és erőfeszítéseiket kezdettől fogva az orientalisztikai kutatások egy bizonyos területére összpontosították. Arra a területre, amely a magyar nép és nyelv eredete és története szempontjából, a magyar nép és a magyar nyelv keleti kapcsolatai folytán a legvonzóbbnak, a legjelentősebbnek látszott. Ezért vált orientalisztikánk gerincévé a turkológia,majd ennek szerves folyományaképpen az altajisztika, a mongolisztika, a mandzsu-tunguz filológia. A belső-ázsiai filológia azért gyökeresedett meg nálunk,hogy új fényt derítsen azokra a történeti népmozgalmakra, amelyek valamilyen formában összefüggésben állhattak a magyar nép vándorlásaival, s amelyek végső soron elindították a magyar nép nyugatra törését és honfoglalását. A belső-ázsiai nomád népek történetére, vándorlásaira vonatkozó gazdag forrásanyag megszólaltatását, első kézből való magyarázatát vártuk a sinológiától. Ismeretes, hogy Körösi Csoma Sándor a magyar őshaza fellelésének délibábjától csalogatva kelt útra Keletre, s ha a keresett őshazát nem is lelte meg, helyette megteremtette a tibeti filológiát. Az ő halála után száz esztendővel újjászülető tibetisztika - a régi romantikus álmodozás helyett - korszerű tudományos programot készített magának; az új programban első helyen áll az ótibeti források belsőázsiai nomádokra vonatkozó értesítéseinek a kutatása. Az arab, szír stb. források magyarokra s a velük kapcsolatban álló nomádokra vonatkozó történetét tárgyaló források kutatása régi hagyományunk. Iranisztikánk művelőit régóta megragadták s máig fogva tartják a perzsa nyelvű mohamedán történeti források problémái, történeti és nyelvi kapcsolataink az alánokkal és leszármazottaikkal, a jászokkal, nem is beszélve most a finnugor nyelvek eleddig nem tisztázott régi iráni kapcsolatairól. A meglévő stúdiumokhoz ebből a szempontból is felzárkózott korszerű armenisztikánk, és remény van arra, hogy a kaukázusi nyelvek kutatásának előmozdítására fordított erőfeszítéseink előbb-utóbb meghozzák a gyümölcsüket.
Az orientalisztika mindezen tartományai szervesen csatlakoznak nemzeti stúdiumainkhoz, rendszeres művelésük elsősorban a mi feladatunk, bár mint eddig, a jövőben is számítunk külföldi kollégáink eredményes segítségére. Nem véletlen műve, hogy hazánkban az orientalisztikának azok az ágai honosodtak meg és virágoztak fel, amelyeknek kapcsolatai voltak nemzeti stúdiumainkkal. Nem véletlen az sem, hogy orientalistáink a magyar kapcsolatok kutatásának különös figyelmet szenteltek. Mindamellett tisztában voltak azzal, hogy a különös problémákat eredményesen csak azok tudják megközelíteni, akik a szakma általános kérdéseit is ismerik és nemcsak ismerik, hanem megoldásukon eredményesen munkálkodnak is. A csak magyar problémákban való megrekedés menthetetlenül szakmai beszűküléshez, provincializmushoz vezet, onnan pedig a tudománytól idegen sovinizmus ingoványába. Vissza

Tartalom

Keletkutatásunk helyzete (Ligeti Lajos) 5
A XVI. századi Grúzia belső problémái Verancsics Antal titkárának jelentésében (Tardy Lajos) 15
A honfoglalás előtti magyar eposz kérdése (Lőrincz László) 27
Párhuzamosság az irodalmi arab nyelvben (Iványi Tamás) 37
A gonosz szem a mai Egyiptomban (Fodor Sándor) 45
A török virágnyelvről (Kakuk Zsuzsa) 55
Törzs és törzsi társadalom a VI. századi türk birodalomban (Ecsedy Ildikó) 65
Regény és társadalom a kínai középkorban (Csongor Barnabás) 85
Egy mongol bokacsont játék (Tatár Magdolna) 95
Fohász Manakán vadászistenhez (Sárközi Alice) 101
Népköltés, irodalom, sematizmus - egy mongol énekmondó példáján (Kara György) 107
A koreai írás története és szerkezete (Mártonfi Ferenc) 113
A lamaista ikonometria (Terjék József) 147
Politikai elméletek a VII. századi ind irodalomban (Wojtilla Gyula) 157
Kabilar Hegyi éneke (Major István) 163
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv